Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-09-12 / 69. szám

HuszonKilencedih évfolyam 69. szám. Vác 1915. szeptember 12. vasárnap VÁCI HÍRLÁP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Egy angol újságolvasó keservei. Az „Exlrabladed“ egy angol folyóirat szerkeszlőségéhez érkezett következő le­velet reprudukáija: Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy lap­jának egy szellemileg szegény olvasója lapjának hasábjain néhány szót intézhes­sen Asquith miniszterelnök úrhoz. Tizen­két hónap óta állunk harcban Németor­szággal és mindennap két győzelmet vív­tunk ki. Az egyikről a reggeli, a másikról az esti lapok adtak nekünk hirt. Ezenkí­vül állandóan visszavetettük az ellenséget. Szerény nézetem szerint, most már csak két német lehet életben. Ezeket is már oly messzire kergettük a föld legszélső végéről, hogy már csak szempilláikkal tart­hatják azon magukat. De másrészről a lapok szerint az ellen­ség még mindig hatalmában tartja egész Belgiumot és Franciaország tetemes részét. Hogyan engedheti meg a miniszterelnök ur, hogy ilyet Írjanak. Igaz viszont az is, hogy több Ízben olvastam azt, hogy a né­meteket vasgyürüvel zártuk körül. De ezek­nek a kövér belükkel szedett híreknek folytatása mindig elmaradt. Hát mi haszna van akkor a vasgyürünek? Hogyan lehetséges továbbá az, hogy Németország és Ausztria-Magyarország, dacára a legborzalmasabb éhínségnek és dacára annak, hogy ezen országokban a legvéresebb zendülések és lázadások ál­lanak napirenden, még mindig ott áll, a hol állott. Vagy talán kitalálták furfangos ellenségeink azt, hogyan táplálkozhatnak levegőből ? Ha ez volna a helyzet, nem le­hetne-e ezt a módszert a magunk részére is megszerezni, annál is inkább, mert ha még sok győzelmet vívunk ki, úgy erre a művészetre nagy szükségünk lehet. Nemértem azt sem, hogy lehet az, hogy osztrák és magyar katonák küzdenek az oroszokkal és olaszokkal, dacára annak, hogy a szerbek már régens megsemmisí­tették a monarkia egész haderejét. És ho­gyan lehetséges az, hogy a német halál­fejes huszárok még mindig a fronton ál­lanak, dacára annak, hogy a belgák már a háború elején teljesen megsemmisítették őket, dacára annak, hogy a szövetséges francia és angol hadak októberben telje­sen kiirtották e csapatokat, végül pedig oroszokkal szembe kerülve, a kik végkép lemészárolták őket. E csapatok konoksága éppen olyan Ízléstelen, mint a német trón­örökös módszere, a ki mindegyre túléli halálhírét. Vagy talán csak a mi képzele­tünk szülte azt a hitünket, hogy a németek nem hajlandók halálukat respektálni. Hogyan lehet még életben Vilmos csá­szár, aki alig egy év alatt idegrázkódtatás, lázrohamok, hűlések és végzetes tüdőgyu- ladások halálos betege volt. És főleg, ho­Felelös szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőse« és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 \ gyan mehet frontra, Przemyslbe, Varsóba ugyanakkor, amikor veszedelmes sebészi műtétnek vetette alá magát és amellett még gyógyíthatatlan elmebetegségben szen­ved ? De különösen egy dologra vagyok ki­váncsi. Azt olvasom ugyanis, hogy a né­metek nemrég újból bombáztak egy szép templomot, dacára annak, hogy az angol tüzérség azt már hónapokkal ezelőtt a földdel tette egyenlővé. A miniszterelnök ur válaszát és felvilá­gosításait türelmetlenül várja egy angol újságolvasó. Bárdos Ernő emlékezete. A Váci Dalegyesület Bárdos Ernő városi tanácsosnak, a dalárda titkárjának emlékét hétfőn fogja megünnepelni. A dalegyesü­let ugyanis a szerbek elleni ütközetben 1914. szept. 