Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-10-28 / 82. szám

n usz on nyolca dih. évi oly am 82 szara. Vác, 5914. október 28­VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ara 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Mit fognak kapni az elesettek családjai? Az államnak és társadalomnak mind szélesebb mederben kell kiterjesztenie már is nagyméretű segitő akcióit s a há­ború borzalmainak arányában egyre több sebet kell gyógyítania, egyre több fájdal­mat enyhítenie. Igen súlyos és nagy anyagi erőt megkövetelő feladat lesz az elesett harcosok özvegyeiről és árváiról való gon doskodás, ámbár illetékes helyen má ris legapróbb részletéig kidolgozták a katonai özvegyek és árvák nyugdijszerű ellátásá­nak programját is. A nyugdijösszeg nagyságát intézményi- leg biztosítja az állam és pedig nemcsak a tisztikarnak (a tartalékos tiszteket is ide­számítva), hanem a legénység hátramara- dottainak is. Az özvegyi nyugdíj egyaránt jár a közös hadsereg, a honvédség, a ten­gerészet és a népfölkelői szolgálatban ele­settek hátramaradottjainak. Élethossziglan, illetve újabb házassá­gáig jár nyugdíj annak az özvegynek, kinek férje a harctéren szerzett sebesülésben, önhibáján kívül ott szerzett járványos beteg­ségben, vagy pedig a hadjárat fáradalmai­nak következtében halt meg. Hadapródör- mester özvegyének 300 korona, őrmeste­rének 240 korona, káplár özvegyének 120 és közlegény özvegyének 72 korona jár évente. Ha azonban a férj a tűzvonalban esett el, 50 százalékkal nagyobb nyugdíj jár az özvegynek. Ezenkívül minden törvé­nyes gyermek után évi 48 korona nevelte­tési pótlék jár 16 éves koráig, ha azonban tanulmányokat folytat, a neveltetési pótlék a nagykorúság eléréséig utalható ki. A nyugdijakat valószínűen a postataka­rékpénztár utján fogják folyósítani, mivel az éleíbenléínek havonta való igazolása nagyon körülményes és fáradságos lenne. A nyugdíjigények megállapítására azonban egyelőre nem kerülhet sor, de ez nem is sürgős, mert a halálozást követő hat hóna­pon át a családnak a hadbavonultak ré­szére megállapítod és kiutalt segitő ösz- szeg jár. A szerényen megszabott özvegyi nyugdijat azonban még sok, méltányos esetben kegydijakkal is ki fogják bővíteni, a katonai kincstárnak egész sor erre szol­gáló alapítványi összeg áll rendelkezésére. önHéntos ím ijiUaii jelentkeztek: Farkas István, Farkas József, Gács Rezső, Gerstenberger Oszkár, Gréczi Dezső, Ga- valdik Gy. Béla, Huber József dr., Hlatky Lajos, 1 íatala István, l lazafy Géza, Heinisch Richard, Ivanovits János, Kozma Lajos, Králik József, Meiszner Rudolf, B. Rúzsa József, Romeiser Vilmos, Spitz Márton, Szili András, Szondi .János, Székely Károly, Weixelbaum András és Zölley János. Szepessy-wersek. Megjelent Szepessy László főgimnáziumi tanár legújabb költeménykötete, melyből néhány szemelvényt alkalmunk voit már közölhetni. Az öt ives munka belső érté­két mindenki konstatálhatja, de igazi érté­két növeli, hogy minden egyes olda'a a szerb harctéren született. Ha egyéb érdeme nem lenne, akkor is köszönettel fogadnánk, hiszen a poéta-katona egy csomó népdalra irt verset és azt dalolva, azon buzdulva masíroztak lelkesen a szerbet verő bakáink ezrei. Magyar szív, a boldog családi ott­hon, katonái szereíeíe adnak csengő-bongó rímekben hangot e füzetben, melynek meg­lepően szép a kiállítása és melynek külső, belső címlapját az egyre fejlődő grafiku­sunk, Végh Gusztáv rajzolta. A virágos vo­nattól a vöröskeresztesig című meleg szív­vel irt kis kötetet minden könyves boltban egy koronárt árulják. Szepessy sebéből felépülve már újra a harctéren van. Sze­rezzük meg az örömet neki, vegyük meg minél többen a könyvét! Tűz és a szirsíiáz« Szombat este. Bánffy Gyulának az októ­ber 17-én szép sikerrel előadott Hadak út­ján cimű darabjának megismétlésére láza­san készülnek derék műkedvelőink. A vá­rosra nehéz, sűrű ködfátyol borul. Kevés idő múlva Bánffy meghívására