Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-09-23 / 72. szám

VÁCI HÍRLAP 3 A lábadozók. Uj alakkal gazdagodott a város utcáinak képe. Különféle fegyvernemhez tartozó sebesültjeink sétálgatnak a járdán. Kinek a karja van felkötve, kinek a fején feszül a sebpólya, ki botra támaszkodva biceg, de mind jókedvűen füstölqet. A járókelők szeretettel néznek végig rajtok. A beszé­desebbeket megállítják és kikérdezgetik. Legtöbbje az első küldeménynek Lemberg és Lublin körül sebesült meg srapneltől és puskagolyótól. Panaszt nem hallani az ajkukról, csak a harc nehézségét emlege­tik. A túlerő emlegetése mindegyik szájá­ról hallható. Akármely csapatbelivel állunk szóba, mind négy-ötszörös ellenségről beszél. A végén nem mulasztja el, hogy büszkén ne említse a rohamot, mellyel ki­verték az oroszt állásából. Az ilyen beszél­getésnek szivar vagy cigaretíakinálás a vége. Vitézünk szalutálva megköszöni és újból elmeséli élményeit az újonnan köréje gyülekező hálás közönségnek. IVüt kér a vöröskereszt kórház? A kórház vezetőségétől nyert értesülé­sünk szerint ez időszerűit a következőkre van szüksége: Kisebb pénzszekrény v. vas­kazetta, szoba-létra, ágylepedő, kórházi kabát, melegebb pokróc, paplan, zöldség­féle és befőlí paradicsom. Oeteglétszásra a vöröskereszt kórházban. Huszárlakíányában 59, Papnöveldében 15, Marx János magánkórházában 3, Irgal­matok kórházában 9 sebesült van ápolás alatt. Egyetlen ,, katonaszökevényünk.ís A külföldnek is csodálatára szolgál az a fegyelem és kötelességtudás, a mellyel a magyar katona háborúba ment. Nem is maradt el talán még a beteg sem. Nálunk Vácon egyetlenegy hiányzott, ezt konsta­tálta Göndör dr. katonai előadó. Ez az egy pedig Schneller Gyula, Schneller Miksa gabonakereskedő fia. A „katonaszökevény“ ugyanis másfél éve viszamení Amerikába, a hol már egy Ízben hosszú esztendőket töltött el s három évig katonája volt a csillagos lobogónak, a mivel az amerikai állampolgárságot is megszerezte. Ennek da­cára azonnal jelentkezett a new-yorki kon­zulátusnál, hogy bevonul ezredéhez, de ott kijelentették, hogy képtelenség haza utazni, maradjon nyugodtan. Ezt irta Schneller váci ügyvéd bátyjának és sajnálkozik, hogy nem vehet részt a hadsereg hősi harcai­ban. A levél teljes hat hétig, Spanyol- országon át érkezett Vácra. Schneller Gyula azt is írja, hogy mily bolondokat Írnak össze az amerikai lapok. Ha mind az igaz, — teszi hozzá — úgy nagyon szomorú állapotok vannak Magyarországon. A fran­ciák, jelenti végül, száz millió dollár köl­csönt akartak a Morgan-tröszítől, de az Egyesült Államok kormánya a rengeteg pénz elszállítását megakadályozta. Jön a kolera jelenti hivatalosan a belügyminiszter és tudomására adja mindenkinek, hogy az ország különböző helyein, löbbek közt az esztergommegyei Tokodon, nyolc kolera­eset fordult elő. A veszedelem, a melyre kisebb háború esetén is számítani kell, sokkal hamarabb előállott, mintsem vár­hatta bárki is. Figyelmeztetnikell tehát min­denkit, hogy a legteljesebb gondossággal legyen házanépe tisztaságra. Egyedüli or­vosszer a kolera veszedelme ellen a tisz­. taság. Az orvostudomány megállapította ugyanis, hogy a^ kolerabacillusok a szájon át jutnak a szervezetbe és legtöbbször a tisztátalan kéz a közvetítő. Ha mindenki megteszi kötelességét a háza körül, laká­sában, a borzalmasan pusztító betegség­nek gátat lehet vetni. A rendőrhatóság bizonyára meg fogja találni a módját, hogy drákói szigorral kényszeresen mindenkit annak a kötelességnek teljesítésére, a mellyel önmaga és polgártársai iránt tar­tozik. Első sorban jön a köztisztaság az utcán és a piaci élelminiszerek közt, a gon­dos fertőtlenítés, a házak, lakások szigorú vizsgálata. Belgának nincs jogvédelem! A belgakert igazgatóságának sok baja van mostanság Henriotin Lucien volt igaz­gatójával. Váci telepének ugyanis megal­kotásától kezdve vezetője volt a belga származású igazgató, a kinek, nem tudni, mi okból, nem régiben (a háború kezdetén) felmondottak és uj vezetőt küldtek ide, a ki természetesen követelte, hogy a lakást Henriotin Lucien adja át. A volt igazgató tudni sem akart erről s minthogy Belgi­umba nem térhetett vissza, a belgakertben maradt nyugodtan. Próbáltak vele tárgyalni, szép szóval, majd fenyegetései: Henriotin úr tudni sem akart arról, hogy kényelmes lakását elhagyja. Végre is mit volt mit tenni, megindították ellene a kilakoltatási eljárást 1 a váci járásbíróságon. A belga társaság képviselője minden argumentumát össze­szedte, hogy a volt direktort sikerüljön a lakásból kitenni, dr. Czieleszky járásbiró türelmesen végig is hallgatta, a végén pe­dig kimondotta, hogy Belgium alattvalóiról van szó, olyan országról, mellyel ellensé­ges