Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-11-11 / 86. szám
HuszonnyolcadiK. évfolyam 86. szám. Vác, 1914. november 11. VÁCI HÍRLAP Politiüai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és Dercsényi laptulajdonos: Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károlv-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyiltter sora 60 fillér. Telefon-szám17. iffifi män líisii ein. A véres háború öldöklései melleit itthon is vivődik egy, habár vérteden, de nem ke- vésbbé elszánt háború: a fogyasztó közönség elkeseredett védelmi harca a napról- napra elviselhetetlenebbé váló élemiszer- drágaság ellen. /VUg mi itt nálunk úgyszólván tehetetlenül állunk a szívtelen spekulációval szemben, addig másutt, igaz, hogy leginkább az erősebb társadalmi alakulatok, a városok eredményesen harcolnak az Ínséggel fenyegető élelmiszerdrágaság ellen. íme itt közlünk, bár helyszűke miatt csak nehány szemelvényt abból az önvédelmi harcból, melyet másutt folytatnak a piaci manőverek ellen. Vajha tanulságaiknak láthatnók legalább egyben-másban a hasznát. Eperjes. Eperjesről jelentik: A háborús viszonyok következtében Eperjesen az élelmicikkek ára rendkívül mértékben emelkedett úgy, hogy Faragó József polgármester és Saly Győző rendőrkapitány az árakat hatósági utón szabályozták. Egyszersmind fölhívták a közönséget, hogy ha egyes elárusítók a megállapított áraknál többet követelnek, ezt azonnal jelentsék be a rendőrségnek. Temesvár. Temesvár közélelmezési bizottságának erélyes és határozott fellépése nem tévesztette el hatását és a temesvári mészárosok lemondottak arról az indokolatlan tervről, hogy a húsárakat november hó elsejével felemeljék. A közönség tehát egyelőre meg lesz védve zsebre spekuláló újabb drágaságtól. A közélelmezési bizottság egyértelműig állást foglalt a húsáraknak tervbe vett felemelése ellen és egyben javasolta a városi tanácsnak városi mészárszékek felállítását. Ez volt az egyetlen helyes és megérdemelt válasz a mészárosok beadványára, a kik bejelentették, hogy a hús árát november hó elsejével fel fogják emelni. Javasolta a bizottság a városi tanácsnak azt is, hogy az áremelő mészárosokkal szemben az eljárást a főkapitányság utján haladéktalanul inditassa meg. A hatás nem maradt el, a mészárosok számolva a hatósági közbelépés következményeivel, november hó elsejével nem léptették életbe a magasabb árakat. Tehát mégis indokolatlan volt a bejelentett drágítás, ha ilyen hamar elálianak tőle! Miskolc. Miskolcról jelentik: Nagy Ferenc dr., Miskolc város polgármestere, hogy a háborús állapot folytán beállott közélelmezési zavarokon és a drágaságon javítson, Miskolcon hatósági kenyérgyárat állított fel s a kenyeret kilogrammonként 44 fillérért árusitfatja. A polgármester nagy mennyiségben vásárolt burgonyát is és azt most a kisembereknek olcsón árusítja a város. Mihelyt a hideg tél beáll, a város megkezdi az olcsóbb kőszén árusítását is. A 44 filléres kenyérár ez Magyarországon a legolcsóbb kenyér a mely máshol sehol nincs! Újpest. Mint többi vidéki városban, úgy Újpesten is oly irányú mozgalom indult meg. mely célul tűzte ki, hogy a mai nagy drágaság közepette valamiképp a fogyasztóközönség segítségére legyen a legszükségesebb élelmicikkek olcsó beszerzésével és kiárusításával. Az újpesti ily célú segitőbizottság is az élelmiszereket nagyban, olcsón megvásárolja és a közönség között haszon nélkül kiszolgáltatja. A bizottság egyelőre 17 vaggon burgonyát szerzett be és ebbői a közönségnek olcsón 15—20 kilón kint juttatnak. Most pedig a bizoílság arra készül, hogy tüzelőanyagot szerezzen be, mellyel ellása egész Újpest közönségét, A bizottság segítségére áll a városi tanács, melynek közreműködésével áldást osztó munkát végeznek a közönség érdekében. Szekszárdi. A háborús viszonyok meghozták az élelmiszerek drágulását, úgy hogy a közönség köréből naponta szaporodó panasz tétetik az illetékes hatóságoknál, hogy az élelmiszer és áruuzsora fenyegetőleg fellépett minálunk is. A polgármester, hogy ezen veszedelmet a város közönségéről elhárítsa, érintkezésbe lépett a rendőrkapitánysággal, hogy a kellő lépések karöltve megtétessenek. Az élelmiszer piacokat a rendőrség szigorú felügyelet alá helyezte és sas szemekkel őrködik úgy az áruuzsorások, mint az árucsalók felett. Panasz folytán a rendőrség maga elé idézte az ösz- szes péküzleítulajdonosokat, a kik az uíóbbó időben a zsemlyék nagyságát leszállították, a sütési dijakat pedig tetemesen felemelték és erélyesen felhívta őket, hogy ha a jelenlegi csekély sulyű süteményekben és a sütési dijakban változtatást nem tesznek, vagyis rendes nagyságú süteményeket nem fognak kiszolgáltatni és a sütési dijakat nem szállítják le, a város polgármesterének és a város tanácsának támogatásával hatósági péksütődét fog felállitattni. Fiume. A „Fiumei Estilap“ a következőket Írja: Az élelmiszerek árának állandóan emelkedő irányzata arra indította a rendőrséget, hogy a legmagasabb árak megállapításáról intézkedjék. A rendőrség mindenekelőtt megkereste a keresk. és iparkamarát valamint egyébb érdekelt hatóságokat, hogy az élelmiszer legmagasabb árának megállapítására vonatkozó véleményüket terjesszék elő. Ennek megtörténtével a rendőrség a liszt, a kenyér, a marhahús és tojás árát szabályozta még pedig az ipari szabályrendelet 51 §-a alapján. .4 húsáráyasúg ellen. A városi hatóságok több Ízben foglalkoztak már azzal a kérdéssel, hogy miként volna a város hatóságának módjában a húsárakat kötelezőleg megszabni. A városi hatóságok felfogása eddig az volt, hogy a húsárak hatósági megállapítása csak minisztertanácsi határozat alapján történhet. A szakkörökben egy konkrét eset alapján most megállapították, hogy a kivételes intézkedéseket tartalmazó, 4912. évi LX1II. t.-c. 7. szakasza értelmében csak az egész országra szóló ármegállapításnál van szükség, az egyes városi hatóságoknak az ipartörvény módot ad arra, hogy városuk területén a marhahusárakat szabályozzák. Az 1884. évi XVII. t.-c. 53. szakasza a következőket mondja: Azon esetben, ha a husmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek marhahússal való ellátása állandóan biztosítható nem volna, jogában áll a másodfokú ipari hatóságoknak ily községek kívánságára azokat, illetőleg eselről-esetre a szerzett jogok épségben tartása mellett külön intézkedéseket tenni. Ily intézkedések az elsőfokú iparhatóság és a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után a következő elvek alapján teendők: a) a marhahusmérés szabad gyakorlása megszűnik és ez iparszámhoz köttetik ; b) a marhahusmérés rendes kezelése az iparhatóság által ellenőriztetik. Értesülésünk szerint rövid idő alatt több város hatósága igénybe fogja venni ezt a felhatalmazást. tCoaetisxiviseSok felmentése a népfelkelői szolgálat alól. A 24—3o éves népfelkelő kötelesek küszöbön álló ujrasorozása azzal a veszedelemmel fenyegette az összes közigazgatási és egyéb hivatalokat, hogy a 36 éves korhatáron belül eső tisztviselőiket és alkalmazottaikat kivonja polgári működésük köréből és ezzel egy csapásra megállítja a közigazgatás, törvénykezés stb. menetét. Az eddigi behívások már most is kettőzött munkát és föladatot rótak a hivatalok személyzetére, a 24—36 éves uj népfelkelők uj behívásával pedig jóformán egy- szere kiürülne minden hivatal. Minthogy a nagyközönség nyilvánvaló érdeke, hogy a hivatalok működésében zavar ne álljon elő, a kormány elhatározta, hogy a nélkülözhetetlen tisztviselőknek megadja — hi- vatalfőnökeik előterjesztésére — a fölmentést a népfölkelő szolgálat aló!. E tárgyban körrendeletéi intézett a megyék és városok vezető tisztviselőihez, a kiket felszólitott, hogy alkalmasnak talált népfőlkelőköteles tisztviselők számára, ha ezek a hivatal működésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, a katonai szolgálat alól felmentést kérhessenek.
