Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-10-24 / 76. szám

MuszonKilencediK évfolyam 76. szám. Vác 1915. o&tóber 24. VÁCI HÍRLAP Politi&ai lap, megjelenik szerdán és vasárnap Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Gondoskodjunk a katonasirokról. Alig egy hét választ el már csak ben­nünket a halottak napjától. Ezen a napon minden gondolatunk a tőlünk eltávozottaké. Vácon ebben az esztendőben nagyon meg­szaporodott a sirolt száma. Különösen azoké a síroké, a melyeken halottak nap­ján nem sirhat majd az elköltözött özve­gye, édesanyja és az árvák, — nem tehet­nek rá borosfyánkoszorűt, nem gyújthat­nak apró gyerfyácskákat. Sok kaíonasirt hozott a háború Vácra és ezeknek a ka- tonasiroknak nagy részét bizony a messze idegenben levő hozzátartozók — még ha tudják is meghalt hősük sírjának hollétét — a legtöbben nem képesek meglátogatni. Ezeknek a messziről ideszakadt névtelen hősöknek hozzátartozóik legföljebb otthon valamelyik tiszamenti, vagy felvidéki bogár­hátú házikó lakószobájának homályában égethetnek gyertyát, de a sírjuk üres és kopár maradna, ha a váciak kegyelete nem gondoskodna arról, hogy nekik is csak­úgy, mint a többi halottaknak sírját, égő gyertya és koszorú díszítse. Mily szép és igazán nemes dolog volna, ha a Vácon el­halt hős katonák sírjai halottak napján nem lennének kopárok, hanem azokat is, mint közelükben pihenő szeretteink sír­jait, halottak estéjén gyertya és virág dí­szítené. Vác városára vár a feladat, hogy ez a kegyeleíes kötelesség okvetlen telje- sittessék. Senkinek egy szava nem lenne ellene, hogy a váci kaíonasirok kivilágítá­sának költségeit a város fizesse. A jó ér­zésű közönség pedig annyi virágot és ko­szorút hord majd e sírokra, hogy annál különbül még e szegény halott katonák tulajdon hozzátartozói sem tudnák azokat földisziteni. Egy bizonyos : nem szabad, hogy a váci kaíonasirok halottak estéjén elhagyatottak legyenek. Ezer meg ezer résztvevő érdeklődése fog akkor azok felé fordulni s ugyanennyi tanúja lenne a vá­ros szégyenének, ha a váci kaíonasirok a közöny sötétségébe lenne burkolva, a mi­kor az egész (emelő fényárban fog úszni. A huszárok vadgesztenyét gyűj­tenek, A hadseregparancsnokság hivatalosan közölte a várossal, szólítsa fel a lakossá­got, hogy gyűjtsön vadgesztenyét, melynek métermázsáját 12 koronáért veszik át. A kit ez érdekel, tudatjuk, hogy a legköze­lebbi átvevő helyek Székesfehérvár és Tata. A katonáék azonban aligha bíznak abban, hogy a lakosság sok vadgesztenyét szál lit be, ezért többek közt a váci honvédhadi- kórház is kiadta a parancsot, hogy a hu­szárok Vác környékén vadgesztenyét gyűjt­senek. A huszárok most az egész vidéken láthatók. Balás püspök kinevezésének év­fordulója­Vasárnap volt tiz éve, hogy a király Si- peki Balás Lajos váci kanonokot rozsnyói püspökké nevezte ki. Ezt az évfordulót a polgármester felhasználta arra, hogy a kö­vetkező sürgönynyel üdvözölje ö excellen- ciájáf, kit annyi emlék köt a mi váro­sunkhoz : Püspökké kinevezletése tizedik évfor­dulóján Vác város közönsége, tanácsa és magam nevében a régi feledhetetlen emlékek éltető melegétől mélyen áthalva üdvözli Nagyméltóságodat és áhitaíos lélekkel fohászkodva kéri a Mindenek Urát, hogy Nagyméltóságodat kitűnő testi és tündöklő lelki erejének teljességében egyházmegyéje boldogságára, hazánk dí­szére és tisztelői nagy serege igaz örö­mére igen sokáig éltesse. Ad multos annos! Zádor János polgármester. A rozsnyói egyházmegye főpásztora a következő meleghangú választ küldte a polgármester üdvözlésére: Igen tisztelt Polgármester Úr! A szívé­lyes visszaemlékezés, meiylyel tekintetes Polgármester úr Vác város közönsége, tanácsa és saját nevében is püspökké történt kinevezíeíésem tizedik évfordulója alkalmából csekélységemet megörven­deztetni szíveskedett, a hála és Mind- annyiok iránt szünetlenül ápolt benső­séges vonzalmak kellemes