Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-03-16 / 21. szám
Huszonhetedig évfolyam 21. szám. Vác. 1913 március 16. pp VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Nyi Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Ittér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Március 1 Vác, március 15. Szebb, napsugaras tavaszi nap még nem volt a tegnapinál. Teljes tavaszi pompájában ragyogott ránk március 15-én és mintha a szivek érzelmét is jobban megnyitotta volna! Ünnepelt az egész város. Szokatlanul sok nemzeti zászlót láttunk a házakon, ünnepies csend honolt a város fölött, az ifjúság dagadó, büszke kebellel sietett iskolája felé. Minden iskola ünnepelt, de tudomásunk szerint kettőnek ünnepélye volt csak a nagy közönségé, a szülőké is. Gyönyörű emlékünnepet szentelt a magyar szabadság örök szent napjának a főgimnázium. A nagy termet, szokás szerint, zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők tömege, melynek ismét nagyon kedves emléke az az egy óra, a mit tegnap az ifjúság körében töltött. Welkóber János zenei költeményével kezdődött az ünnepély, melyet az ifjúsági zenekar adott elő. Wolkóber ismételten nagy koncepciójú zeneszerzőnek mutatkozott be e darabjával, mely aligha marad meg szülővárosában, mert fogunk még hirt hallani róia- Felségesen dolgozta fel a szózatot, himnuszt, Rákóczit s az alkalmi hazafias darabokat, hatással álliíotta be a zenekart kisérő uni- szónókat. Lélekzetelfojíva, majd lelkesedve hallgatta a közönség ezt a gyönyörű zenei költeményt s meleg tapsokkal ünnepelte szerény, de nagy tehetségű szerzőjét. Nagy öröme telt a közönségnek a kis Kemény Lászlóban, a ki értelmes szépen szavalta Petőfit. A műsor egyik fénypontja volt a j Repülj fecském és Csokonai dala, melyeket mesteri szépen hozott ki az ünnepség rendezője, Kisparti János danái az énekkarral. Az ünnepi beszédet Andreánszky Gábor br. nyolcadik osztályú tanuló mondotta. Meglepően ügyes szónoknak bizonyult, a figyelem annál is inkább feléje fordult, mert sok szép tartalmas gondolata volt és poetikus mezbe öltöztette azt az intelmet, melyet ifjú társaihoz intézett. A március 15-iki ifjúsági színmű teljes elismerést keltett. Nagy László művészi előadása, Termann Dezső öreg honvédje, Majer László páratlanul ügyes kis leánya oly bámulatos jó volt, hogy a szerző aligha látta még jobb előadásban alkalmi darabját. A főgimnázium ünnepélye ezzel véget ért s az elvonuló nagy közönség ragyogó elismeréssel dicsérte a gyönyörű perceket, melyet a tanári kar az ifjúsággal szerzett neki. A felsővárosi elemi iskolában is volt nyilvános márciusi ünnepély. Hasonló nagy érdeklődés nyilvánult meg, mint a főgimnáziumé iránt. Biró Margit, Ditye Aladár, Csitári János, Takács Mária, Kemény Kálmán, Juhász László kis növendékek igen kedvesen, elismerést aratva szavaltak, Pod- horányi József prépost-plébános ünnepi j beszédet mondott, Zsarnóczay Lászlóné igen hatásos felolvasást. A növendékek énekkara számos szép éneket adott elő. A szülők melegen gratuláltak Szarka József főtanitónak, ki fáradhatatlan buzgalommal tanította be a magán számokat és rendezte az ünnepélyt. A polgárság ünnepe délután folyt le a honvédszobornál. /Viár ekkor a szobron ott diszlett a siketnémaintézet növendékeinek koszorúja. Ezek a kicsi, csendben lelkesedő sorsüldözöttek Vissy János tanárjukvezetése alatt kora délelőtt jártak a honvédszobornál, verseket szavaltak ott, koszorút tettek rá és boldog megelégedéssel az arcukon tértek vissza az intézetükbe. A Magyar Védő Egyesület közgyűlése. A főgimnázium ünnepsége után, 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Váci és Vácvidéki Magyar Védő-Egyesület a siketnémák intézetének dísztermében. A gyűlésen — amelyet Borbély Sándor elnök vezetett - szép számú közönség vett részt. A közgyűlésnek amúgy is lelkes hangulatát még ünnepélyesebbé értékes zenei számok, szavalatok tették. Az első szám tárogató lett volna, de a tárogatós beteg lévén, Beke Tibor szavalt helyette (Azt a nótát daloljátok) Vendéghegyi