Váci Hirlap, 1914 (28. évfolyam, 1-98. szám)

1914-04-05 / 26. szám

2

VÁC I HÍRLAP

árvák és nyomorékok ügyét is a társadalom által fentartott kevésszámú emberbaráti intézményekre bízza, addig egyáltalában nincs is remény, hogy e bajon segítve legyen.

E viszonyok javításának egy másik módja talán az volna, hogy javítsuk meg a társadalmat, ezekben a szülőket, hogy gyermeküknek jó példaadói legyenek. Minthogy ez a mód ép oly kevés reménnyel kecsegtet, mint az első, kétségbe kellene esnünk, ha a múlt erre nézve elég megnyugtató példái nem nyújtana. Sokan szeretik a múltat olyannak feltüntetni, melyen az emberiség nagy része az erkölcs, a hazaszeretet, hősiesség és tisztesség képviselője lett volna. Hogy ez nem igy volt, bizonyítja az emberiség története és bizonyítja a biblia.

A ki a régi hősökről és erkölcsökről beszél, az az egyes kivételeket a romlottak sokaságából kiragadja és merem állítani, hogy ma az erkölcs sokkal magasabb nívón áll, mint azelőtt. Ha tehát a régi társadalom a mai erkölcs magaslatára tudott emelkedni, miért ne lehetne a ma még fennálló, de mindenesetre kevesebb hibákat is eltüntetni?

Nagy fáradsággal és áldozatkészséggel a lehetőség megvan arra, hogy a hibákat eltüntessük és hogy a tökéletesség útján tovább haladjunk. Ezt a magasztos misz- sziót tűzte ki céljául a Gyermektanulmányi Társaság most alakuló váci fiókja is és a ki e nemes missióhoz munkatársul szegődik, az nemes harcosa az emberiségnek.

Üdvözlöm tehát Hollós Samu tanító kollegámat, kinek a Gyermektanulmányi Társaság létesítendő váci fiókjának megpen- ditését köszönjük. Üdvözlöm mindazokat az emberszeretetet tanúsító urakat és hölgyeket, kik tagok lettek, hogy e nemes vállalkozást anyagilag és erkölcsileg támogassák.

Kezdjük ténykedésünket és első sorban segítsünk ott, a hol a szülőkben meg van a hajlam gyermeküket javítani, a kik tanánémet szelíemóríás a romok láttára így kiáltott fel: „Sok szerencsétlenség történt a világon, de kevés, mely az utókornak annyi örömet szerzett volna (mint t. í, Pompéji katasztrófája)!“

Pedig igazat kell adnunk a költöfejedelem- nek, mert ha e virágzó vidéki várost nem éri a rémes csapás, soha oly pontos és biztos tájékozást nem nyert volna az utókor a római nép nyilvános és magán életéröl, szokásairól, gondolkodásmódjáról, működési elveiről.

Több, mint másfélszáz éve, hogy a régi világért való rajongás ásót-kapátadott az archeológusok kezébe s azóta igyekeznek megszabadítani borzalmas takarójától. S a munka __

hála a szakférhak buzgóságának — nagy sikerrel járt. Ma már teljesen ép lakásokkal rendelkezünk, melyeket római kezek építettek 2000 évvel ezelőtt; most azt a hatast teszik a szemlélőre, mintha lakói csak'tegnap költöztek volna ki belőlük. Pékműhelyhez vetődünk; a sütőkemence mintha még ki sem hűlt volna: szája most is kormos. Néma, kihalt utcákon sétáltunk, melyeken egykor oly eleven élet hullámzott.

De mikor ez eredményben gyönyörködünk, ne feledjük, hogy minden talpalatnyi hely hány kapavágásba, ásónyomásba került, de főképen mily aprólékosságíg menő tanulmányozásnak jól megérdemelt gyümölcse.

(Folytatása szerdai számban.)

csókát szívesen fogadják. A hol lehet, járjunk kezükre és ha ez utón csak egy néhány gyermeket is megmentünk a romlástól, már is közelebb jutottunk célunkhoz.

Figyelmeztessük a szülőket, hogy a nevelést már a gyermek születése elölt kezdjék meg, még pedig úgy, hogy kerüljenek mindent, a mi a születendő gyermekre káros hatással lehet. Különös figyelmet fordítsunk az első gyermek nevelésére, ha az sikerül, akkor a többi gyermekek nevelése már könnyebb lesz, mert az idősbik gyermek mindig példaadója a többieknek.

Tekintélyét a jóság és tapintat keretében a szülő sohasem adja fel, ne engedje meg és ne nézzen el a gyermeknek oly dolgot, a mi reá káros befolyású lehet. Inkább sírjon a gyermek kis korában, mint a szülő gyermekének nagy korában.

Natonek Dezső.

HireK.

A ,,nemzet anyja“ Vácon.

(Vértes József székesfehérvári tanár cikket irt a Pesti Hírlapban Mária Teréziának magyarországi tartózkodásairól a legújaob kutatások alapján. A cikkben érdekes, ismeretlen részleteket olvasunk a királyné váci kirándulásáról, melynek ebben az esztendöbenlesz éppen 150 éve, hogy megtörtént. Ezt a sokakat érdeklő részletet itt közöljük ;)

A királyné maga is udvari ebédeket adott, bálokat rendezett, a bécsi operaház Pozsonyba rándult tagjai által színjátékokat rendeztetett s részlvett a prímás és a nádor ebédéin is. Kirándulásokat tett az Eszterháziak s a Pálfyak közeli kastélyaiba s mindenütt léereszkedő barátsággal s megnyerő szívélyességgel viselkedett.