érzelmeit vál­totta ki keblemből. Midőn reám pazarolt jókívánságaikért forró köszönetemeí fejezem ki, el nem mulaszthatom, hogy ezúttal is ne tolmá­csoljam őszinte nagyrabecsülésemet, a melyet Vác városának emelkedett gon­dolkodású, honfiúi lelkesedéstől áthatott s ragyogó polgári erényekben gazdag tanácsa és kiváló tevékenységű tiszti­kara, valamint agilis és minden szere­tetreméltó polgármestere iránt táplálok. Adja Isten, hogy Mindannyiok harmonikus fáradozása Vác városának további len­dületes virágzásának legyen eredménye­zője. Arra kérvén igen tisztelt Polgár- mester urat, hogy forró köszneíemet ille­tékes helyen tolmácsolni kegyeskedjék, nemes törekvéseikre hő lélekkel küldöm püspöki áldásomat és Tekintetességed iránt való őszinte nagyrabecsülésemnek kifejezése mellet! vagyok Rozsnyón, 1915. október 19-én tekintetes Polgármester úr­nak őszinte tisztelője Balás Lajos rozsnyói püspök. Zabka Ferenc hagyatéka a vörös- keresztnek. Néhai Zabka Ferenc ny. máv. felügyelő végrendeletének felbontásánál kiderült,hogy nemcsak a helybeli főgimnáziumnak ha­gyott 200 koronát, de megemlékezett a váci vöröskeresztről is. Ez az egyesület a ha­gyatékból 200 koronát kapott, melyet ez úton köszön meg a vöröskereszt elnök­sége. Egyetemi hallgatók a fegyházban. A héten mintegy harminc egyetemi hall­gató érkezett Vácra Vámbéry Rusztem egyetemi tanár vezetése alatt. A jogászok a váci fegyházat nézték meg. A harmadik hadikölcsön. A következő ötletes cikket kaptuk köz­lésre : A nehéz harcot vivő haza immár har­mad ízben fordul kötelességüket itthon lel- sesitő fiaihoz, hogy a titáni küzdelmek si­keres megvivhatása végett adja kölcsön megtakarított pénzét és várható jövedel­mét. Folyik is serényen pénzintézeteinknél a jegyzés, de azokat legnagyobbrészt kész­pénzzel egyenlítik ki. Igaz, ennek csak örülni lehet, mert egyrészt, azt bizonyítja, hogy van még megtakarított pénz, más­részt a jegyzés révén az eddig visszatar­tott pénz ismét forgalomba kerül. De ha csak megtakarított pénzünket adjuk köl­csön, nem fogunk olyan eredményt fel­mutatni, aminőt a harctereken vérüket hullató fiaink joggal elvárhatnak tőlünk. Nem csak azt kel! tehát odaadnunk, ami fölöslegünk van, hanem módot kell keres­nünk arra is, hogy a jövőben várható jö­vedelmünket már most rendelkezésre bo- csálhassuk. A mi szükebb társadalmunk több egye­sületbe, körökbe tagozódik, minden ilyen egyesületnek, körnek megvan a tagdíjak­ból várható és előre leköthető jövedelme. Sokan vannak, akiknek, ha megtakariloít lökével nem is rendelkeznek, várható jö­vedelmük, tehát hitelük is van. Meg va­gyok róla győződve, hogy pénzintézeteink a legnagyobb készséggel állanak e tekin­tetben a közönség rendelkezésére és mél­tányos kamat mellett szívesen folyósíta­nak lombard kölcsönt, hiszen ez saját ér­dekük is. Ezt kell minden egyesületnek, körnek és minden hitelképes egyénnek | igénybe venni. Nemcsak eszközzel szol­gálja ez által a szent célt, de a legjóza- nabb üzletet is köti. A jegybank szaba­dalmának lejártáig, vagyis 1917. évi decem­ber hó 31-ig a kölcsönnel kapcsolatos lombardirozások 5 százalékos kedvezmé­nyes kamatlábát biztosította. Aki tehát olyan lombardhitelt vesz igénybe, melynek visszafizetését 1917. december 31-ig biz­tosan ígérheti, semmiféle kockázatot nem vállal magára. Nem szabad tehát a kölcsöntől fáznunk, nem szabad az előre történő megterhelés gondolatától idegenkednünk. A harmadik magyar hadikölcsön minél nagyobb sike­rének elősegítése mindenkinek köteles­sége. Akinek pénze van, adja oda, aki hitelképes, vegye ezt igénybe, mert csak akkor bizhatunk harcaink végső és biztos győzelmében, ha nem csak életet és vért áldozunk, de minél nagyobb anyagi erőt is fejtünk ki. B. A. Jegyzések a hadíköícsönre. A harmadik hadikölcsönre ép oiy nagy jegyzések történnek városunk pénzintéze­teinél, mint a két elsőre s ha mindezideig

Next

/
Thumbnails
Contents