Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-03-15 / 20. szám
■) VÁCI HÍRLAP a pont, amely miatt is szóvátesszük a Líceum jövendőjét, ez az a kérdés, amely miatt múltkori ígéretünkhöz képest is foglalkozunk ez üggyel s ennek kapcsán visszatérünk a művészestélyre is. Ha majd a kultúrának azon fokán leszünk, hogy oly nagyszámú közönség, mint a milyen pl. a Líceumot állandóan látogatta, nem fogja sajnálni a belépő dijakat ily előadásokra, amikor majd meglesz a módunk hozzá, hogy a Líceumba beiratkozhatunk évi 20—30 koronával. Addig szükség van elvitathatíanul a városi és kormánysegélyre. Vagy legalább is az egyikre. Ha az intézményt nem nézik is, Galcsek dr-nak városi közérdekű munkássága iránti figyelemből, személyi tekintetből is megtehetné a város közönsége, hogy állandó évi segéllyel támogassa a Líceumot, Galcsek dr. önzetlen, kulturális munkásságát. De lehetne olyan szeretettel is segíteni a Líceumon, hogy pártoló tagok címén intézmények, testületek, magánosok, vállalatok állandóan támogassák azt. Amig pedig sem a város, sem a kormány, sem a vállalatok nem segélyezik a Líceumot, a közönség pedig nagyobb megterhelíetésre nem képes — addig ajánlunk az önzetlen elnöknek egy kis mérsékletet. Ez az ajánlatunk is a Líceum iránti szeretünkből, ennek érdekében őszinte érzésünkből folyik. Amig a hozzájárulások nem szerezhetők meg, addig a líceumi költségeket a farsangi hengverseny, illetőleg táncmulatság fedezze. S a hogy a közönségünket ismerem, az megjelennék ép oly tömegben, ép oly anyagi támogatással akkor is, ha egyetlen egy művésze se lesz. Mert érzi, hogy egyszerűen háláját, elemi kötelességét íeljesitetíe. Ha pedig az elnök ezt az estélyt mintegy az egész ciklus koronájaként akarja ragyogtatok akkor is elég a művészekből donságok együttműködnek a szívvel, mig az ilyen Teféle gabalyodásnál csak is a szív működik, mig az ész és lelkiismeret bámészan félreül és hallgat. Okvetlenül megisszátok a keserű levél vagy te, vagy a „Gabid“, mert abban semmi érzelem nem szent, sőt magatokban versenyre keltetek, hogy melyik tud jobban ugratni. Csak a szív, illetve a vér beszél és tetéz ostobaságot ostobaságra. Mond, Magdim, (mig úgy el kényeztetlek itt prédikálásaim közt, hogy affektálni fogsz) ha Gabajod, vagy Gabid vagy hogyan is hívják? Téged „Drága Szép Asz- szony“-nak szólít, nem jut-e az eszedbe, az akis Aesopus mese, mikor a róka a sajtol a hollótól kicsalta? Vagy mikor az ebéd- •nél, vagy vacsoránál — bár nem Írtad, tudom együtt vagytok — a drága szép asszonyra a legdrágább italokból sokszor üríti a poharát, másnap nem Te fizeted a számláját? Itthon meg majd az uradnak panaszkodsz a drágaság miatt. Azt állítod, hogy a férjed féltékeny? Eszeágában sincs. Mikor a héten nálunk volt és az uram tréfálkozott vele, hogy fölcsipsz valakit; az ő egykedvűségével és a még szokoltabb kukoricaszárszerű csutakjával a szájában, (mely nélkül én őt még képzelni sem tudom) azt felelte: „tudod barátom, a mely asszonyt érdemes félteni, azt úgy sem kell félteni, a kit pedig félteni kell, azt nem érdemes félteni.“ (Befejezése szerdai számunkban.) — zeneértésünkhöz, muzsikális képzettségünkhöz mérten — egyetlen egy szál. S akkor nem lesz deficit. Igaz hogy igy sincs, Galcsek dr. gondoskodik róla, hogy ne legyen. De ha maradandó intézménynek akarja látni Galcsek prelátus a Líceumot, kapcsolja ki a saját anyagi hozzájárulását annak költségvetéséből. Mert igy nem maradandó intézmény. Így teljesen az ő személyéhez van kötve, fűzve, szorosan, elválaszthatatlanul. Oly annyira, hogy ha ő egyszer — ami, hogy minél később legyen, ismét kívánjuk! — eltávozik körünkből, magával viszi a Líceumot is: Mert íalán- lalán oly buzgó embert fogunk találni, aki méltó utódja legyen az önzetlenségben, tudásban, fáradhatatlanságban. De azt már kétlem, hogy az utód évenként a pénztárcáját is megnyissa jó pár száz korona erejéig. A nélkül pedig a mai szervezetében bezárhatjuk a Líceumot, melynek mielőbbi megnyíltát ismét várjuk. Őszinte tanácsainknak az illetékesek részéről való meghallgatását pedig a magyar kultúra érdekében kérjük! Hírek. Nagyapó meséje március !5=én. Kedves jó nagyapó! Mondj egy mesét nékem! Olyant a mi régen történt! Tudod, akkor régen, Kedves jó nagyapó! Szemeid nedvesek! Ugyan mond, az én kérésem Miért fáj úgy neked ? Mondjak mesét lelkem ? Drága, kicsi szépem „Volt egyszer egy boldog nemzet, Volt-volt nagyon régen.“ Fényes lett szeme, A szikrát úgy szórta Volt egyszer egy boldog nemzet, Volt egyszer egy nóta! A kik azt a nótát Lelkesen dalolták Azokból már kevés él most; Majd’ mind elhantolták Sírjukat befedte, Betakarta szépen Az a vén, hideg anyaföld Régen, nagyon régen. M’ért hallgatsz nagyapó? M’ért könyüs a szemed ? Meséljek? Minek meséljek? Nem érted azt te meg ! A múlton merengeni Ti úgy sem szerettek; Gyönyörökért sóvárgó szív Múltat nem szerethet. Te gyermek! ha tudnám, Hogy te azt megérted, Elmondanám folytatását Annak a mesének. Nem! Mégsem mesélek! Minek is meséljem ? — Ugyan kit érdekel már —, Mi történt oly régen. J— Március 15. a vidéKen. Hirt adtunk már több község népének márciusi ünnepléséről, a héten a következő értesítéseket vettük; Dunakeszin ünnepi istentisztelet lesz a templomban, délután három órakor a templomtéren a dalárda himnuszával kezdődik az ünneplés. A megnyitó beszédet Krene- dits Ödön mondja. A talpra-magyart Lej hóczky Béla szavalja, azután Gergely I Mihály dr. mond ünnepi beszédet. Alkalmi költeményeket Góbéi Adél és Fiezere István szavalnak. Este íársasvacsora lesz a községi vendéglőben. Aszódon az ifjúság Schneider Oszkár vezetésével rendezi a március 15-iki ünnepélyt az ottani polgári körben. Halász Tibor megnyitója után ifj. Bállá Lajos szaval, az ünnepi beszédet Sárkány Ernő főszolgabíró mondja. Zsolnai Tibor, Weiner József szavallatai után Faludi Sándor dr. kurucnótákat énekel, végül egy hazafias színdarab kerül színre, melyben Ferenczy Lajos, Róth Kálmán és Pálus Gizi játszák a szerepeket. Nógrádveröcén a magyar iskolaegyesület nógrádverőcei népdalköre az Árpádvendéglőben rendezi a nagy község ünnepét. Prolog és Kristóf István szavallata után „Mindnyájunknak el kell menni“ című három felvonásos népszínművét adják elő a dalárda nő- és férfitagjai. Az ünnepélyt Tóth István rektor rendezni, utána tánc lesz. — VálasstóR összeírása az uj törvény alapján. A központi választmány meghagyására megyeszeríe most készülődtek a képviselőválasztók összeírására. Múlt számunkban közöltük is az összeíró küldöttségek tagjainak névsorát, Vácon Göndör Sándor dr. elnök már e hónap 25-ikére ki is tűzte az összeírást, midőn hirtelen az egész numka abbanmaradt. Ennek az a magyarázata, hogy a belügyminiszter megkésve, csak most tudatta a vármegyénkkel, hogy miután a múlt évben a képviselőház elé terjesztett uj választói törvényjavaslatot a főrendiház is megszavazta, a király pedig szentesítette, már az uj törvény rendelkezései lépnek érvénybe s a választók összeírása ezen az alapon — a belügyminiszter később kiadandó útmutatása szerint — fog megtörténni. — Sáfár Béla bevonulása. Sáfár Béla, az uj ref. váci pap u.gy határozott, hogy e Sió 29-én (vasárnapon) vonul be parókiáját elfoglalni. A presbitérium most foglalkozik a bevonulás ünnepségének megállapításával s azt az általánosan tiszteletnek és szeretetnek örvendő paphoz méltóan óhajtja rendezni. A beiktatás szertartását Nagy Ferenc kerületi esperes fogja végezni. A megüresedett Órszentmiklósi parókiának is hamar lesz gazdája, mert a sok jelentkező közül a gyülekezet Dávid Lajos nógrádverőcei segédlelkészí fogja valószínűleg egyhangúlag — meghívás útján — megválasztani, kiért egy 10 tagú küldöttség most csütörtökön már járt is Verőcén s ki az előzetes meghívást el is fogadta. Dávid Lajos nőtlen fiatal ember, ki pár éve káplánkodik Nógrádveröcén. — A járási tanács tervei. A váci járás tanácsa Ivánka Pál főszolgabíró elnöklete alatt e hó 16-án ismét gyűlésre jön össze, melyen részi vesznek a tagokon kívül Berecz tanfelügyelő, Gál főügyész- helyettes, dr. Bernálh István orsz. képviselő és mások, kik előadókként szerepelnek. Mily fontos, életbevágó kérdésekkel fog foglalkozni a járási tanács, 43 tárgya közül felemlítjük a következőket: A létesítendő községi ovodák, felekezeti iskolák, fölművesek nyugdija, vándor mozik, gazdasági cselédek jutalmazása, elhagyott gyermekek védelme, tanítók jutalmazása, lövésztanfolyamok népies előadások, járási me-
