Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-10-04 / 75. szám

2 VÁCI HÍRLAP Alakulóban a . « zü 'a k £. ' Váci Polgárőrség. A mint rendes útjára tereiődöti a Váci Polgárőrség szervezési munkálata, rögtön az érdeklődés, részvétel, a siker biztos reménye fakadt nyomában. Értjük pedig a rendes út alatt, a társadalmi szervezés módját. így csinálták másutt is, igy kell hát itt is megcsinálni. Másutt sikerült, ha mi is a sikert akarjuk: kövessük a bevált példái, a jó mintát, a gyakorlati tapasztala­tot. S ne erőszakoljuk azt a módot, a mely a kezdet-kezdetén csődöt mondott. A mely úton most van, úgy látjuk jó úton van. Me engedjük magunkat ez útról i eterel ni! Azóta, a mióta a polgármester vette ke­zébe a szervezés munkáját, örömmel álla­pítjuk meg, az eszme terjed. Még egy hete azt mondták, hogy Vácon nincs önkéntes vállalkozó, másnapra voltak már 15-en (már t. i. a kikről tudtak a kezdeményezők), a szerdai első értekezleten pedig már 30-an is részt veitek. Pedig még ezeken felül szép számmal voltak olyanok, a kik a gyűlésen való részvételük alól — egyéb elháríthatatlan a akadály miatt — kimen­tették magukat. Figyelembe kell venni még azt is, hogy izraelita polgártársaink nagy ünnepjük miatt aznap nem is vehettek részt. S már az eisö értekezleten voltak oly pél­dák is, a melyek a legjobb reményekre jogosítanak. Ugyanis Jeszenszky Imre ta- karékpéntári főkönyvelő bejelentette, hogy a Váci Takarékpénztár egész tisztikara be­lép a Váci Polgárőrségbe. A siketnéma intézetnek is teljes tiszti személyzete jelent­kezett polgárőri szolgálatra. Ha ilyen arány­ban folytatódik a jelentkezés, rövidesen meglesz a szükséges szám. Ezt a számot pedig öt-hátszázra becsüljük. Ennyi polgárőr kell, hogy a polgárőri szolgálat miatt is hivatását, foglalkozását el ne hanyagolja. S még inkább fog ez sikerülni, hogy ha a polgárőrségbe' való belépési minden váci polgár: város és hazája iránti erkölcsi és becsületbeli kötelességének fogja ismerni. Mi is igy értelmezzük ezt az őrséget. Min­den váci polgárnak be kell abba lépnie, rang, kor és felekezetkülömbség nélkül. Kivételt csak az aggastyánok és betegek élvezhetnek! Ha pedig valóban igy lesz - a mibe nem kételkedünk — a szolgálat nem lesz megterhelő. Két-három hetenkint 12— 12 órás szolgálat fog jutni egy-egy polgárőrre, a mi nem is áldozat. Majdnem semmi. Különösen nem azokhoz az áldo­zatokhoz képest, a mit harcoló testvéreink hoznak most a hazáért s értünk. A polgármester vezetése alatt folyó ta­nácskozás első gyűlésén arról beszélt, hogy miképen kell biztosítani a szük­séges számú jelentkezést. Elhatározták, hogy felhívást bocsátanak ki, a melyet fal­falragaszok s a helybeli egyesületek s hi­vatalok vezetőinek útján juttatnak alakos­sághoz. A hivatal és egyesületvezetőket az éitekezlet illető tagjai személyesen ke­resik fel. Aláírással is meg megkérik őket az ügy támogatására és átadják a felhívást s az aláírási ivet. Az aláírási iveket október hatodikáig kell vissza származtatni. Köz­vetlenül a polgármesteri hivatalban is lehet jelentkezni, még pedig a hivatalos órák alatt. A jelentkezési határidő elmúltával a szervezést a megalakulás munkái követik. Az értekezlet azt a kérést is intézte az illetőkhöz, hogy a kiknek - használható fegyverük van, azt is jelentsék be. A kik pedig polgárőröknek — alapos okokból —. nem jelentkezhetnek, de fegyverük van, a polgárőrök használatára szívesked­jenek azt kölcsön adni. Sebesült bajtársainkhoz. Ti hős fiuk, ti szárnyszegett sasok, legendás hírű magyar katonák, mámoros szívvel üdvözlünk itthon, kik megjártátok muszkák zord honát. Szilaj karokkal, fergeteg gyanánt ütöttetek a vad hordára le, a jégmezők s jégszivek hazája a ti bősz „hurráitokkal volt tele. Hol harcra készen szilaj tusára szent eskiivéssel megjelentetek, futó csodává vált a „hős“ sereg, mert a Sors kezét látták bennetek. Most pihentek, gyógyulást keresve, arcotokon a harci láz pírja, ám nyugodjatok, adjon gyógyulást, hogy készül már az ellenség sírja. Elszánt dühhel helyetekre állunk, még ha zászló nem is intene s vad haraggal leíiprunk minden gazt, mert velünk a magyarok istene! Czakó Károly népfelkelő, Cs; és kir. torpedó-szárny, Vác­Egy érdekes levél az orosz fogságból. Egy váci származású hős katona sorsá­ról kaptunk iiirí. A váci siketnémaintézet- nek volt hosszú időn át tanára Paull István, ki most a kolozsvári intézetnél