Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-10-11 / 77. szám
Huszonnyolcadik évfolyam 77. szám. Vác, 1914. október 11. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. EJöfizetesi arak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Vác, okt. 10. Háborús idők, a mikor mindenkinek kevesebb a dolga, még a városatyának is és mégis oly kinoskevesen gyűltek össze a csütörlökre hirdetett városi közgyűlésre, hogyha a polgármester nem vár, a tisztviselőkkel tarthat közgyűlést. Úgy látszik, érezte ezt a ferde helyzetet a polgármester, mert mindjárt azzal a felhívással kezdte megnyitóját, hogy a nagy időkben fokozottabb buzgalommal feleljenek meg a vá rosi képviselők kötelességeiknek és ha majd olyan ügyekben is hivatnak, mikor társadalmi téren is meg kell mutatni önzetlenségüket, álljanak helyt. A szemrehányást nem akarta senki se kiolvasni, hát gyorsan a tárgysorozatra tértek és elparentá'ták Donovitz Vilmost, kiről melegen azt mondotta a jelentés, hogy 1 lelkes és önzetlen harcosa volt városa minden nemes ügyének. Helyét nem töltik be, mert már nincs több póttag. Most jött Bárdos Ernő városi tanácsos. í Mindenki üresen álló helyére tekintett néma meghatottsággal. A jelentés pedig hősi haláláról olyan száraz, hivatalos volt, hogy szinte megdöbbentett. Hát nem a város egyik nemcsak hivatalos, de társadalmi kérdésében szerepet vivő egyéniségéről volt szó ? Hát nem egy bátor hősről, ki a harcmezőn nemzeti zászlónkkal a kezében egész testét mutatva az ellenségnek vitte előre zászlóalját, mikor őrnagya halálos sebével felbukott ? Rettenetes lenne, hogy ha minden város csak igy, a hogy a hivatalos előterjesztésben van, a legsablonosabb aktaszerű hanggal, átlagos dicsére^ lekkel parentálná el hős tisztviselőjének emlékezetét! Lehet, hogy a polgármester, a városi tanács úgy gondolták, hogy az elismerésnek a polgárság képviseletétől : a város képviselőitől kell az örökre őrzött jegyzőkönyvbe sugározni. Egyetlen egy elismerés, egyetlen egy szó nem hangzott el, egy képviselő nem tartotta érdemesnek felállani. Szegény Bárdos Ernő, te derék, | nemesszivű hős, miféle bűnnel terhelt a | Te emléked, hogy ez az indifferens társa- ! ság nem érdemesített többre a hivatalos j sablonoknál? Itt emelkedhetett volna ez egyszer ideális magaslatra gondolkodásában a képviselőtestület. Fájó és rös- telni kell. Menjünk tovább, ebben a teremben a próza .dolgozik, nézzük csak a rideg pénzkérdéseket, mely az egész közgyűlést foglalkoztatta! A városi kórháznak Korpás Jánosné fog szállítani élelmet a legolcsóbb ajánlat alapján. Hörl Péter dr. hadba vonult, Vadas József dr. vette ál ügykörét, Vadas helyére Neumann Adolf doktori alkalmazták, fokozott munkáért havi száz koronái kap. Haraszti állatorvos is elment, helyébe Rutt- kay Imre jött napi hat korona díjért. A városi tisztviselők nagy része katonáskodik: megállapították díjazásukat. A nőtlenek fizetésük egy harmadát, a nősek két harmadol, a nősek, kik tiszti rangot viselnek, egyharmadoí, lakbért és családi pótlékot kapnak a fizetésükből. Ennél lelkiismeretesebben igazán nem lehet a város pénzügyeit kezelni! A rendőralkapitányi állás szervezése fe- lebbezésre szolgáltatott okot Kálló rendőr- kapitánynak. A jogvégzettség kimondását óhajtotta és bizonyos praxist, de ezt a vármegye is, végső fokon már a belügyminiszter is elutasította. A közegészségügyi állapotokról szóló jelentésnél jól esett Vadas dr. szavait hallani. Eddig, a hányszor járvány volt a városban, mindig csak arról szóllak, hogy az j „előző évnegyedben“ minő volt a város közegészsége. Most nincs járvány, de lehet s már előre megnyugtatót kapott a közönség a legilletékesebb helyről. Volt vör- heny — mondotta a város egészségőre — a siketnémáknál elfojtották, volt fifusz a Mária-udvarban, csirájában megszűntették. Most a kolera fenyeget, de a város lelki- ismeretesen megtett mindent, hogy a polgárságot megvédje. A Bükit 25 ágyas járványkórháznak