Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-12-17 / 97. szám
VÁCI HÍRLAP 2 __ kül kilábolhattunk volna, ha nem tekintem hogy adott szavamat mindenek előtt meg kell tartanom. Először összeomlott az egyik bank, a melynél, mint ismeretes, nagyobb érdekeltségem volt. Nem estem kétségbe, fizetéseinket még mindig tudtuk teljesíteni, mert a másik pénzintézet még állott. Igen, de ez is inogni kezdett s egyszerre azt vettem észre, hogy két hatalmas területen roppant károsodás ért. Először az egyik, aztán a másik pénzintézet ment tönkre és még ezeknek a csapásoknak dacára is kilátásaim voltak, hogy a sok veszteségei pótolhatom. Határozott Ígéretet kaptam, menjek fel Bécsbe, százezrek állanak rendelkezésemre. Felutaztam és az utolsó percben, mikor azt hittem, hogy minden szavamért helyt állhatok, omlott össze a világ ... Az ígért pénzt megtagadták és elvesztettem nyugodt gondolkodásomat . . . A legrettenetesebb gondolatok között hányódtam . . . Most már hálát adok az Istennek, hogy legsötétebb terveimet nem valósítottam meg! igaza van, minden máskép történik, ha én itthon vagyok. De én gondolkodni képtelen voltam. Családom elmulasztott értesíteni arról, hogy mi történik itthon. Úgy látszik, személyi és tárgyi akadálya volt ennek. Hiba volt, ma belátják, ha leikémet nem törikössze az utolsó hónapok rettenetes vergődései, melyet talán még fokozott a magány, én is máskép gondolkodhattam volna és ma minden máskép van . . . — De elmúlt, ma már nem keseregni hanem tenni kell. Az én személyem a legkisebb, azt a sok száz szegény embert, kiE helyen illemszabályról szó sem lehet, ép azért a természetes állapotot tekintve az illemsértés a hahotánál ki van zárva. Hahotára fakadó embernek tiszta az öröme, a lelküiete. Hahotára fakadó ember iránt, bizalommal viseltethetünk, mert itt a kedély romlatlan. Megesett az, hogy udvari bálban egy nő az etiquette (etikeí)-ről megfeledkezve, valami éle fölött hahotára fakadt. Nagy volt a panique (pánik), de a bölcs uralkodó mosolyogva leintett minden figyelmeztetést és maga sietett az udvarhölgyhöz és hozzáintézett nyájas szavaival lecsillapította az etiquette dúlni készülő viharait. A kedélynek mozgató elemei: a szatíra, a gúny, az éle és a bohózat. A szatíra és a gúny művelt embereknél mosolyt, az éle hangos nevetést idéz elő; a bohózat hahotára kelti az embert. Kiben ne törne ki hahotára a kedély, ha epizódom valakivel ismétlődnék. AL városi járásbírósághoz egy uj kollega kerül. A vizité (vizit) visszaadásakor a hivatalszolgának mondom, hozza el ide az irodába fekete ruhámat, mert nem szeretem a szalonruhát sokáig viselni, de előbb kutassa ki, hogy hol lakik a most jött kollega. A szolga csakugyan útnak indul, megtudja az uj kollega lakását, beállít a még ágyban fekvő bíróhoz azzal, hogy én 11 órakor hozzá akarok menni, küldje el tehát nekem a fekete ruhát. Az uj kollega ez egyszer igen jó gyerek volt, nem sirl az ágyban, hanem velem együtt hahotára fakadt. nek kenyeret s mondhatom, nyugalmas kenyeret adott a Kobrák, azokat sajnálom. És ezért higyje meg, nincs ma más életcélom, mint hogy még egyszer láthassam régi fényében a gyárat. Erre fordítom munkámat Már több tervet dolgoztam ki s azokat mindjárt hazajövetelem után átadtam a csődtömeggondnoknak. Azt hittem, hogy legkedvesebb tervem, a Kobráknak a máv. által való megvétele és az országos központi hitelszövetkezet által való életreke- