Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-01-14 / 4. szám

2 lizmus meg egyébb cifra nevű nyavalyák ellen! Egészen más az Ő hivatásuk! Ok majd ott fesznek — ha ócsárolni kell! Úgy értesülünk, hogy a Munkásbizíositó Pénztár vezetőségét még ez a sikertelenség seu kedvteienitette végképen el és előadá­sait minden pénteken este nyolc órakor a Munkás-Otthon nagytermében (Budapesti főút 22. sz.) továbbra is megtartja, Miután a két előző héten a Munkásbiztositás múlt- járó és Ijelenéről, valamint annak céljáról és eszközeiről az előadások már megtar­tattak, e hét péntekjén a pénztár orvosai által a különböző betegségek és azok elleni védekezésről tartandó előadásokra kerül a sor, Most pénteken Nemes József dr, pénztári orvos fog előadást tartani. Miután e tárgyak már nemcsak a Munkás­bizíositó Pénztár munkás és munkaadó tag­jait, de a nagyközönséget is kell, hogy érdekeljék, az előadások rendezői pedig azon bárkit szívesen látnak, talán remél­hetjük, hogy közönségünk felébred letar­gikus közönyéből és közhasznú előadásokat nagyobb számban fogja látogatni. Az állam is KonKurrenciát csinál a váci iparosoKnaK. A váci siketnémainíézet férfiipari foglal­koztatójának tudvalevőleg százezer koronán állandó otthont fog emeltetni a Kobrak- házakkal szemben levő területen. Az épí­tésre pályázatot hirdettek. A váci iparos­világ örült, hogy végre egy nagyobb mun­kára van kilátás a váci állandó „holt sze­zonban,“ de beütött a menykő és az ipa­rosok előtt kihirdették, hogy házi kezelés­ben emelik fel a megtervezett épületet. Egyik tekintélyes szaklap a minisztérium eme semmivel sem indokolható döntéséről most a következőkben ad számot: A váci siketnémainíézet ipari foglakoz- tatójának építésére az intézet igazgatósága november 16-án árlejtést tartott. A beérke­zett hat ajánlat felett a napokban döntött a közoktatásügyi minisztérium. Ez a dön­tés a pályázók közt nagy elégedetlenséget keltett, mert a minisztérium az összes ajánlatokat mellőzte és a munkáknak házi kezelésben való elvégzését rendelte el. Csaknem kéthavi várakoztatás és huza­vona után tehát olykép dőlt el a pályázat, hogy az egyaránt sérti az összes ajánlat­tevők érdekeit. Nem lehet elhallgatni, hogy a vállalkozóknak ily módon való kisem- mizése, az ajánlattétellel járó anyagi és ezzel egyenértékű jelentékeny munkaáldo­zatnak semmibevétele, lelkiismeretlen játék a vállalkozók komoly üzleti munkájával. Mind gyakoribb jelenség, hogy az ajánlat­tevők a pályázat keretein egészen kívül­álló okokból esnek el egy közszállitásíól. Méltán kelthet ez visszatetszést minden­kiben, a ki egyszer is részfveíl egy pályá­zaton és tudja, mennyi költséggel, fáradt­sággal és gonddal jár az ajánlattétel mun­kája. Különösen áll ez az építési verseny­tárgyalásokra, a melyeknél rajzokat, terve­ket kell készíteni, az egyes iparágbeli al­vállalkozókkal sorra megalkudni, bonyolult költségvetéseket szerkeszteni. Szóval ak­kora munkát Ítéli produkálni, a melynek valódi nagyságáról, úgy látszik, egyes köz­hatóságoknak., a melyek már csak a kész ajánlatot kapják kézhez,fogalmuk sincsen Csakis ebben kereshetjük annak a magya­rázatát, hogy a minisztérium a vállalkozói érdekek negligálásával a maga utólag tá­madt, kétes értékű ötletét habozás nélkül siet megvalósítani. Igaz, a közszállitási szabályzat ma jogot ad a minisztériumnak arra, hogy az összes ajánlatokat elvesse. De ha valami erős agitációs érv lehel a szabályzat idevágó rendelkezésének meg­változtatására, egy éppen ez az eset az. Pregnánsan bizonyítja, hogy egyes közha­tóságok. mennyire megfontolás és hozzá­értés nélkül Írnak ki árlejtéseket s ha köz­ben meggondolják az illető közmunka ki­adásának módját, miísem törődnek azzal a méltánytalansággal és anyagi károsodás­sal, a mely ebből a pályázókra háramlik. Lehetetlen állapot, hogy a hatóságok gyenge judiciumának hátrányos következményeit a pályázó sínyli meg; ilyen esetekben az ajánlattételre fordított pénz- és munkabe­fektetés erejéig teljes joggal lehetne kár­térítésről beszélni. Folytathatnék a hosszú cikket, mely min- minden iparos és kereskedő szivéből be­szél. Tényként keli megállapítani, hogy a váci kir. orsz, Mkeínémainíézeí (feltételez­zük, hogy a legjobb intencióktól vezérel­tetve) ma egyedül a legolcsóbb ajánlatra fekteti a súlyt mindenféle árlejtésnél. Ezt nem menti az az argumentum, hogy a fel­sőbb hatóságtól függ a jóváhagyás. A váci iparos itt él, itt fizet adót, joga van tehát az állami intézménnyel szemben legalább is annyira, hogy polgári hasznát megkeresse. Házi kezelés ? Mit jelent ez az állami üzem­ben ? Nos, majd figyelemmel