műuödik. Kamilló fia itt született és 13 éves korában származóit el Vácról. Ma Paull Kamill lupényi bányatársulati tisztviselő, tart. had­nagy a 21. honvédgyalogezred 4. tábor századában. Augusztus 25-én szintén részt vett a Podholcenél történt oroszok elleni egyenlőtlen ütközetben. Szemtanuk állítása szerint,' a honvédeknek adotl zászlóval há- iomszor vezette rohamra vitéz szakaszát, de az utolsó rohamban súlyosan megse­besült s a többi súlyos sebesültekkel és elesettekkel együtt a csatatéren maradt. Szakaszbeli későbben megsebesült ka­tonák és tisztek is egyhangúlag az állítot­ták a Kolozsvárt lakó szülőknek, hogy a vitéz hadnagy elesett s ezért szülői már meg is gyászolták őt. Most a kievi kórházból a következő le­vélben ad életjeit magáról szülőinek: Kedves Atyám ! Augusztus 25-ikén megsebesültem és most itt vagyok egy orosz kórházban, Kievben. Két lövést kaptam, egyet a hasba és a másikat a vállamba. Most már egész­séges vagyok és semmim sem fáj. A kórházban egészen jó dolgom van, az orvosok és orosz tisztek nagyon jók és előzékenyek. Üdvözlöm Önöket és szivemből csó­kolom kedves Atyám és Anyám és az összes otthonvalókat is; nagyon kérem, legyenek feleségemnek és gyermekem­nek segítségére a maguk Kamillája. Oházár András emlékezete. A hazai siketnémaoktafás nagynevű megalapítójának s a váci siketnéma inté­zel létesítőjének emlékét minden évben megünepli Vácon hazánk valamenyi siket­néma intézete. A váci intézet létesítésének évfordulóján tartott ünnepély tekintettel a háborús állapotra ez évben elmarad. Csináljunk tépéseket! A háború gyilkoló eszközei egyre döntik a sebesültek sokaságát, aminek az lesz az elkerülhetetlen következménye, hogy elfogy a kötögyapoi. Már most készüljünk erre és siessen mindenki tépést csinálni. Viseltes fehérneműje mindenkinek vans abból tépést készíteni igazán nem kell semmi előismeret. Nagyanyáink ievendulás ideje tér vissza újra, a midőn tépést csinálni hazafiul köteles­sége volt. Esdve kérünk mindenkit ezúttal is tc-ljesitsék hazafias kötelességü­ket és már most kedjenek a munkához és áldozzák fel ócska fehérneműiket, a melye­ket tisztára kimosván — szálankint lé­pegessenek szét. Ne engedjük, hogy egy hős betegünk is elvérezzen a kötőgyapot hiánya miatt. Később talán valamelyik váci egyesület magára vállalja a tépések összegyűjtését és elküldését. Addig dolgozzunk! Megsebesüli százados. Gömöri -Havas Pál cs. és kir. gyalogez­redben kapitány, ki a sabácsi csatában is részt vett, Rumszownál súlyosan megsebe­sült : hasán ment ál a golyó. Debrecenbe szállították, a hol egy szanatóriumban ápol­ják. A hős kapitány már túl van a veszélyen. Wlit kér a vöröskereszt kórház? A kórház, vezetőségétől nyert értesülés szerint, a következő tárgyakra van szük­ség: 4-5 drb. vaskályhára (kölcsön), 1 -2 íróasztalra, kórházi köpenyekre és lepe­dőkre, egy pénzszekrényre (kölcsön), kony­hakerti zöldségre, befőtt paradicsomra, szenes kannákra (kölcsön). Ezután arra is kéri a váci szabókat és asztalosokat, hogy az előbbiek posztószéleket (ablak- réseit betöméséhez) az utóbbiak forgácsot, gyujtóst szíveskedjenek a kórháznak ado­mányozni. Í4 munkáspénziári járulékok behajtása. ^ A betegsegélyző pénztárak állandóan pa­naszkodnak amiatt, hogy a közigazgatási hatóságok a betegsegélyző járulékokat nem elég eréllyel hajtják be a munkaadóktól s ez az oka annak, hogy a pénztáraknak tizenegy millió kinlevőségük van. Most ez ügyben Sándor János belügyminiszter a következő rendeletet adta ki, a vármegyei és városi törvényhatóságoknak: A munkás- biztositó pénztárak részéről sűrűn merülnék fel panaszok amiatt, hogy a munkásbizío- sitásnál eljárni hivatott hattóságok a behaj­tásokat nem kellő eréllyel eszközük. Ismé­telten felhívom tehát a törvényhatóságot, figyelmeztesse nyomalékosan a szóban levő járulékhátralékok behajtására hivatott hatóságait, hogy a behajtás körül minden esetben a legnagyobb lelkiismeretességgel és soron kívül járjanak el, meri ellenkező esetben az alispán, illetőleg a polgármester kötelességét képezi, hogy velük szemben kellő megtorlást alkalmazzon. Eliopták a kosai' tartalmát. Baksa Gyuláné, Battha Irén feljelentést telt a rendőrségen, hogy Mezőnyékládhá- zán feladott podgyászkosárból mintegy 120 K értékű arany és ezüstneműjét valószínű­leg még az állomáson kilopták és a kosár Vácra teljesen kifosztva érkezett meg

Next

/
Thumbnails
Contents