viszonyban vagyunk, ennek tehát jog­védelem nem jár. A biró Ítéletét megfeleb- bezte a társaság, remélhető, hogy a felsőbb bíróság sem dönt máskép. Teát fognak szedni az iskolás gyermekek Vácon is, mindenütt. A kutató tudomány ugyanis felfedezte, hogy a szederinda levele tökéletes tea, csak meg kell szárítani. Ugyanazok az alkatrészek feltalálhatok a megvetett vad cserjében, a mi a messze földről, más világrészből ho­zott teában, egyedül a tea aromája nincs meg benne, de ez is pótolható, ha a tea­főzetbe néhány szem teát dobunk, Ez a íelfezés különösen most, a világháború idején bir nagy fontossággal, mikor gyar- maíárúbehozatal nincs és ha a semleges államok hajói importálhatnak is, a gyar­matárukban egy-két hónap alatt oly nagy lesz a hiány, hogy szegényebb háztartás­beli nem lesz képes az árát megfizetni. Lapunk más helyén mondjuk el, hogy miben takarékoskodjunk és ide tartozik a tea is, melynek már most, mikor fogyasztási sze­zonja még el sem érkezett igazán, az ára néhány városban ötven percenttel is fel­szökött. Mi lesz még decemberben? Ezért valósággal jótékonyság volt a semmire sem méltatott szederinda felfedezése. Most a minisztériumok külön is felhívták az ország lakoságának figyelmét a szederinda leve­lének szedésére, a megyés püspök pedig, mint a katolikus iskolák fővezetője, leg­utóbbi körlevelében hagyta meg a plébá­nosoknak 'és a tanítóknak, hogy minél több kirándulást szervezzenek a erdőbe és a gyermekek szedjék a teát pótló sze­derinda levJel. Felhívás az ápolónőkhöz. A váci vöröskereszt egylet kórházi bizott­sága ez úton kéri fel azokat a hölgyeket kik az ápolási tanfolyam II és Ill-ik cso­portjában résztvettek, hogy miután ezen sorok megjelenéséig már mindnyájan le­vizsgáztak, szíveskedjenek a beosztásuk tudomásul vétele végett folyó hó 24-én (csütörtökön) délelőtt 9 órakor a Budapesti főút 27 szám alatti kórházban megjelenni. A mi vasutas katonáink dicsérete. Hol vannak azok a szép idők, midőn nagy izgalmak közölt drukkoltunk, hogy a 2. számú vasutas ezred székhelye Vác lesz-e ? Elmúltak, eltűntek, de azok a tisztek, kiket akkortájt vezényeltek Vácra, nem feledkeztek meg Vácról. Tegnap egyik vasutas tiszt utazott át városunkon és ki­szállt régi jó barátait meglátogatni. Ő lőle tudtuk meg, hogy a nálunk járt vasutas ezred tisztei már dicsőséget is szereztek, mert Hábermann altábornagy Illés Elemér vasutezredbeli századost, Heilmann főhad­nagyot „különös tetterővel, körültekintéssel és erélyességgel párosult nagy szolgálata­ikért“ írásbeli dicséretben részesítette „a legfelsőbb szolgálat nevében.“ Köszönet. A váci vörsskereszt egyesület elnök­sége hálás köszönetét fejezi ki Boros Ja­kab úrnak, hogy a tulajdonát képező Pan­nónia mozgófénykép színház megnyitó elő­adásának teljes bevételét egyesületünknek adományozta. Ez előadás 255 koronát jö­vedelmezett. Úgyszintén köszöneíünkeí fe­jezzük ki a pénztárnál segédkező hölgyek­nek is. Az egyesület nevében: Sommer Gyula elnök. Miben takarékoskodjunk ? A háború gazdasági oldalról is óvatos­ságra és gondoskodásra int bennünket. Mezőgazdasági termelésünk semmi fenn­akadást nem szenved s az ország lakos­ságát ínség vagy szükség az előrelátó gazdálkodás révén nem fenyegeti. Máské­pen áll a helyzet azokkal a szükségcik­kekkel, mik behozatali gyarmatáról képez­nek. Külkereskedelmünket a tengeri hajó­zás bonyolítja le, mely most a háború miatt szünetel. A tenger is harctér s azon kereskedelmi hajók nem járhatnak. Önként vetődik fel a kérdés, hogy a háború foly­tán beállott helyzetben nem áll-e be szük­ség a gyarmati cikkekben. A gyarmatcik­kek közül legfontosabbak a tea, kávé és a rizs. Olyan cikkek, mellyeknek hiánya, ha veszedelmet nem is, de nélkülözést jelent. Mértékadó helyen érdeklődtünk e cikkek iránt s a nyert felvi>ágositás folytán figyelmeztetjük a közönséget arra, hogy fokozottan íakaJékoskodjanak e cikkek fogyasztásával és hogy már most szerez­zék be jól előre szükségleteiket. E gyar­matárúknak most van érési ideje s igy újabb szálitmány már lehetetlen. Teát az indiai vizekről 'már nem hozhatnak a ha­jók. Kávé és rizsszállitás is legfeljebb Olaszország útján lehetségesbe semmi esetre sem oly mértékben, mely elegendő volna. E cikkeknek legnagyobb részét különben már a hadsereg foglalta le. Szá­mítás szerint már szeptember végén, októ­berben elfogy a meglevő készlet s akkor ha lehet kapni gyarmatcikket, annak az ára igen magasra emelkedik. A mostani árak normálisak, azért tanácsolhatjuk azt, hogy a háziasszonyok most szerez­zenek be elegendő készletet. A kávé, tea és rizsárúkon kívül — bár kisebb mérték­ben — ugyancsak beáll a szükség a mandola, mazsola, füge stb. stb. cikkek­ben is.

Next

/
Thumbnails
Contents