Géza zongora- kísérete mellett. Ez utóbbi nem elégedett meg a- zongorázással, hanem pótolni akarta a tárogatót is. Ha már nem lehet tárogató, legyen legalább flóta. De miután flótája sem volt, zongoráznia is kellett, flótázotl a saját szájával. Igen ügyes utánzat volt, zajos derültséget keltett vele, természetes tehát, hogy a közönség a szavaiéval együtt lelkesen megtapsolta. Ezután lelkes hangú elnöki megnyitóval Borbély Sándor elnök kezdette a gyűlést. Az előbbi évekéhez hasonlóan ez a felolvasás is mélyen vésődött a hallgatóság lelküle- tébe. Formailag és tartalom szempontjából egyaránt hatásos volt, megérdemelné ez is, hogy elődeihez hasonlóan ez is megörö- kittessék. Lelkes taps, élénk éljenzés tanúsította, hogy a közönség leikéből beszélt. Vatíer Ferenc titkár olvasta fel ezután titkári jelentését. E beszámoló kiterjeszkedett az elmúlt év összes jelentős eseményeire, egyszersmind az egyesület jelenlegi állapotának hűséges képét fesítette meg. A közgyűlés egyhangúlag vette tudomásul a jelentést s indítványára az elhalt tagok emlékét a jegyzőkönyvben örökítette meg. Zenei számmal kedveskedett ezután az elnökség a hallgatóságnak. Nagy Margit játszotta el cimbalmon Bánk-Bán egy részletét, az egyveleget. A közönségnek igen tetszett a játék, miért is az előadónak foly- gyar hallgató nótát adott elő. Egy pár malelkes tapsot váltottak ki belőle. Egy játék előtt a számvizsgálók jelentését vette ludo_ másul a közgyűlés, a felmentvényt az illetőknek megadva, most pedig a jövő évi költségvetést állapította meg. A tíszluji- tás nem hozott semmi változást. Az elnök letette ugyan a maga és liszllársai nevében a lejárt mandátumát s felkérte a közgyűlés további vezetésére Gosztonyi Tibort, ki elfoglalta az elnöki tisztel, de ajánlatára rögtön meg is választotta a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Borbély Sándor az egyesület elnöki tisztére. Most már az újonnan megválasztott elnök ajánlatára választották meg újra és egyhangúlag a régieket, azzal a változással, hogy az egyik megüresedett társelnöki tisztségbe Gosztonyi Tibornét ültették. Akilépő vál. tagokat is u jra megválasztották,br. Andreánszky Istvánná eddigi társelnöknői tevékenységét a ki a közel jövőben elköltözik Vácról s igy nem vállalhatta e tisztséget — a jegyzőkönyvben örökítették meg. Zeneszámmal záródott az ünnepélyes közgyűlés. Vendéghegyi G. zongoraművész és zeneszerző Vándormadár című melodrámáját, melynek szövegét Ábrányi Emil irta, adta elő Benke Tibor, a szerző zongorakisérete, Jánosdeák Márton hegedűjátéka mellett. Úgy a szavalat, mint a zenekiséret megnyerte a közönség tetszését, a mely élvezte úgy a költemény, mint a zene, mint az előadók előadásának művészi szépségeit. Az elnök éltetésével ért véget a gyűlés. Imponálóan szép és lelkes volt a honvédszobornál lefolyt ünnepély. A városháza előtt gyülekeztek zászlók alatt a résztvevők. Elől a tűzoltóság sorfala, majd az alsóvárosi függetlenségi kör zászlaja, utána a váci nemzetőri zászló alatt a város | képviselői, majd az ipartársulat, a kát. | legényegylet mindegyik zászlaja alatt a ! tagok hatalmas koszorúkat vittek a névtelen hősöknek. Az ifjúság óriási számban. Minden utcatoroknál csak szaporodott az ünneplő sokaság, mely felváltva ének és zeneszó mellett jutott le verőfényes napsugárban a honvédemlékhez. Nincs túlzás abban a becslésben, hogy háromezer résztvevő állta körül a megszentelt emléket. A dalegyesület ajkán Ma- tzenauer Ferenc dirigálása mellett felhangzott a Himnusz, födetien fővel, áhitatosan hallgatta végig a közönség. A dalárda még háromszor énekelt, egyre növekvő hatással. A dalegyesület legszebb napjai közé számíthatja tegnapi szereplését. A Talpra magyart Remes Sándor dr. lelkes tűzzel szavalta, Thomeé Sándor egy kevésbbé ismert Előre c. költeményét Gurszky Rezső teljes átértéssel, igazi művészettel. Az ünnepi beszédet Sommer Gyula ev. lelkész mondotta. Rövid, de igen tartalmas, költői lendületig emelkedő szép beszéd. Lehetetlen volt a mai válságos időket bele
