Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-09-16 / 70. szám

hluszonnyolcadiK évfolyam 70. szám. Vác, 1914. szeptember 16­VÁCI HÍRLAP Politi&ai lap, megjeleníti szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Hogy sin élnek Az alsóváros egyellen hatalmas emele­tes épülete, ennek a hatalmas csúcsos csúcsán rázza a szél fehér mezőben a vörös keresztet, a ki még nem tudná, figyel­mezteti: itt van a sebesült katonák kór­háza, melyet a váci vöröskereszt rendezett be és itt az érdeklődés központja. Remél­jük, itt is lesz, mig egy hős katonánkat gyöngéd kezek szeretetteljes gondosko­dással ápolnak! Attól a perctől kezdve, hogy a dunagőz- hajózási társaság ócska hajóját elhagyta a váci kikötőben a 74 sebesült katona, való­ságos népvándorlás van az alsóvárosi ka­szárnya felé. Jó lelkek ajándékok tömegét hozzák nekik és részvétteljesen tudako­zódnak sorsuk felől. Igazán szépen visel­kedik közönségünk s ha még arra is job­ban gondol, hogy nemcsak sebesültje, de konyhája is van a vöröskeresztnek, melyet nagy pénzen tart fenn, nem lesz ellene semmi kifogás. Bár a látogatási idő délután van, kora reggeltől sürgés, forgás jelenti ott lenn az életet. Éjszakai szolgálatukat abba hagy­ják a vöröskeresztes katonák, jönnek a vöröskereszt önkéntes ápolónői. Korán nyí­lik a nagy ajtó, úri hölgyek suhannak be s néhány pillanat múlva a vöröskereszt is­mert egyenruhájában: hófehér tiszta öl­tönyben ott állanak kijelölt szobájukban és kezdődik a nagytakarítás. Ma még csak az első tanfolyam hölgyei végeznek min­den munkát (bizony sokszor olyat, minőt otthon nem tennének meg), jövő héten be­rukkol a második, aztán majd a harmadik tanfolyam hölgyei s akkor inspekciós be­osztás mellett mindenkinek jut az ápolás­ból és a szabadidőből is. Mindegyik ápo­lónőn remekül fest a fehér egyenruha és előzékenységben, figyelemben a szenvedő, sápadt arcú fiúk iránt igazán elmennek a végső határig. De nézzük, kiket ápolnak a váci vörös- keresztben ? A legtöbb idegen ajkú, cseh, horvát, bosnyák, kevés a magyar anya­nyelvű katona, de különbség köztük nincs: jó szó, jó koszt, gondoskodás mindenki­nek kijár az egyszerű cseh közlegénynek, vagy a horvát önkéntesnek. A következő 74 katona van ápolás alatt: Andrejanic Marko 3. Bos. Here. gye., Angermann József 73. gye., Bartl József il. gye., Blaha Ferenc 73. gye., Blueic Savó 27. gye., Bocskai János 65. gye., Bodnár Lajos 67. gye., Boross András 65. gye., Bux- batim János 5. gye,, Cebie István 53. gye., Dobiás Ferenc 102. gye., Dragonn Antal 102. gye., Durschl János 52. gye., Fouschek Fereoc 65. gye., Fröhlich Nándor 12. te., Geiger Vencel 11. gye., Gibac Stefan 16. gye., Gönczi Miklós 65. gy., Gurkevic Ferdinand 12. h. te., Hajek József 102. gye., Hazzer Georg 92. gye., Hodak Vid 78. gye., Hertl Antal 102, gye., Hor- kavecz György 66. gye.. Hozliczek Vencel 102. gye , Humpál Ferenc 11, gye., Imre Sándor 65. gye., Jaric Simon 28. osztr. h. gye., Jezek Adolf 7. osztr. h. gye., KabzI Ferenc 28. osztr. h. gye., Kalex Ferenc 24. t. le., Kristie Iván 27. gye., Kleczka Ferenc 11. gye., Krem- panszky János 67. gye., Kotek Vencel 102. gye.. Kova- czevicz Ádám 78. gye., Krehlik Ciryll 91. gye., Kör­mend}' Sándor 65. gye., Lednicak Stepo 16. osztr, h, gye., Mayer Valter 91. gye,, Malek Vencel 74. gye., Mlady Ferenc 60. osztr. h. gye, Menyák József 53. gye.. Moslovac Mate 27. h. gye., Papp János 4. te., Papic Ferenc 79. gye., Patás András 9. h. gye., Plas- vitz Milorad 70. gye , Podstranszky Miroslaw 73. gye., Pozsgay János 52. gye., Raplicka József 91. gye. Reidinger András 52. gye., Radványi Mihály 25. gye., Rippl József 73. gye., Safranek Vencel 11. gye., Schnei­der Vilmos 6. osztr. h, gye., Schneider György 52. gye., Sieger Anton 27. osztr. h. gye., Sikora József 8, osztr. h. gye.. Schuster György 102. gye., Skoor Jó­zsef 102. gye., Spane Simon 27- h. gye., Surmann Ist­ván 32. gye., Roszoha Márton 66. gye., Tamás György 85. gye., Túrna Ludwig 102. gye., Tauer József 6. osztr. h. gye., Weinmann Vencel 8. osztr. h. gye., Quott János 67. gye., Zivkovic [ovo 3. Bős. Herz, gye., Zsurzsa György 5. gye., Zoul Ferenc 28. osztr. h. gye., Mikes József 102. gye., Mikusevszky Lajos 25. gye. És a mint nemzetiségük szerint a mo­narchia minden