Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-03-17 / 21. szám
2 VÁCI HÍRLAP hogy igazak. (Ezeket a Váci Hírlap közölni is fogja.) Vatter Ferenc titkári jelentése részletesen beszámol! az elmúlt év eseményeiről, a melyek szintén élénken bizonyítják, hogy a Védőegyesület vezetősége lankadatlan buzgalommal, hazafiui lelkesedéssel folytatja dicséretre méltó munkásságát. A titkári jelentés és elnöki megnyitó egyaránt megpendítették a váci Kultúrház felállításának időszerűségét. Lapunk kezdettől fogva melegen karolta fel az eszmét s azért örömünknek adunk kifejezést, hogy ismét megnövekedett a váci Kultúrház híveinek a száma. A számvizs- vizsgálói jelentés tudomásul vétele és a jövő évi költségvetés megállapítása után a választásokat ejtették meg. A kilépő választmányi tagokat újra megválasztották, az egyesület alelnökévé pedig egyakarattal Kállay Ubul orsz. képviselőt választották, a ki megköszönte a bizalmat, a tisztséget elfogadta. Kijelenttette, hogy az egyesületnek hű tagja, buzgó munkása kíván lenni. A választmány indítványára Andreánszky Isfvánnét, ki alapját rakta meg Vácon a Védőegyesületnek, tiszteletbeli tagjává választotta az egyesület régi, odaadó és hosszas munkásságának elismeréséül. Megjegyezzük még, hogy a gyűlésen a központ is képviseltette magát, továbbá, hogy a gyűlés végével az elnök köszönetét mondott a polgármesternek a terem átengedéséért, a Polgári Dalkörnek énekéért. A h onvéd szobornál. A város közönsége ünnepi külsőségek között lelkes érzelmekkel áldoz mindenkor március idusán a nagy eszmének. Az idén még inkább megnyilvánult az érdeklődés S' oly impozáns tömeg zarándokolt le a honvédszoborhoz, minőt még kevésszer láttunk ott. A házakat díszítő zászlók száma is mintha megszaporodott volna. A középületek kivétel nélkül zászlódiszt öltöttek, magántulajdonban levő házakon, főleg a főutcán, kevésről hiányzott az ünnepi jelzés. Délután fél három óra tájon volt a szokásos gyülekező a városháza előtt, lehozták a 48 as nemzetőri zászlót, előtte az önkéntes tűzoltósággal, utána a város hatóságának képviselőivel megindult a tömeg, melynek élén a Zrinyi-indulót játszotta a cigány. És a hogyan utcatorkolásokhoz értek, észrevétlenül száz és száz érdeklődővel szazorodoít a menet. A székesegyháztéren csatlakozott a főgimnázium kokárdával is ékes fiatalsága tanáraik vezetése alatt, elöl vitték kegyeletük szép megnyilvánulását: hatalmas babérkoszorújukat. A menetben hét zászló vett részt: a városé, a főgimnáziumé, az ipartársulaté, ipartestületé, legényegyleté, a molnáriparíársulalé és az alsóvárosi függetlenségi iparos és gazda-köré. A cigányzene indulói, az ifjúság lelkes énekszava mellett haladt az impozáns ünneplő közönség, mely az alsóvároson már oly nagyra nőtt, hogy egyes szűkebb helyeken, mint a lőház előtti hidon, ugyancsak lassan tudott átjutni. Nem túlzás, ha négyezer főnél többre becsüljük a honvédszobornál lefolyt ünnepély résztvevőit, kik a zsendülö pázsitot messze nagy területen elfoglalták. Miután a négy világláj felé eső részen megkoszorúzták a szabadságharc emlékszobrát, a dalegyesület Matzenauer Ferenc karnagya vezetésével kezdette az ünnepélyt. Négyszer hangzott el a szobor talpáról az ének és áhitaíos csendben hallgatta az ezrekre menő tömeg, mely nemcsak lelkes érzésének adott tapsaival, éljenzéseivel kifejezést, de örömmel hallgatta a dalegyesület fejlődését, mely a precízen előadott karokban harmonikus, szép érzést keltett a hallgatókban. Két szavallatot hallottunk: Sztelma Ferenc a Talpra magyart, Gurszky Rezső Ábrányi Emil gyönyörű márciusi költeményeinek egyikét igazi lelkesedést keltve adták elő. Az idei ünnepi szónok Szepessy László dr. főgimnáziumi tanár volt. A költőhöz méltó szép, lelkes, magas szárnyalásé beszédben volt részünk. Szepessy beszédében a poéta gyönyörűen nyilatkozott meg, midőn arról szólt ezreknek, hogy mit jelent a magyar embernek a szabadságharc emlékszobra. Es innen áttért a márciusi nagy napoknak leírására, de össze tudta kapcsolni a magyar főváros eseményeit Vác város márciusi eseményeivel, miről a legapróbb részletekig, hál’ Istennek, van már a mi városunknak egy hatalmas munkája : dr. Tragor Ignácé. Ennek az Ízig, vérig városa szereteíéről szóló műnek adatait alkalmazta a szónok általános figyelem között egy cseppet sem sablonos beszédében, melynél gyakori volt a nagy közönség helyeslése, végén pedig az éljenekben megnyilatkozó őszinte rononérzése, ^ismerése. Még egyszer felhangzott a dalárda éneke és vége volt az ünnepélynek. Itt kell megemlítenünk, hogy délelőtt- a sikeínémainíé- zet növendékei, a városi ünnep után pedig a papnevelő intézet ifjú levitái rótták le szavalatokkal, beszédekkel kegyeletüket a