Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)
1914-04-08 / 27. szám
Huszonnyolcadih évfolyam 27. szám. Vác 1914. április 8. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Két hét alatt döntés jón a vasútezred letelepüléséről! Vác. ápr. 6. Tegnap, kedden a már megszokott nagy katonai bizottság ismét megjelent Vácon és most az első budapesti honvédhuszárezred váci osztályától hivatalosan átvette az alsóvárosi kaszárnyát a 2. számú vasút- ezred céljaira. Tudvalevő, hogy a hadügyminisztérium intézkedéséből május elején egy zászlóalj vasutas katona jön egy őrnagy és több tiszt vezetése alatt Vácra. Ezek a kisváci földeken mozgatható karakókban fognak lakni, de irodájuk, raktáraik és a pótkeretparancsnokság az alsóvarosi laktanyában lesz, melyei a honvédelmi miniszter engedett át 1915 szeptember elsejéig, mikorra a vasutas ezred kaszárnyáinak már állam kell. Mialatt a kaszárnyaátadás hivatalos funkciója folyt, városházán a polgármesternél megjelen a budapesti 4. hadtestparancsnokság kiküldött főhadbiztosa és felettes hatósága nevében informálni kívánta a város vezetőjét, a polgármestert, a ki azonban Budapestre utazott, hogy az alispánnál kieszközölje és az április 20-iki megyei közgyűlés tárgysorozatában utólag felvétesse a képviselőiestül. t ama határozatát, melyet a vasútezred képviselőivel L,etönt korok emlékei. Líceumi előadás. Dr. Károsi Sándortól. Nézzük a2 archeológust, mikor munkában van ! Egy-egy kisebbnek látszó üveget vesz észre : hamarosan gipszet önt bele s mikor a hamut, vagy kőtörmeléket eltávolitja, egy kíszenvedett férfi, nő, gyermek, vagy menekülés közben elhullott kutyának gipszteteme van előtte. Máskor nagyot csendül a csákány és egy-kettőre szépmüvű érc-kandaláber fürdik a napfényben. Ismét tömör fal állja az ásó útját: elő gyorsan a Baedeckert, azaz ha oly könnyen menne; megelégednek tehát egy költővel, kí versében több-kevesebb hűséggel Pompéji valamely szinterét rajzolja; kikeresnek régi útleírásokat, általános városépítő terveket és elveket s a jó ég tudja, még mi mindent, míg üggyeí-bajjal megállapítják, mielőtt az épület kinőne a talajból, hogy az ásatás mivel ajándékozza meg a ráfordított fáradtságot. Különös gonddal vigyáznak az erdekes falfreskókra, mint a régi művelt világ képírásának ritka maradványaira. Bár a tudományos kritika szerint Pompéji festményei nem ihletett művészet remekei, hanem mesteremberek gyártmányai, mégis az ábrázolás elevenségeben, a színeknek gyakran rítkítóan változatos alkalmazásában, a növény- és állatvilágnak művészi célokra való felhasználásában, mértani idomoknak ügyes beleszövésében, szűk helyiségek méreteinek megfelelő tájkép mély távlata által való kötött, hogy a jóváhagyás és formaságok elvégzése után a város megkezdhesse napyarányú munkáját. A főhadbiztos kijelentette, hogy az ösz- szes iratok a hadtestparancsnokság részéről a hadügyminisztériumhoz terjesztettek fel, mely két hét alatt meghozza döntését a vasútezred letelepülése ügyében. Azért olyan sürgősen és gyorsan, mert a város képviselőtestülete csak az esetben garantálta a vízvezetéknek jövő év októberére való elkészülését, haja íelsőbbség a vasút- ezred elhelyezéséről még április havában dönteni fog. Ehhez a nagyfontosságú és — ismételjük — hivatalos helyről jött információhoz hozzá kell tennünk, a mit a Váci Hírlap már régen hangoztat: a vasútezred váci letelepítése bizonyos. Lehetetlen ugyanis, hogy a hadügyi kormány a váci földműves gazdákkal szóba álljon a nélkül, ha az egész jóváhagyás most már nem lenne más, mint alakszerűség. De miért hoznának ide egy egész zaszlóalj vasutas katonát, körülbelül 4—500 embert, ha nem telepítenék ide a vasutas ezredet, mi célja lenne a zászlóalj itt tartózkodásának? Legfontosabb azonban a főhadbiztos hivatalos kijelentése, melyet a hadtestparancsnokság nevében lett s mely szerint a hadügyminiszter egyben meg fogja keresni a belügyminisztert, hogy tekintettel