Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-03-02 / 17. szám
17. szám. Vác, 1913 március 2. ■ írluszonhetedih. évfolyam I VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleni!! szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes széni ára S2 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csákv Károly-úí 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Mikór tárgyalják a vásártér megváltását? Vác, március 2. Ideges izgalommal vár a város közönsége arra, hogy a királyi kisebb haszon- élvezeti jogok megváltását, melyet köznyelven vásártér megváltásának mondanak s melyről szóló szerződést a püspök, káptalan és város karácsonykor megkötött, mikor tárgyalja a képviselőtestület s mikor mondhatja el a város, hogy az óriási dísztelen terület parcellázásának és benépesítésének ideje elérkezett. £s irt mindjárt meg kell mondanunk, hetek, hónapok fognak még elmúlni, hogy Vác városra nézve legfontosabb kérdés a közgyűlés, a vármegye, a király elé kerüljön. Bizonyos, hogy csalódással fogja ezt a város közönsége tudomásul venni, mely két évtized óta várja a megoldást, de ha okait feltárjuk, talán még némi türelem ismét megnyilvánul ez ügyben. A történelmi idők szellője járt csütörtökön és pénteken délután a városi közgyűlési terem szép fehér falai közölt. Erre a két napra hívta össze Zádor János dr polgármester a képviselőket, hogy értekezleten vitassák meg a megkötött szerződést és minden kérdésre felvilágosító magyarázattal szolgáljon a bizottsággal együtt. És a hosszú ideig tartó tárgyalás javarészt a polgármester előadásából állott. A történetiró kutatásait megszégyenítő alapossággal tárta fel azt a jogviszonyt, mely a várost és a püspökséget az örökbérleti szerződéssel összeköti. Soha nem hallott adatok szerződések, pörök ismertetése azaz óriási munka, melynek végső leszűrődése a tény, hogy a vásártér megváltása elkövetkezett. Súlyos adatokkal terhelt, mégis színes előadása teljes világosságot vetett arra, hogy a város semmiféle jogát fel nem adta és ezenközben méltóan hangzott a város első tiszviselőjének ajkáról a legteljesebb elismerés a tökéletes jóindulatott tanúsító grófpüspök, székeskáptalan iránt, a kiknek módjukban állhatott volna, hogy a kiegyezési kérdések megoldása elé, ha nem is akadályokat, gördítsenek, de azt késleltessék. A lelkiismeretes munkából páratlan önzetlenséggel vette ki részéi Galcsek György dr. a pénzügyi bizottság elnöke, a ki informálásaival, lelkes agitálásaival ösz- szeegyeztetve város, püspökség, káptalan érdekeit, megbecsülhetetlen szolgálatokat tett minden oldalon. A város képviselői gyönyörködve, nagy figyelemmel kisérték a történeíi igazságokat leszűrő előadást és mi sem mutatja a szerződés alapos ismertetését jobban, mint az, hogy a városatyák egyetlen egy kérdést sem leltek: tisztán és világosan állott előttük az a százéves ügy, melyet vásártér megváltásának hívunk. A két napos tárgyalás végén mondotta el a polgármester, hogy a közgyűlés nem foglalkozhatok addig a vásártér megváltásával, mig a város és a püspökség a vörösházra nézve megállapodásra nem jut. A vörösház ugyanis nincs benne a királyi kisebb haszonélvezeti jogok megváltásáról megkötött szerződésben, ezt a területet külön megállapodásban kel! megszerezni, mert enélkül a vásártér területe nem használható fel. A grófpüspöknek is ez a kívánsága, mert a vásártér megváltásáról szóló szerződésnek valamin! a vörösház megvételéről szóló megállapodásnak egyugyanazon fórumokat kell megjárnia, a melyek ha külön, külön kerülnek jóváhagyás alá, a megoldást csak késleltetni fogják. A vörösházra vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban, márciusban elkészülnek vele, de a vármegye már április közgyűlésén nem foglalkozhatni azzal. így tehát csali a nyári megyei gyűlés intézheti majd el Vác város nagy kérdését s csak azután mehet az további útjára : a