berendezték s minthogy a törvény megfigyelő állomási is követel, a Derecskében levő kertészlakást erre alakították át. Senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogyha a megfigyelőben valakit kolerásnak találnak, azt az egész városon véges végig fogják szállítani, hogy a Bukiban elhelyezést nyerjen ? A főorvoshelyettes végül a mértékletességet és tisztaságot ajánlotta mindenkinek figyelmébe : igy a kolera veszedelmét elkerülhetjük. Ahány illetőségi ügy került napirendre, mind elutasították, Göndör főjegyző alig győzte elsorolni. Bordán Józsefnek bolf- bérleli tartozását törölték, hasolókép Mayer Adolfét, az embrióban elpusztult homoktéglagyár gazdájáét. Hétezer koronával tartozott, de a polgármester hozzátette, hogy károsodás nem érte a várost, mert a mit Mayer vásárolt, azt készpénzzel kifizette. És igy ment tovább a pénzkérdés tárgyalása : a negyedmesterek, szolgák sem drágasági, sem családi pótlékot nem kapnak, oka a belügyminiszter, a ki kimondotta, bogy a háborús időben semmiféle anyagi kedvezményt nem hagy jóvá. Kis Rudi és társai cigányok nem keresnek egy krajcárt sem, nincs kedve senkinek sem mulatni : kérnek segítséget a várostól. Mondjuk-e, hogy úgy járlak, mint az előzőek? Nem kapnak semmit. Miután a negyedik patikajogon elverték a port, Fóti Gyula referálta nagy munkáját: a jövő évi költségvetési programot. A polgármester majdhogynem könyörgött, hogy városatyák, szóljatok ehhez a legfontosabb kérdéshez. AAegmutatták, hogy nem szólnak. Az egész negyvenhárom tárgyas közgyűlés unalmas, rideg volt nekik, mint az egész terem, a melyei — szintén talán pénztaka- ritásért — elfelejtettek befűteni. A képviselő urak alig várták a közgyűlés végét, menekültek a hideg és az unalom elől. ASporteüuesiietpiisztiilólian. Hübschl Kálmán a váci sportegyesület volt ügyvezető alelnöke, jelenleg pedig szertárosa a következő levelet intézte az egyesület elnökségéhez: A V. S. E.-nek ezidő szerint elnöke, igazgatója nincs, művezetője hősi halált halt, én pedig a ki szertárosa vagyok, szintén bevonultam szolgálatra. Aszertárosi teendőket eddig úgy, a hogy a csónakszolga útján intéztem el, miután azonban a szolga fizetését beszüntették, ezért a szolga utján sincs módomban a szertárosi teendőknek eleget tennem. Ez a körülmény egyrészt, másrészt pedig miután elfoglaltságom foly= ton fokozódik és kétségessé teszi, hogy ezentúl vasárnaponkint hazajárhassak, késztett arra, hogy bejelentsem állásomról való lemondásomat. Egyben azon előterjesztést teszem, hogy méltóztassék intézkedni a csónakház felügyeletét és karbantartását illetőleg, miután ezidő szerint teljesen gazdátlanul van. Gondoskod i kell arról, hogy a szélviharok állal esetleg beverődő nagy viz kimerittessék, hogy kellően előkészíttessék a téli kikötőbe való levontafáshoz. Véleményem szerint az egyesület igen kritikus helyzetben van úgy, hogy a választmányt igen nagy felelősség terheli s miután a felelősség nagyságát nagyon is át- érzem, ezért a leghatározottabban kijelentem, hogy a mennyiben egy rendkívüli közgyűlés utján gondoskodás nem történik az üresedésben levő állások betöltése iránt, úgy az ezentúl történendőkért a felelősségben osztozni hajlandó nem vagyok. Kérem tudomásul venni, hogy ezentúl elfoglaltságom miatt egyelőre legfeljebb mint választmányi tag vehetek részt az egyesület vezetésében — azt hiszem azonban, hogy ez csak elősegíti az egyesület reorganizálását, mert reményt nyújt arra, hogy más komoly tagok, a kik nagyon is szivükön viselik az egyesület jövőjét, a kiknek azonban az én személyem rokonszenves nem volt, hogy azok aktive részt vesznek ezentúl az egyesület vezetésében. Befejezésül kérem az elnökséget, hogy a nálam levő versenydijak elhelyezéséről gondoskodni szíveskedjék, mert azoknak további őrzéséi és gondozását nem vállalom. A mennyiben a gondoskodás késni találna, úgy én leltár mellett a váci múzeumegyesületben fogom azokat elhelyezni. Csupa pénzlite.