Vác város anyagi helyzetére, a váci vízvezeték mégépitésére csalóka megnövelésében, hítregeí jelenetek és képzeletszülte torzalakok légiójában mintegy gyűjteményét adják az elveknek, melyek a mintákul szolgáló, különböző irányú festőművészet mester mű veiben érvényesültek. E leleteket csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha meggondoljuk, hogy a képzőművészetek közül egyik sem visz bennünket oly közel egy nép gondolatvilágának, ízlésének, legízgatóbb problémáinak megismeréséhez, mint épen a képírás. Viszont egyetlen művészi alkotás sem megy tönkre oly hamar, mint egy festmény, legyen az kövön, fán, vásznon, vagy papíron. Nem lesz tehát talán érdektelen, hogyan tudta az archeológia megszerkeszteni mégis ősidőkön kezdve a képírás történetét. Először is egykoro írók idevágó adatat után böngészett, ezeket a tudományos bírálat rostájába tette és ugyancsak hamarosan rájött, hogy mese az a történet, mely a képírás kezdetét egy bájos görög leánykánál keresi, kí jegyesének faíraesett árnyékát körvonalaiban megörökíti. De míg a valóságot megtalálta, az archeológus piramisok sírkamráíban bujkált, az eltemetett Khaldeát és Asszíriát turkálta fel festményeket vadászva. S mikor az úttörés dicsőségét így sikeresen elvitatja a görög nemzettől, fájdalom, nincs módjában a jól kidolgozott negatív oldalnak megfelelő pozitívummal előállítani, mert nagyobbszabású képpel nem rendelkezik. — De nem volt nyugalma. Minden áron elfogadható művészettörténetet óhajtott szerkeszteni. Újból az elhunytak csendes előnyös kölcsönt szerezzen városunk részére. Ez utóbbi már teljes bizonyosságot szolgáltat arra, hogy Vác lesz az uj vasutas ezred székhelye s az a döntés, mely két hét alatt elkövetkezik,, csupán formalitás, mégis érthető izgalommal várja mindenki e városban! HireK. Börtönből megszökött betörő borbélyhab alatt. Ha nem lenne olyan nagyon szomorú az eset, még nagyol is lehetne rajta nevelni, de hál mert ismét egy kép a váci rendőrség közismert állapotáról, inkább szomor- kodni kell, hogy a sok példa dacára még mindig nem gondolnak a városházán a váci rendőrség gyökeres átszervezésére, megtisztogatására. Igazán csodának mondhatjuk, ha Kálió rendőrkapitány néha egy kis sikert tud felmutatni, de az bizonyos, hogy egy második rétsági rablóelfogás a váci rendőrség történetében már nem fog előfordulni mikor igy leromlott, igy tönkrement a mi közbiztonsági szolgálatunk. A tragikomikus eset, mely a vásár alkalmával történt a következő: Vastag Jánosné váci asszony zsebéből tizenhat koronát loptak ki. A gyanú egy keménykalapos emberre irányult, a kit be nyugvóhelyére hatolt, de nem azért, hogy a slrrabló kegyetlen kapzsiságával a temetők borzalmas hiénájává legyen, hanem hogy az ott talált tárgyakból régiekről való ísmereínket kiolvassa s ezzel irántuk a kegyeletet növelje, így jutott birtokába a csészéknek, a keramíka, vagyis agyaggyártás szebbnél szebb példányainak. Az a 40000 váza, mely mintegy közkézen forog s melyeknek anyaga majd terrakotta, majd fém (vas, bronz, ritkán ezüst, arany) esetleg színes kövek, üveg, borostyánkő, elefánt- csont, körülbelül százféle alakot öltve; minden egy új fejezetet nyitott az archeológiában. Kí hitte volna, hogy mikor a képírás megismerése végett valóságos hajtóvadászatot rendeztek ez edényekre, annyi tudományos kérdés megoldásához ad kulcsot a vázák felvonuló díszes serege! Hála a régiek abbeli törekvésének, hogy házi eszközeiknél nem érték be a célszerűséggel, hanem műízlésüknek is hódoltak. Nincs túlzás abban az állításban, hogy az ókori élőké őség lakásának belső díszítésére szánt, isteneknek fogadalmiul felajánlott, az elhunytak sírjára tett kísebb-nagyobb vázák valósággal mü- tárlatot alkotnak, hol az egész óvílág festőművészete képviselve van miniatűr kiadásban. Mert beigazolt tény, hogy sok virágdísz egy- egy hírneves festő valamelyik műremekének utánzata. (Folytatás és vége vasárapi számban.)
