Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)

1915-01-17 / 5. szám

VÁCI HÍRLAP 3 Megjött az amerikai ajándék! Az amerikaiak tudvalevőleg egész hajó- rakomány játékot, ruhaneműt küldtek át az ó-világban harcoló katonák gyermekeinek. Magyarországot illető ajándékot a minisz­terelnök osztotta szét és Pestvármegye 5000 darab játékot és ruhát kapott. Gróf Ráday főispán ebből 86 ruhaneműt és 30 darab játékot juttatott el Vác város polgár- mesteri hivatalának kiosztásra. Van ebben minden: ing, nadrág, kalap, dob. sip, táska stb. Az amerikai ajándéktól most Göndör főjegyzőnek fáj a feje. Igaz, hogy meg­mondották, hogy a hadbavonultak és el esett katonák gyermekei kapják, de a fő­jegyzőnek kell most kiválogatni, kire illik az ing, kire a nadrág stb. És megesik, hogy a kik legjobban rá lennének szorulva, nem kaphatnak abból, mert a méretek nem „passzolnak“. Hova voi.MisíaSk be népfelkelők ? Az 1875—1881-ben született katonailag kiképzett (A alosztályú) népfelkelők tudva­levőleg e hó 20-án vonulnak be. A honvé­delmi miniszter a bevonulás helyét meg­változtatta és most a katonai ügyosztályunk közhírré teszi, hogy a behivotíak a népfel­kelő parancsnokságnál, Budapest, Vili. ke­rület, Óriás-utca 43. szám alatt tartoznak jelentkezni. SzaSváios1 főherceg yácers. A Kobráknak hadikórházzá való beren­dezése folytán az illetékes körökben elter­jedt hírek szerint Szalvátor főherceg, a vöröskereszt fővédnökhelyettese a legkö­zelebbi hetekben ellátogat Vácra és úgy a Kobrakot, mint a többi kórházakat meg fogja vizsgálni. Féli a muszkáktól. A háborúnak egy asszony áldozata is van már városunkban. Dobis Ferencné urát, kivel a Hattyú-utcában laktak békés csendben, bevitték katonának és az asz- szony gyerekeivel maradt itthon. A szegény az utóbbi napokban nagyon gyanúsan vi­selkedett, mindig a muszkákról beszélt. A szomszédokat gyakran felkereste és más beszédtémája nem volt, mint az, hogy mi lesz, ha az oroszok eljönnek hozzánk is. Végül is már úgy belezavarta magát, hogy veszélyes lett környezetére. Felhívták rá a rendőrség figyelmét és egyelőre megfigye­lőbe szállították. Ha állapota rosszabbodik1 tébolydába viszik. Hogyan Sehet a sebesülteket hazahozains ? A háborús idők kezdetével a hadvezető­ség a sebesülteket gyógykezelésük után csaknem egytől-egyig rövidebb-hosszabb időre szabadságolta. A viszonyok változtak. A katonákra állandóan nagy szükség van, ezért a könnyű sebesültek és betegek nagy része a harctérhez közel fekvő kórházak­ban nyer elhelyezést, hogy felgyógyulásuk után azonnal visszamehessenek csapattes­tükhöz. Igen gyakori azonban az az eset, hogy különösen a súlyosabb sebesültek, az ország belsejébe szállíttatnak és még sem kerülnek szülővárosukba, vagy falu­jukba. Ha az ily sebesülteket teljes felgyó­gyulásukig haza akarjuk szállíttatni, az el­járás a következő: az illető város, vagy falu egyik kórházának vezető orvosától nyilatkozatot kérünk, hogy a sebesült haza szállítása ellen kifogása nincsen és hogy azt a kórházba felvenni hajlandó. E nyilat­kozatot bélyegmentes kérvényhez mellé­keljük, melyben a sebesült hazaszállítását kérjük. Megjegyzendő azonban, hogy a legénységi állományba tartozó katonák ki­vétel nélkül kórházi ápolás alá tartoznak és magánellátásban, illetve háziápolásban csak tisztek