Pozsonyból azután elindultak Budára. A királyné gróf Migazzi Kristóf kardinális, bécsi hercegérsek és váci püspöknek kiváló jóakarója volt s megígérte neki, hogy jelen lesz a kardinális unokahugának Sztáray Antal gróffal való esküvőjén is. Így azután elindultak Esztergomba, Vácra s Budára. 1764, augusztus 27-én ért az udvar Vácra, a hol Migazzi kardinális nagy diadalkaput épületeit. A kapu ma is áll s a nép száján, az a monda forog, hogy a királyné a kapu mellett hajtatott be Vácra.

A fogadtatás előkészületeit nem tudták befejezni, a diadalkapu sem volt készen, a királyné azonban jókedvűen enyelgett felelte; másnapra azután olyan szél kerekedett, hogy a kivilágítás és a fáklyásmenet sem sikerült, a mi a kardinálist any- nyira bántotta, hogy fejgörcsöket kapott s ágynak dőlt.

A királyné csakugyan jelen volt gróf Sztáray Antal lakodalmán, melyen herceg Khevenhtiller Józsefné volt a gazdasszony; a királyné az arának a nyakára maga akasztott egy pompás brilliáns nyakéket.

Migazzi gróf, a ki a váci nagy dóm, a püspöki kastély, a Dunapart s a szeminárium építésére egy félmillió forintnál többet költött, fejedelmi módon megvendégelte az egész társaságot. Az udvar kirándult a Migazzi kastélyba is s a váci erdők ős- rengetegében vadászatot rendeztek; a Vác átellenében fekvő szigetig magyar halászatot s velejáró vigságot rendezlek a Dunán éjnek idején, sőt a Dunán még tengeri ütközetet is bemutattak.

Mária Terézia jól érezhette magát a váci dunaparli püspöki kastélyban, mert négy napig maradi ott. Megnézte a püspöki

templomot is, melynek kupolás és oszlop- csarnokos épületét akkoriban építették Ganneval francia építőmérnök tervei szerint. A mikor pedig az udvar elutazott, a királyné nemcsak teljes megelégedését fejezte ki, hanem Migazzi grófot, a püspököt s az udvari papokat drágaköves ajándékokkal is meglepte.

Mik. or lesz a sorozás ? Említettük, hogy a honvédelmi miniszter újabb rendelete szerint az idei fősorozások országszerte április 22-ike és junius 20-ika közt fognak megtartatni. E rendelet alapján vármegyénk alispánja a katonai hatósággal közösen szerkesztett ujoncozási, utazási és működési újabb tervezetet már elkészítette és jóváhagyás végett felterjesztette a honvédelmi miniszterhez. A miniszter ennnek alapján elrendelte, hogy Vác város sor alá kerülő fiait április 29-én 30-án állítsák a sorozó bizottság elé, a váci járás községeinek pedig április 22, 23, 24, 25, 27 és 28-án lesz a sorozása.

— Másodföjegyzőválasztás. A vármegye április huszadiki közgyűlése ismét választani fog, tehát népes és korteskedéstől zajos lesz. Szabó Gézának komáromi polgármesterré való választása alkalmából megüresedett a vármegye másodfőjegyzői állása és képzelhető, hogy sok a pályázó. A hangulat azonban az, hogy a választásnál nagy többsége lesz Erdélyi Loránd vármegyei aljegyzőnek, Kemény Kálmán tb. főjegyző vejének.

— Áthelyezés a honvédséghez.

Molnár Gusztáv cs. és kir. 86-ik gyalogezredbeli főhadnagy, Molnár Péter máv. főellenőr fia, a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértőleg a közös hadsereg tényleges állományából a m. kir. honvédség tényleges állományába saját kérelmére áthelyeztetett és a m. kir. 20. honvéd gyalogezredhez Nagykanizsára osztatott be.

—- Esztergom és villanyos világítása. Esztergomban a Ganz villamossági rt-nak lejárt a bérleti szerződése. A legközelebbi városi közgyűlés fog dönteni a városi villanytelep bérbeadása felett, melyre vonatkozólag a Ganz-cég adott be ajánlatot. Annak idején már jeleztük, hogy a cég a telep tiszta jövedelmének25 százalékáért hajlandó bérbe venni a telepet, mire tárgyalások indultak meg a város és a cég között. A tárgyalások folyamán a cég beleegyezett abba, hogy a jelenlegi vezetéktartó faoszlopokat fokozatosan vasoszlopokkal cseréli ki s mindjárt az első évben 20 vasoszlopot állít fel a város főbb pontjain,

— Kis angyaloh az égnek. Két családnak mélységes gyásza keltett a héten viszhangot a váci társadalomban. Sipos Mihály m. kir. főerdőmérnök, a váci erdő gondnokság vezetője és neje elvesztették Erzsiké leányukat. A nyolc éves gyermek sokáig szenvedett, mig a halál megváltotta. Temetésén igaz nagy részvéttel vettek részt a család ismerősei és barátai.

Kállay Uhui orsz. képviselőt és feleségét súlyos megpróbáltatás érte: Hanna leányuk 14 éves korában Budapesten egyik szanatóriumban meghalt. Az ifjú leány holttestét haza szállították és pénteken délután temették. Rengeteg köszörű bontotta a koporsót, a végliszlességadásra nemcsak Vácról, de Budapestről és a környékből is igen sokan jöttek el. Sáfár Béla ref. lelkész mondott imát a koporsó fölött, me-