tájáról ide hozta sorsuk, úgy az északi, vagy a déli harctérről küld­ték hozzánk a sebesülteket. A legfrissebb mürovicai hőstett sebesültjei együtt olvas­gatnak a lublini „győztes“ Dankl-hadsereg átlőtt lábú katonájával, vagy a sabáci ne­vezetes harcok legényei a ravaruszkai Aufenberg-hadtest csendes szenvedőivel beszélgetnek az örök időkre nevezetes hadi tettekről. Az ápolónők mosolygós arcáról le lehet olvasni, hogy súlyos sebesültjük nincs, mind el tudja hagyni az ágyat kettő kivé­telével, kiknek lőtt sebjük mellett nagyobb bajuk a szegényeknek a kínzó csúz, me­lyet Oroszországban szereztek. A katona­betegek nagyobbik része lenn, a napsüté­ses udvaron tanyázik, néhányan, a kik nem pihenték ki a fáradalmakat, tartózkodnak tiszta szobájukban. Mikor Magas Árpád dr., a kórház főor­vosa megkezdi reggeli vizitjét, megkezdő­dik a konyhán is a nagy munka és nem­sokára Ínycsiklandozó szagok terjednek szét a levegőben. Mondhatjuk, hogy na­gyon jól élnek a sebesült katonák. Szom­baton este, mikor először jöttek be a váci vöröskereszt kórházába, párolgó, ízletes gulyás várta őket és azok a cseh, vagy horvát katonagyerekek ép oly mohó élve­zettel fogyasztották, mint az orosz földel taposta magyar fiú, kinek a magyar ele­delből az utóbbi időben ugyancsak édes­kevés jutott ki. A vasárnapi menü ez volt: Húsleves rizszsel, sertéskaraj burgonyával, mákos kifli, estére: párolt felsár rizszsel. Hétfőn ezt kapták: Tarhonyás leves, sertéssült párolt burgonyával, estére: káposztás tészta. Ezen kívül gyümölcsöt kapnak délelőtl, délután, sőt bor is jár ki nekik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy szivart, cigarettát any- nyit kapnak a látogatóktól, hogy mig vissza­térnek ezredükhöz, elég lesz nekik, igazán nem lehet kívánni valójuk. Nincs is, leg­feljebb a nosztalgia bántja őket, de ezen is segít Magas dr. Összeírta mindazokat, a kik haza vágyakoznak, talán már e hé­ten megfogyatkozik a létszám és mehet­nek a boldog otthonba, falujokba. Várják türelemmel, mikor jön meg a boldogító engedély, hogy haza látogaíhas- nak. Csak kettővel nem bírnak: egy sze- pességi, mateóci legénnyel, ez minden áron vissza akar menni — verekedni, a másik egy tejfölös képű bosnyák fiú. A legfiata­labb az egész kompániában. Önként állt be katonának, most édes anyja arcképét csókolgatja .. . Azokon kívül, a kiknek talán nincs sen­kijük és nem vágyakoznak el, ott van két mosolygós képű, nyugodt baka, a kiknek van valakijük. Palotaujfalura valók, az asz- szonyok, feleségeik már kétszer fellátogat­tak. Ölelő, szerető karjaikon kívül hozták a teli kosarat. És az a beteg szoba, a hol a palotaiak laknak, jó otthoni rántott csir­két uzsonnázik naponta. A hevenyészett ieiráshoz tartozik még, hogy a Ganz-emberei dolgoznak szobák­ban, folyosókon: az annyira szükséges viilamosvilágitás vezetékeit most szerelik fel. Lenn a kapu alatt, ha a gondnok nincs ott, nagyon iigyelmes vöröskeresztes baka ad felvilágosítást: egy eperjesi ügyvéd, a „doktor úr“, a kihez „útbaigazításért“ le- leszöknek az emeletről az ápolónénék is. így folyik az élet az alsókaszárnyában. Csend és nyugalom van a grófpüspök kórházában, a szeminárium mellett levő régi iskolaépületben. Itt tizenöt katona van ápolás alatt a ragyogó tisztaságú szobák-, ban. De nem a vöröskeresztes önkéntes ápolónők szolgálnak itt, hanem a csendes szenl-Vince apácák, a kik közül nyolcán az első ápoló tanfolyamot végezték el. Egyébként mindannyian a gróípüspök jó­ságát élvezik. És gondolhatjuk, hogy min­denféle jóban részük is van. Látogatóik vannak-e, nem tudjuk. De mégis megem­lítjük : jószivű közönségünk ajándékaival onnan se maradjon el. Ami hős katonáink kedves emlékkel, Vác lakosságának szóló elismeréssel hagyják el felépülésük után városunkat! Végül pedig bocsánat azért, hogy nevek külön említése nélkül készült ez a tudó­sítás. Pedig nehéz volt, látván a szeretet­teljes munkát. De úgy gondoljuk, hogy megsértenék a hölgyeket, ha névsort Ír­nánk és a nyilvánosság előtt dicsőitenők minden dicséretre méltó ténykedésüket. Nehéz vállalkozásukba a kezdet kezdetén is azzal az elhatározással mentek, hogy a jutalmukat szivük, lelkűk nemes sugalla­tában találják meg. Síivart és cigarettát kérünk sebesűltleinknek 1 % m

Next

/
Thumbnails
Contents