13-án a Dugó hegy ostromá­nál hősi halált halt népfelkelő hadnagyot halottjának tekinti és halála napjának év­fordulóján, hétfőn reggel hét órakor a fel­sővárosi róm. kaih. templomban lelki üd­véért gyászmisét mondat. A szent misét maga a Váci Dalegyesüieí elnöke, Podho- rányi József apát-kanonok fogja az Urnák bemutatni. A püspök és a káptalan képviselői Vaszary Kolos temetésén. A magyar katolikus világ nagy és nemes alakját, Vaszary Kolos volt hercegprímást és esztergomi érseket csütörtökön temet­ték el szülővárosában, Keszthelyen. Egy­házmegyénk főpásztora betegsége miatt személyesen nem vehetett részt a temeté­sen, képviseletében elküldötte Matzenauer Oszkár preláíus-kanonokját, Baksay Károly dr. és Galcsek György dr. prelátus-kano- nokok pedig a székeskáptalant képviselték a gyászszertartáson. A grófpüspök az esz­tergomi főkáptalanhoz meleg hangú kon- doleáló sürgönyt is küldött. VÁC JÓSZÍVE. Adományok Vác város vöröskeresztes kórházának : Szlachányi Szcrénke szilva- és birsbefőtt, Pét* Sán- dorné 1 üveg olaj, Fleischmann Rózsi 6 üveg paradicsom, Perlusz Márton 6 üveg paradicsom, Schmidt Ferenc 1 kosár hagyma, Nagy Istvánná 1 üveg lekvár, Havasi Jó- zsefné 1 kosár ribizli, Kisparti Mártonné saláta és 10 csomó sárgarépa, özv. Valcz Ferencné gyűjtése Rnmhány, Szátok, Tereske községben: 1 zsák liszt, 2'/j zsák bab, burgonya, hagyma, 2 kenyér, 4 üveg bor, tojás, csirke és 80 K 89 f, Korpás kereskedő saláta, Jäger Gyula 20 K, Tragor Károly 2 sütőforma, Mébold Lajosné 1 kosár bab, Németh János 6 üveg paradicsom, Hering L. 1 szekrény kölcsön, Nemeskéri Kiss Pálné 2 doboz cigaretta, Hi- tzigráth Lajosné 15 üveg befőtt és 5 üveg lekvár, özv. Valcz Ferencné gyűjtése Nógrádon l1/* zsák bab, V, zsák liszt, 5 kg mák, 2 kg dara, tojás, alma és 57 K 35 fillér, Farkas Józsefné 60 drb mosópor, Reiszman Gyula 53 1.- bor, dr. Oberländer Józsefné 6 üveg paradicsom, 1 kosár burgonya, 10 gyümölcstányér, 1 üveg befőtt, Lopos Já- nosné 1 korona 70 fillér, Gosztonyi Polyxéna 2 kg cukor, tea, teasütemény, rum, gr. Serényi János 1000 K, Göllner Hugó 100 gramm ricinus, Teszák Gyuláné 20 korona. Szódon nagy a yörhenyjárvány. Vigyázzanak: behurcolják a városba! Komoly figyelmeztetést írunk itt le a ha­tóság és a gyermekeiket szerető szülők részére: A közel fekvő Szódon, melynek lakossága úgyszólván naponta megfordul Vácon, vörhenyjárvány van. Alig akad ház. a melyikben gyermek ebben a rettenete­sen veszedelmes és fertőző betegségben ne szenvedne. A főszolgabírói hivatal tud erről a veszedelemről és a törvény által előirt óvó rendszabályokat életbe léptette, de a város lakossága aligha tud arról a veszedelemről, mely oly közelről fenyegeti a sok ártatlan apróságot. A napokban Szód állomáson feltűnt, hogy több asszony apró szenvedő, lázas gyer­mekekkel jelent ott meg. A jegykiadó őr el­mondotta, hogy ez napirenden van, de az ott jelenvolt vasúti tisztviselő rögtön fel­ismerte, hogy az asszonyok vörhenybeteg gyermekeket visznek a kupékba és meg­kérdezte, miért teszik ki nemcsak mások, de a saját gyermekeiket is a veszedelem­nek. így szóltak: — Ha nem visszük őket orvoshoz, meg­büntetnek, hát megyünk be Vácra. A jegykiadó őrnek rögtön megtiltották, hogy ilyen beteg gyermeket vivő asszony­nak jegyet adjanak ki, de „megbüntetik őket“, ma már tudják a módját, hogyan jussanak be Vácra. Háti kosárba rakják a beteg gyermeket és begyalogolnak a vá­rosba, hogyha már a különféle kuruzslás nem használ, az utolsó percben az orvos­nál jelenjenek meg. Most azután tessék a veszedelmet elkép­zelni. Nem túlozunk, de igy van: Ha a sződi asszony nem is hoz be a piacra élelmiszert, nem mulasztja el, hogy vala­mit ne vásároljon. Két-három üzletben for­dul meg az orvosi vizsgálat után, inficiált kezével száz alkalom nyílik, hogy a fertő­zést tovább adja. A háborús esztendő alatt meg volt a vá­ros óva attól, hogy nagyobb járvány elke­rülte népét, de ma ki vagyunk téve a ve­szedelemnek. A vasút már intézkedett, hogy a vaggonjaiban inficiálás ne történhessék, kérnünk kell Ivánka főszolgabiránkat, hogy erélyes rendelkezésével a sződi vörheny- járványt lokalizálja azzal, hogy orvosait a községbe meghatározott napokon küldje ki, a város rendőrségét pedig arra, hogy a vámnál ellenőriztesse, hogy a beteg gyer­mekkel bejövő sződiek senki mással ne érintkezhessenek, mint kiválasztott orvo­sukkal. Rokkant katonáknak. Göndör Sándor dr. katonaügyi előadó felhívja a város területén tartózkodó ősz szes rokkant katonákat, hogy hivatalában' azonnal jelentkezzenek. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. E^yes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents