Váci Hirlap, 1915 (29. évfolyam, 1-79. szám)
1915-05-30 / 41. szám
HuszonKilencediK évfolyam 41. szám. Vác, 1915. május 30. vasárnap. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17 Neüszoili a sebesült M Még nincs egy esztendeje, mikor a háború első napjaiban városunk lakosságának apraja és nagyja a gyönyörű, forró nyári nap alkonyán égő lelkesedéssel, az igazságérzet szent füzével járta be városunk utcáit. Még nincs egy esztendeje, bogy a mi társadalmunk szive a hadba- vonuló bátor katonák felé fordult, a kik itthon hagyva szeretteiket, a haza hivő szavára fegyvert fogtak és mentek a nagy leszámolásra . . . Avultak a napok, múltak a betek . .. Mig északon és délen a magyar fegyver sok apró dicsőséget szerzett a magyar névnek, addig az itthon árván maradt családokat a jó szivü emberek vették gondjaikba. Nép- segitő bizottságunk hetenként osztotta ki az árva családoknak a közadakozás kedves fillérei!, majd ezeknek támogatását az állam vette gondjai közé. Aztán elmúlt a nyár is. Az őszi szellő lágyan kezdte hömpölygetni a Duna csendes hullámait, melyen az esti szürkületben egy kis hajó magával hozta a mi városunkba a háborúnak első sebesültjeií. Népünk, a kiben még akkor élt a lelkesedés tüze, eljöttek a hajóállomáshoz, hogy szemtől-szembe lássák a vitéz katonákat, a magyar hősöket. A fájdalom érzésében is öröm volt nézni azt a zarándok-utat, melyet a vöröskeresztes kórházig tettek meg. De a lelkesedés akkor még nem csak a kórház kapujáig tudott eljutni, hanem beljebb, egészen a kórterem ágyain sebesülten fekvő hős katonáink szivéhez! Versenyre kelt a nemes érzés városunk társadalma között és a harctérről visszatért hősöket minden jóval annyira elhalmozták, hogy pár hét múlva a felépült katona bánatosan hagyta el a mi vöröskeresztes kórházunkat, melyet úgy ismert, mint a bibliai Mózes Kánaánnak tejjel-mézzel folyó földjét .. . Mindez akkor volt... És most ? Megszokták már szemeink a vöröskeresztes vonatokat, a városban a sebesült katonákat és úgy tekintünk a csukaszürke uniformisra, mintha a férfi-divat tavaszi modelljei lennének azok. A kórházban pedig, mikor álmatlan éjszakákon ágyukon vergődnek hős katonáink, öreg, fehérre messzelt falai a kórteremnek sajnálkozva kérdik : — Szegény, szerencsétlen hős vitézek! Miért vagytok kárhoztatva arra, hogy a háború tizedik hónapjában kerültetek ide, mikor már a város népe elfordul tőletek és úgy tesz, mintha ti nem azok a hősök volnátok, mint elődeitek, akik a magyar haza becsületében gázolok ellen vivott harcok lüzéből kerültetek volna ide ? Mi volt a bűnötök, hogy e város lakosságának jó szive már nem úgy gondol rátok, mint annak előtte; nem nyújtja már felétek adakozó kezeit? . . . Vájjon mit érezhet az a hős, a ki a harctér ezerféle szenvedéseit már egyszer átélte és onnan megsebesülve került a mi körünkbe, ha álmatlan éjszakáját ilyen kérdések nyugtalanítják?! Gondoljunk tehát sebesült katonáinkra! Újítsuk föl lelkesedésünket azzal az áldozatkészséggel, melylyel a múltban elhalmoztuk őket; legyen a mi lelkesedésünk tüze éppen olyan örökmécse a szeretetnek, a jóindulatnak, mint a milyen egyforma hévvel, egyforma bátorsággal tudnak és akarnak szembe szállni, ha kell, ezer halállal. Hiszen a cél, meiyért küzdenek, nem a maguk célja, de közös mindnyájunké. Keressük fel tehát adományainkkal sebesült katonáinkat; tegyük elviselhetőbbé szenvedéseiket, hogy a hősök ajkáról csak dicséret, csak áldás szóljon Vác város lakosságának! Bánffy Gyula. A gyermeknap ! 357 K 7® fifiSén'B Pénteken tartották meg Vácon a gyermeknapot, melynek jövedelmével a háborúban elesett katonáink árváinak neveltetési alapját fogják szaporítani. A város négy pontján négy urnában gyűjtöttek a hölgyek. A kőkapunál a szanatórium-egyesület, a vasútnál az izr. nőegylet, a városháza előtt az izr. leányegylet, a székesegyháztéren pedig a jót. nőegylef lelkes hölgygárdái gyűjtöttek. A váci jótékony nőegylet elnöksége este nyolc órakor dr. Göndör Sándor városi főjegyző közreműködésével összeszámolta és neki átadta az urnák tartalmát. A Kőkapunál összegyűlt ... 50 K 88 A vasútnál ...............................64 K 54 A városháztéren ...................119 K 30 A székesegyháztéren . . . . 122 K 98 összesen . . 357 K 70 Ezen alkalomból hálás köszönetét nyilvánítja a nőegylet nevében dr. Freysinger Lajosné elnöknő a gyűjtés rendezését eszközlő: Borbély Sándorné, dr. Lengyel So- máné, dr. Tragor Ignáczné, Gedeon Emiiné, Schneller Miksáné, Neumann Mórné, Weinberger Julia és Schneller Olga urhölgyek. nek, mint az illető egyesületek vezetőinek és. általuk a gyűjtésben résztvevő hölgyeknek. Hivatalos jelentés egy hős katona haláláról. A belügyminiszter a héten küldte meg a váci anyakönyvi hivatalnak a neu-sandeci tartalék kórházban 1915. január 18-án vérmérgezés következtében hősi halált halt 30 éves Szungyi Géza honvédpóttartalékos, volt kereskedő, haloítlevelét bejegyzés végett Olaszország ereje. Most, hogy az olasz őrület a szép Itáliát ellenünk oly bűnösen és erkölcstelen politikával harcba viszi, indokoltnak tartjuk, Olaszország viszonyairól néhány ismertető adatot közölni. Az olasz király tudvalevőleg III. Viktor Emánuel, aki 1900-ik évi julius 30-tól uralkodik. A trónörökös csak 11 éves. Az anyaország területe 286,682 négyszög- kilométer, lakossága (1911. népszámlálás) 34.671,377 lélek. Lakossága szerfelett sürü, egy négyzetkm.-re 120 fő (Német birod. 120, Ausztria 95, Magyarország 64 lélek), úgy, hogy csak Belgium, Németalföld és Anglia bir sűrűbb lakossággal. Azonban óriási a kivándorlás. 1912. évben is több, mint 700,000 ember vándorolt ki, úgy, hogy egyetlen európai állam megközelítőleg sem szenved ekkora mérvű vérveszteséget. A lakosság közül közel 10 millió a mező- gazdaságban, 4 millió az iparban, egy millió a kereskedelemben s közlekedésben kap kenyeret. Gyarmatai: Lybia (Tripolisz) 723 ezer, Eritrea 280, Somali 407 ezer lakossal és másfél millió kilométer terjedelemmel. Van Olaszországnak is Tientsin mellett 40 km2 bérelt területe. Az anyaország termése ezer tonnákban: Búza 4510, rozs 134, árpa 183, zab 410, burgonya 1692, (Magyarországé fenti sorrendben 5025, 1351, 1570, 1165, 5973 az 1912. évben.) Állatállomány (1908.) ló 955,878 (hazánkban 2.4 millió), öszvér szamár 1 millió 236,060 (nálunk 22 ezer) szarvasmarha 6,198.861 (nálunk 7.4 millió) sertés 2.5 millió (nálunk 7 és fél millió), juh 11 millió, kecske 2.7 millió, (nálunk alig félmillió). Cukrot 171 ezer tonnát termel, a mi monarchiánk 1 millió tonnánál többet. — Szenet mindössze fél millió mm.-áí produkál, a monarchia majd 50 millió métermázsái. Petroleum termelése nincs, Vasérce jelentéktelen, mint a széné. Természetesen nyersvastermelése is. Ólom, horgany és rézérc azonban meglehetősen nagy. Aranytermelés jelentéktelen, az ezüsté jelentősebb, de fele annyi, mint a monarchiáé. Vasul 17,500 kilométer, telefonvonalak 27,000 kilométer, távirdavonal hossza 50.000 kilométer. Kereskedelmi tengerészet : 4800 vitorlás, 718 gőzös. Nagyobb kikötői: Nápoly, Genua, Palermo. Livorno, Katania, Messina, Velence, Brindisi. Különösen nagyobb behozatalra szorul Olaszország búzában, gyapotban, fában, gyapjúban, bőrökben, szénben, gépekben. Az olasz bank ércállománya 1912-ben 1148 millió lira, (ebből arany 1000 millió.) A hadsereg állománya 3 és fél millió ember, ebből a territoriális hadsereg 2.3 millió. A tulajdonképeni rendes hadsereget 800.000 főre becsülik, 128,000 lóval és