megjelen­nek sebesült katonáink a teremben. Köz­kívánatra adják elő másodszor az alkalmi színművet, de az érdeklődés még nyolc órakor is gyér. Az emeleti feljárón át men­jünk az öltözőbe s nézzünk szét a szerep­lők között. Félig maszkírozott műkedvelők egymásnak adják a szomorú hirt: üres a nagyterem! Csak a fodrász festéke tudja pirosra festeni halvány arcukat. De mi tör­ténik most ? Szomorúan mélázó gondola­taikat e pillanatban a vészharang kongása rémiti meg. Tűz van! hangzik mindenütt s az előadásra igyekvő közönség pániksze­rűen rohan a pusztító elemet nézni. És a műkedvelők? Megbénult tagjaik tapadnak a folyosó márványlapjához és szomorú te­kintettel néznek a távozó közönség után. Valószínű, hogy a szombat esti tűzeset nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közön­ség nem érdeklődött a szinház iránt. Kilenc óra, mikor az előadást megkezdik. Magá­ról a darabról és a szereplőkről már mull számunkban megemlékeztünk, itt csak le­szögezzük a szomorú valóságot az anyagi jövedelemről. Részletezzük és összegezzük mindkét előadás bevétel-kiadását, mely sze­rint az első előadás bevétele 423 K 30 f, kiadása 247 K 50 f volt. Ebből az összeg­ből a nemes célra fenmaradt 175 K 80 f. A második előadás szomorú adatokai mu­tal: bevétel volt Szényei Ferenc és neje 2 K 20 filléres felülfizetésével együtt 94 K 10 f, a kiadás 187 K 30 f-1 emészted fel s igy 93 K 20 f hiány mutatkozik. Ez a hiány pótolva lelt az első előadás fennmaradt összegéből, meiyet levonva, a jótékony- célra összesen 82 K 60 í-t juttat a szerző, a ki, mini értesülünk, ezt az összeget a jóléti bizottságnak adja át. Meg kell még emlékeznünk azokról az iparosokról, a kik munkájukkal fáradoztak a jótékonycél ér­dekében: Szinai Ferenc ácsmester, Taipas János festő és Greff József fodrász. A hősök sírján elhelyezett babérkoszorút a „Flóra“ viráqkereskedés adományozta. Uj rend a sebesüHek eEhel^e^ésében, A harctéri sebesültek elhelyezésében eddig az volt a gyakorlat, hogy a magán­kórházakba és a kis egyesületi hadikór­házakba is közvetlenül a csatatérről szál­lították a katonákat s a szükséges operá­ciók is ott történtek. Ez a rendszer azon­ban a járványok behurcolása miatt veszedelmes volt. Az országos hadsegitő bizottság kórházi alosztálya tehát elhatá­rozta az afiliális rendszeri, a ml abból áll, hogy ezentúl a kis kórházakat valamely nagy hadikórházhoz csatolják, a sebesül­teket először a nagy kórházakban helyezik el és onnan a kis kórházakba csak láb- badozó állapotban viszik át. Ennek a rend­szernek, a mit szisztematikusan megvaló­sítanak az egész vonalon, az a haszna, hogy a kis kórházak számára is biztosítja a tökéletes orvosi ellátást és védelmül szolgál a járványok behurcolása ellen. Az uj rendszeri a vidéken is meghonosítják. M « Miül!“ (A váci Jozsef-szanatórium egyesület felhívása.) Halottak napján gondoljunk kedves ha- lottainkra, de ne feledkezzünk meg — kü­lönösen a mai időben — azokról sem, kik hivatásuknál fogva élnek-halnak azért az eszméért, hogy hazánk szabadsága, nem­zetünk becsülete megvédessék minden ellenségtől. Megsebesült katonáink életének meg­mentésére „csak egy egy virágszálat“ ké­rünk az élőktől, hogy az Auguszta és Jó­zsef szanatóriumok vöröskeresztes kisegítő kórházaiban elhelyezett vitéz katonáink sebei minél előbb begyógyulhassanak. November hó elsején városunk négy he­lyén megjelennek urnáinkkal városunk ne­mes lelkű hölgyei. Kérjük az arra me­nőket, hogy áldozzanak a nemzeti sebek gyógyítására néhány füll ért. Természetbeli adományok mint például: tojás, liszt, só, bab, lencse, baromfi, fehér­nemű, ruhanemű stb. is küldhetők és pe­dig közvetlenül a következő címekre : Auguszta Szanatórium, mint vöröskereszt kisegítő kórház, Debrecen. — József Sza­natórium, mint vöröskereszl kisegilő kór­ház, Gyula. E két helyen több száz sebesüli katonát ápol és orvosol a Szanatórium egyesület. A

Next

/
Thumbnails
Contents