honvédszobornál. Egy iskola nyilvános ünnepe. A váci' evang. elemi iskola apró legényei és lányai is megmutatták március 15-én, hogy kicsi keblükben tüzesen lobogó szivecske dobog. Akik a siketnémák dísztermében tartott előadásukat látták szinte elfeledték, hogy az öreg honvéd szakála csak ragasztva van, hogy az a honvéddol- mányka gyereksziv fölött feszül. Egy darab valódi életet adtak olyan közvetlenséggel, mely dicséretére válnék fenőtt műkedvelőknek is. Bevezető ének után Keresztes Dani és Sommer Karcsi „Az öreg honvéd“-et adták elő. Alkalmi költeményeket szavaltak: Bauer Laci, Bezanska István, Eucskó István, Gömöry Márlika, Kaszó Lajos, Lázár Bözsike, Paulinyi Gyula, Püsky Emma, Reif Ilona, Schworcz Palika és Vaskovics Berta. „A hazaáruló„-t játszották Borbély Pali, Gölner Bandi, Gyuris Ancsika, Kondra Béla, Aíenyhár Pali, Sommer Gyuszi és Váró Bandi. „A szabadság ünnepe“ című darabban játszottak Borbély Bandi gimn. lan., Cseh Ida, Gerstenberger Oszkár, Keresztes Árpád, Késmárki Pistike, Kovács Anna, Lázár Sanyi, Mérny Béla, Struwe József és Tóth Jolán. A szép előadás létrehozásáértSommer Gyula lelkészt “és Szuchovszky Zsigmond tanítót illeti az elismerés. A társas vacsorák. Vasárnap lévén, ráért a város és talán sohasem volt ennyi bankett március 15-én, mint az idén. A kisváci kát. gazdakörben, a kaszinóban, a dalegyesület a Hidasyban, a Petöfi-asztaltársaság az alsóvárosi Korpás-vendéglőben, a sportegyesület iparudvari helyiségében a footballislák rendeztek társas vacsorákat. A kaszinóban Meisznei János dr. mély gondolatokkal telt beszédet mondott, a dalegyesület vacsoráján Pothorányi József elnök, Preszly Elemér képviselő és Szepessy László beszéltek nagy« hatással, a Petőfieknél, hol legnépesebb volt a gyülekezés, mert százötvennél is többen vettek részt, egész programot adtak. A községekben. Örszentmiklóson délelőtt, délután ünnepi istentisztelet volt, a melyen Sáfár Béla, az új váci ref. lelkész kizárólag a szabadság- harc eszményeit tárgyaló beszédet mondott a templomot zsúfolásig megtöltő híveinek. Utána az iskolában volt a szülők jelenlétében a gyermekek szép ünnepélye. Csőváron Pohánka Ödön az iskolában rendezett ünnepséget, melyen a község népe lelkesen vett részt A gyermekek előadták a „Honvédtoborzás 1848-ban“ című színdarabot, volt sok szavadat, ének, Jeszenszky lelkész és Pohánka tanító pedig a felnőtteknek mondottak beszédeket a márciusi eszmékről. Dunakeszin a templomtéren három mozsárlövés jelezte az ünnepély kezdetét. Krenedits Ödön és Gergely Mihály dr voltak a szónokok, Gobi Adél tanítónő, Le- hóczky Béla, Ficzere István szavaltak, a dunakeszii dalárda pedig Bajnok karnagyának vezetésével igen hatásosan szerepelt. Váckisujfalun az iskolában folyt le a község ünnepe Karvász János tanító rendezésében. Az ifjúságon kívül a szülők teljes számban ott voltak. Ácsán Liptai János tanító rendezte a március 15-iki ünnepélyt. A tanulósereg szerepelt sok szavalattal, énekkel, Magyar Béla körjegyző igen hatásos beszédet mondott, Fazakas Gyula dr., a Prónay-ura- dalom intézője pedig a márciusi nagy eszméket fejtegette a falu népe előtt. Foton a gazdakör, a fóti iparosok közművelődési egyesülete, a Jósziv-asztaltársaság és a ref. dalárda együttesen rendezték az ünnep }lyt. Beszedeket Mészáros István segédlelkész, Mészáros Gyula, M, Balog József mondottak, Dalmadi Sándor. Drenda Gyula szavaltak, a dalkör pedig Varga Gergely karnagy vezetése alatt hat ízben szerepeit nagy sikerrel. Este nagy nagy társas vacsora volt, melyen a hon- védmenház két jelenvolt agghonvédjét ünnepelték. Veresegyházán programszerűen, a község népének teljes részvétele mellett folyt le az ünnepély. Március 15-iki beszédet Berky Gyula tartotta, szavaltak Nobel Annus, Konkoly Erzsi, Bosnyák József és Lóczy János. A dalárda szép énekszámaival vett részt az ünnepen. Este társas vacsorát rendeztek, hol Nagy Ferenc esperesmagas szárnyalású beszédet mondott. Igen szépen, hatásosan szónokolt Bódis István gazda. A zavartalan szép ünnep fáradhatatlan rendezője Urhegyi István tanitó-kar- nagy volt. Alagon fényes iskolai ünnepély volt, a polgárság délután a községháza közgyűlési termében ünnepelt. Hajnal Jenő főjegyző mondotta a megnyitó beszédet, Teszlák Ferenc és Gergely Mihály dr. szavallak, az alagi polgári dalkör két szép énekszámot adott elő. Jakubovits Sándor lelkész a márciusi eszméket magasztaló beszéde sokáig emlékezetes marad. Nógrádveröcén Tóth István rendezésében a népdalkor szinielőadást tartott és egy három felvonásos népszínművet a 48-as időkből adtak elő, melyben Gubacsi István, Csapó Bálint, Rátkai Mári, Kálmán Eszter, Gubacsi József, Dobos Sándor, Kristóf Béni és mások játszották a főszerepeket