minisztériumba, a hercegprímáshoz és királyhoz. kaszinó es a dalárda. A váci kaszinókor múlt kedden választmányi gyűlést tartott Minden évben társas- vacsorával ünnepük meg ott március tizenötödikét, sőt a kaszinó eddig a váci dalegyesülettel karöltve rendezte azt, a mivel elérték, hogy ifjúság jött a kaszinó falai közé és a négyes férfikar a hazafias dalok egész seregével gyönyörködtette a vacsora résztvevőit. A kaszinó, mely felekezeteken és pártpolitikán kívül áll, harmonikus ünnepel tudott mindig szentelni a nagy napnak s most is hasonló cél lebegett a vezetőség előtt, midőn választmányi gyűlésén ezt a régi együttest akarta az idén március tizenötödikére megalkotni. Szomorú, hogy ily kisvárosban, minő a miénk, nem lehet a társadalmat egyesíteni és a széthúzást éppen a magyar szabadság napján kell szemmel láthatólag szemléltetni. A választmányi gyűlésen ugyanis elhangzott az az indítvány, hogy a váci dalegyesületet nem kell meghívni, mert egy társasvacsora rendezésére elég erős a kaszinó is. Eddig rendben iett volna a dolog, de a későbbi kapaciíálások folyamán olyan kritika érte a dal híveit, melyet a kaszinó vezetősége a gyűlésben nem cáfolt meg, nem szögezte le, hogy az csali egyéni vélekedés Lehet, sőt oly határozat is hozatott, hogy még egyszer meghívják a dalárdát a közös ünneplésre. A váci dalegyesület melynek élete a külső világ által is ellenőrizhető, hiszen nyilvános szereplései mindig a legszebb erkölcsi sikert aratták azok előtt, kik élvezetet találnak a dal művészi előadásában, nem szolgált rá a báníó kritikára s ezért ne csodálkozzék senki sem, hogy az egész ifjúság, mely a dalárda keretébe tartozik, zúgott, forrongott és elégtételt követelt. Pénteken este jöttek össze görög-utcai otthonunkban próbára s mi sem mutatja, hogy a dalegyesiiieteíeí éti sérelem minden egyes tagé, mint az, hogy teljes számban együtt voltak és izgalmas viták indultak meg az elégtételkérés és adás felett. A vitában majd minden egyes „dalos testvér“ részt vett s végül meghozták a határozatot, melyben kimondották, hogy a váci dalegyesüleí nem vesz részi a kaszinó ünnepi vacsoráján, mert a meghívást megelőző választmányi gyűlésben bántó megjegyzésekkel illették a dalegyesületet. Nem érdektelen feljegyezni, hogy a dal- egyestflét tagjainak száma huszonnyolc és ebből huszonegyen egyúttal tagok a kaszinó-körben is. A sérelem tehát kaszinó- tagokat is ért s ezért igen erős volt az áramlat, hogy lépjenek ki az egyesületből, a mely tömeges kilépés a kaszinókor anyagi krízisét teremtette volna meg. A kaszinónak bizonyára meg kell találni tehát a helyes utat, melylyel elégtételt adjon a megbántott dalegyesüleínek, hacsak belső békéjét nem akarja feláldozni. Mindkét oldalon, a kaszinóban és a dalárdában egyaránt nagy érdeklődéssel várják a fejleményeket. HireK.' A váci 6. huszárezred. A tegnapi nappal, március elsejével megszűnt a váci 6. honvédhuszárezred s bár látszólag alig történt valami, a két kaszárnyában ma már a szürke esákós 1. budapesti huszárezred váci osztályának katonái várják a szolgálati esztendők keservesen lassú múlását. A váci 6. honvédhuszárezredet 1873-ban állították fel, sokkal rövidebb ideig élt, mintsem hogy történetében valamelyes hadidicsőségeí mutathatna fel. Az ezred háborúban nem volt. És most megszűnt, hogy Zalaegerszegen támadjon fel. Olvasóinkat érdekelni fogja az uj beosztás: A váci 6-ik honvédhuszárezredből a budapesti első huszárezred osztálya lett, a váci 6. huszárezred érsekujvári osztályából a pápai 7. huszárezred osztálya. A zalaegerszegi 7-ik ezredosztályból lett az uj 6. honvédhuszárezred az oszíálylyal és ezred- törzszsel. A pécsi 8. honvédhuszárezredtől elvették a keszthelyi huszárokat, a mely a zalaegerszegi 6. huszárezrednek lett az osztálya, a pécsi pedig a bajai 4. honvéd-, huszárezred osztályát kapta meg. A kecskeméti honvédhuszárok a szabadkai 4