részesülhet. De igy is legalább valamelyek váci, vagy közeli kórházba ke­rülhet a sebesült katona. VÁC jó SZIVE. massy ok Vác város vöröskeresztes kórházának, Túrái János karácsonyfára 3 K; Roller Gusztáv 5 kg. só ; Tihanyi Józsefné 1 üveg savanyúság, 4 üveg para­dicsom ; Krezsák Ferencné 6 ing, 3 trikó, 6 zsebkendő ; Losonczi Nagy Károlyné 10 üveg bor ; Csasznik Pálné 3 kg. vöröshagyma, 1 üveg baracklekvár, 1 üveg vágott paprika, 5 üveg paradicsom, 5 üveg befőtt; Ivanovics Jánosné karácsonyfára 4 K; Krezsák Ferencné 1 kosár szőlő, 1 kosár dió ; Schumacher Jenő karácsonyfára 10 K; Dobó István népf. hátin karácsonyfára 15 K; Huba- csek Jánosné 250 pogácsa és 5 K; Mária udvari kártya­pénz 5 K; Szöllősi Sándor és Engländer Jenő 3 K 52 f; dr. Hörl Péterné karácsonyfára 5 K; Göllner Hugóné 50 bajuszpedrő, 10 üveg sósborszesz, 4 doboz kenőcs; Szalay Dezső 500 cigaretta; Mireisz Jánosné 1 kenyér, 2 üveg bor, 10 hurka; Zapka Ferenc 6 üveg paradicsom, 2 társasjáték, 3 könyv; Tragor Ernő 100 káposzta és hagyma, 70 kg. kalarábé, 1000 cigaretta ; Vancsay Dezső 2 zsák burgonya; Vághegyi Anna 300 cigaretta és 2 K; özv. Szeyb Vilmosné 16 üveg paradicsom, 8 üveg be­főtt; Berger Józsefné 10 liter bor, 1 háti dió, alma és szőlő; id. Bayer Dávidné 6 üveg paradicsom, 2 üveg bor, dió; Bernhard Andrásná karácsonyfára 5 K; Bernhard Ferike és Bandika 1—1 K; Simon Mária karácsonyfára 4 K; Pásztor Józsefné 1 üveg bor, 1 üveg méz; Tragor Károly 15 üveg bor és karácsonyfára 20 K; özv. Széli Gáspárné 10 K; özv. Ádám Rezsőné 1 hósapka, 1 ér- melegitő, 144 cigaretta; Péts Sándorné 6 pár érmelegitő; Banyák György és Hering László karácsonyfára 5-5 K; Schulcz János 12 1. bor, 3 kg. dió, 1 sonka; Kalencsik Istvánné 100 1. bor, 4 drb. szalonna, 1 sonka, Ottó Jó­zsefné 500 cigaretta; Flórián Erzsébet 2 kg. liszt, 1 liter mák, cukor; Kocsis Pálné 2 kg. dió, 2 üveg befőtt; Szövőgyár igazgatósága 50 hósapka; Klapaty János 2 kosár; Bach Béla 2 üveg uborka, 10 üveg paradicsom, 10 üveg befőtt, cigaretta. Orsusx hadifogságban. Ismét egy elesettnek hitt és hirdetett váci katona adott magáról életjelt a héten. Szem­tanú honvédek esküdöztek, hogy ők látták, a mikor Mojzes János tart. honvéd, váci borbélymester egy folyón való átkelésnél a vizbe esett és ott veszett a galíciai harc- téree. A héten, csütörtökön aztán a meg­halt Mojzes borbély Nikolsk-Ussurisk vá­rosából, Szibériából (Wladivostok tengeri kikötő mellől, szemben Japánnal) levelet küldött szüleinek, melyben német nyelven csak annyit ir, hogy ő orosz hadifogoly és boldog karácsonyi, újévi ünnepeket s min­den jót kíván hozzátartozóinak s összes váci ismerőseinek. A sajáíkezűleg aláirt levelet 1914. nov. 26-án adta postára s azt ifj. Olaj Ferenc e. é. önk. honvéd tizedes, Olaj Ferenc hentesmester fia, ki egy da­rabig Omszkban volt hadifogoly, szintén aláírta. Ugyancsak Nikolsk-Ussuriskból irt haza Sánta István szobafestő, 86. gy. ezredbeli katona feleségének Vácra, hogy hadi fogoly, baja nincs. Köszönet. Az evangélikus iskola múlt vasárnapi szinielőadása al­kalmával a sebesültek javára következő felülfizetések folytak be: Hitzigráth Lajos, Tragor József 5—5 K, Sze- kerka Mihály, dr. Nagy Ármin 4—4 K, Jäger Gyula 3 K, Kállay Ubulné 2 K 60 f, Göllner Mihályné, Zöldesi Balázs, Gombos Antal, N. N., R. M. és Tragor Károly 2—2 K, Kiss Jánosné, Való Ignácné, dr. Göndör Sándor, Stanek István, Valek János 1—1 K. A szives adomá­nyokért hálás köszönetét mond az iskolaszék elnöksége. Nem volt kolerás. Szerdai szárnunkban megírtuk, hogy Bötkös Károly csendőrt, ki Északmagyar- országból utazott át vasúti állomásunkon, a vonatról koleragyanús megbetegedés miatt Vácon leszállították. Megfigyelőbe vitték s ez idő alatt bebizonyosodott róla, hogy gyomorhurutja van és nem kolerás. Átvitték a városi kórházba, a honnan né­hány nap múlva szabadulni fog. Összeégett gyermek. Gromula Rudi, egy öt éves kis fiú, a na­pokban künn a konyhában magára fordí­totta a tűzhelyen levő forróvizet és oly súlyos sebeket szenvedett, hogy rövid idő alatt meghalt. A rendőrség most vizsgálja, hogy gondatlanság esete forog-e fenn. Paprikás szerelem. Kisvácnak volt a héten szenzációja. A Splényi-utca elején M. M. leány megleste P. J. fiatalembert és szemei közé paprikát szórt. Szerencsére nagyobb baj nem tör­tént, mert a legény elugrott. A rendőrség előtt azt vallotia a merénylő leány, hogy szerelmesén akart csúfot lenni, mert nem váltotta be Ígéretét, hogy feleségül veszi. Meglopták a vosnatOEra. Rosenberg Mayer bécsi kereskedő a bécsi személyvonatról szállt le és a rend­őrségen jelentést tett, hogy Szob és Vác között 450 koronával terhelt pénztárcáját ellopták. Tettes nincs. A VÁCI KIFLI t. Szegény kicsi, miután egy cseppet meg­nőtt, kiszenvedett. Terminushoz kötött ha- láia volt, a pékek bevárták a félhónapot s aztán vettek búcsút tőle. Most még csak szoktatják hozzá a közönséget s ha van, ki szerette a váci kiflit, akár gyászflórt is köthet kalapja köré. Mert úgy történt a nagy eset, hogy senki sem únta meg jobban a mesterségét, mint a váci pék. Valahogyan az idők járása tor­nyosult össze fölötte és elment a kedve a kifli és egyéb ropogós élvezeti cikkek sü­tésétől. Máskor, ilyen időben már a perec járta s megelégedett gurmandok ropogtat­ták délelőtt és este a sorházakban, kávé­házakban, most helyébe a kifli áremelke­dése jött és hogy a közönség nagyon el ne bizza magát, Budapesttől a szélrózsa minden irányában egy fokkal elrontották a minőségét, mert a kormány igy paran­csolta. De ez sem használt és most a pékek panaszkodnak, hogy nem tudnak sütemény­hez való lisztet kapni, inkább megszünte­tik a kifli sütését. Kapóra jött a kobrakbeli hadikórház kenyérszállitási ügye is. Milté- nyi Aurél, a ki tudvalevőleg a kórház be­rendezésére felhatalmazást kapott, Roller Ármin és fia cégnek adta át a hadikenyér sütését. Erre nagy felzúdulás következett a pékek között és kijelentették, hogy ha kenyeret nem szállíthatnak, kiflit sem ad­nak: a kifli és zsemlye sütését megszün­tetik, Napról-napra Ígérik, de még nem követ­kezett el. Valószínű, hogy fenyegetés a váci kiflik kimúlása. Lehet, hogy a nagy ijesztgetéstől a pékek is megijedtek és a hadikenyér miatt nem büntetik a közönsé­get. Ha ugyan büntetés a mai váci kifli el­tűnése. Nem féltjük Miltényit, majd felel magáért, de féltjük a váci pékeket, a kik bizonyára tudják, hogy a hatóság kezeiben mégis csak van valami retorzió s a miről eddig Vácon bölcsen nem beszéltek, mert mindinkább emlegetik: a hatósági sütő­kemencét ! Éljen hát a váci kifli, hogy a pékeknek se legyen bajuk 1

Next

/
Thumbnails
Contents