Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-10-17 / 75. szám
MuszonKilencediK évfolyam 75 szám. Vác 1915. oKtóber 17. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleni!! szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, felévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és iaptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőseg es kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 A harmadik magyar hadi kölcsön. A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából új hadi kölcsön bocsá- tassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminister ezúttal kizárólag az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő, 6°/0- kal kamatozó adómentes járadékkölcsön- kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát a harmadik hadi kölcsön kibocsátásánál is közvetlenül fordul a közönséghez, a mint ez a legutóbb a Német Birodalomban is történt. A kibocsátás összege a nyilvános aláirás eredménye [alapján fog megállapítást nyerni. Az aláirás egy hét leforgása után veszi kezdetét és 1915. október 18-tól november 17-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül fognak szerepelni az ösz- szes állami pénztárak és adóhivatalok, a posfalakarékpénztár és közvetítő helyei, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért : 1, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéké befizettetik: a) 1915. évi október 30-ig bezárólag történő aláirás esetén : 97 K 10 fillér, b) 1915. évi október 30-át kővető időben 1915. évi november 17-ig bezárólag történő aláirás esetén : 97 K 40 fillér. 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, úgy az 1915. évi október hó 18-tól november 17-ig bezárólag terjedő egész aláírási határidőben történő aláírásnál változatlant 98 korona. A harmadik hadi kölcsönnél is a legkisebb jegyezhető összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A harmadik hadi kölcsön kötvényei 1915. november 1-től kezdődőleg évi 6%-kal, minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1916. május 1-én esedékes. Az aláirás illetve befizetés napjától a folyó évi november 1-ig terjedő időre eső kamatok akként téríttetnek meg, hogy a folyó évi október hó31-e előtt eszközölt jegyzéseknél, illetve befizetéseknél a kötvények aláirási ára 30 fillérrel kisebb összegben van megállapítva, mint az ezen időpont után történő jegyzéseknél. Az aláirt összegek ellenértéke az aláirási helynél fizetendő be és az aláirási áron felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az aláirt össneg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával mindenkor az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés is meg van engedve, de ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 100/0-a bizíositék- képen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXII/. t.-cz. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, mig a többi aláirási helynél vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig az aláirási helynél a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. december 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25*/o-a legkésőbb 1915. december 18-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1915. december 28-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/0-a legkésőbb 1916. január 8-ig. Az utolsó részlet befizetése alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. A lefizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényeket kap, a melyek a fél kívánságára 1915. december 1-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről úgy a szabad, min- a zárolt jeygzésekre vonatkozólag egy. ségesen kiállított ideiglenes elismervé- nyekre fognak kicseréltetni, a mennyiben eddig az időpontig a végleges kötvények kiadhatók nem lesznek. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervé- nyeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény útján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog történni, a hol a pénztári elismervények, illetve a fél kívánságára kiadott ideiglenes elismervények kiadatlak. A harmadik hadikölcsön kötvényei — ép úgy, mint az első és második hadikölcsön 6Vo-kal kamatozó kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláiró, a ki az általa jegyzett kötvényeket at aláirás alkalmával zárolja és ezt a zárolást öt éven át fel nem oldatja, azt a jogot nyeri, hogy az öt évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb azonban 1920 november 1-én a kötvényen alapuló követelését, e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre, felmondhatja. A magyar kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921 november l én névértékben visszafizetni. A harmadik hadikölcsön zárolt kötvénydarabjainak úgy a felmondási, mint a visz- szafizetési időpontja tehát teljesen egybeesik a második hadikölcsön zárolt kötvényeinek felmondására és visszafizetésére megállapított határidőkkel. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1050 koronát meghaladó összegű jegyzéseknél van helye, tehát itt a legkisebb jegyzés 1050 korona. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás — ép úgy, mint a második hadikölcsön 6%-kal kamatozó kötvényeinél — 1921 május 1 -ét megelőző időre nem történhetik meg. A kamatok ép úgy, mint felmondás esetén a kölcsönkötvények tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyar- országi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetik ki. A kölcsönre történő befizetésekre a moratórium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybeveheíők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1-je előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feladó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadék- kölcsön-kötvényekre történő befizetések céljaira csupán a jegyzés idejében fennálló összegük 50%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 50%-a erejéig vehetők igénybe. Azok, a kik a befizetésekre ilyen egyébként a moratórium-feloldó rendelet alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetitésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a M. kir. hadi kölcsönpénztár a jaradékkötvényeknek kézizálogul lekötése mellett, a névérték 75°/o-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámítolást kamatlábon, tehát jelenleg 5%-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A nevezeti két intézel ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt a náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb ked