kísérjük és a nyilvánosság előtt fogjuk dokumentálni, hogy sokkal drágább, mint a magánvállalkozó oda­adó munkálkodása. Nem rekriminálunk, sőt előre mondjuk: nagyon rossz szolgá­latot tettek azok, akik könyöradományokra alkotott siketnéma foglalkoztató építését ma­gán vállalkozók, az adófizetők kezéből ki­vették, abban a hiszemben, hogy 2—3 ezer koronát megtakarítanak. Nem fogják megtakarítani, ezt előre mondjuk, de egyben azt is, hogy eijátszák azt a jóindulatot is, a mellyel a váci inté­zet minden ténykedését ma még városszerte kisérik. FARSANGI NAPTÁR. Január 25. Felsővárosi ifjúság- táncmulatsága a Kúrián* Január 25. Molnár-ípartársulat táncmulatsága a Nyáry-íéle vendéglőben. Február í. A kát. gazdakör színelőadása a Kúrián. Február 7. Az ípartársulat bálja a Kúrián. Február S. Kát. legényegylet táncmulatsága a Kúrián. Február Í4. Izr. íeánycgylet bálja a Kúrián. Február Í5. Polgári dalkör hangversenye a Kúrián. Február 21. Líceum-egyesület hangversenye a Kúrián. Február 22. A kát. gazdakor mulatsága a Kúrián. Választásod a vármegyén, A hétfői megyegyűlés két fontos bizottság tagjait választotta meg. A közjogi bizott­ság lagjai lettek Vácról és a járásból Gosztonyi Tibor. Gosztonyi Miklós, Máj íhényi Károly, br. Prónay Dezső, br. Prónay Gábor és Révész Béla. A központi választ­mányba beválasztották: Preszly Elemért, br. Prónay Dezsőt, br. Prónay Gábort, Ré­vész Bélát, gr. Vigyázó Ferencet. A tiszti ügyész négy jelölt közül Hankovszky Endre lett. — Eljegyzés. Kacskovics Andor dr. balassagyarmati törvényszéki jegyző, Kacs­kovics Jenő kúriai biró fia, eljegyezte sza­kácsi Csorba Bellát, néhai Csorba József ezredes, volt váci 6. huszárezred parancs­nokának leányát. — Ne bálozzunK! Az elmúlt esztendő farsangján vetette fel azt a gondolatot a Váci Hírlap, hogy a rossz gazdasági vi­szonyok között nincs értelme a költséges mulatságoknak. Ennek az eszmének sok hive akadt, sőt a Váci .járási Közművelő­dési Egyesület akkor egyenesen felhívást is intézett tagjaihoz, hogy „ne hálózzunk.“ A rossz idők nem változtak. A Közművelő­dési Egyesület múlt évi felhívását most megismétli, Sok fiatal leány szomorkodva fogja ezt a felhívást olvasni, de nekünk, mint közérdeklődésre számot tartó ese­ményről kötelességünk beszámolni. Az egyesület felhívása, mely úgy a hölgyekhez, mint a férfiakhoz szól, ezeket mondja: A Váci Járási Közművelődési Egylet igaz­gatótanácsa a múlt évi közgyűlési hatá­rozatra támaszkodva Vácon, 1913. évi de­cember hó 20-án tartott ülésén elhatározta, hogy súlyos bel és külpolitikai helyzetre, az országunkban pusztító gazdasági vál­ságra és nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel elvből mindennemű költ­séges bálnak és táncvigalomnak eiien van és ezért 1914. év farsangján sem rendez táncmulatságot. A jótékonyság gyakorlása sem lehet jogcím mulatságok rendezésére, mert egy-egy táncmulatság súlyos terheket ró a legjobban igénybe vett és a nehéz időket legjobban érző középosztályra, a mellet! pedig a mulatság költségeiből a jótékonyság oltárára csak fillérek jutnak. A kik helyeslik elhatározásunkat és csat­lakoznak hozzánk: terjesszék felhívásun­kat ismeretségük körében és a kiknek vannak a költséges mulatságok elmaradá­sából megtakarított filléreik, felkérjük, hogy a nehéz anyagi viszonyok közt lévő egy­I leiünk támogatására mulatság-megváltás | címén bánni csekély összeget szivesked- ! jenek az egylet pénztárába befizetni, illetve beküldeni. Keit Vácon, 1914, január hó 12. Ivánka Pál elnök, Rajzó Etelka titkár. — j&ossitzKy—kassai. A belügymi­niszter nem mindennapi névmagyarosítást hagyott helybe: Kossitzky Vidor váci la­kosnak megengedte, hogy nevét Kassai-ra magyarosíthassa meg. A legfiatalabb váci polgár sokáig, jó egészségben éljen közöt­tünk! — Sivó alezredes balesete. Zala­egerszegről jött az értesítés, hogy Sivó Gyula alezredest súlyos baleset érte. Sivó, ki együtt távozott el Vácról Csorba ezre­dessel, az ezredes halála után átvette a zalaegerszegi 6. honvédhuszárezred pa­rancsnokságát. A napokban családjával ródlizni ment s a szán oly szerencsétle­nül fordult fel, hogy Sivö súlyos láb- és kéztörést szenvedett. Még nagyobb sze­rencsétlenség érte mostoha fiát, ki múlt évben a váci. főgimnáziumnak volt a tanulója. A fiú úgy bukott ki a ródliből, hogy agy­rázkódást szenvedett s a hírek szerint fel­épüléséhez kevés a remény. A váci társa­ságban nagy részvétel kelteti az alezredes és fiának, szerencsétlensége. — Szegénykonyhának Gosztonyi Ti­bor egy zsák burgonyát küldött. Az ado­mányért köszönetét mond a vöröskereszt- egylet elnöksége.

Next

/
Thumbnails
Contents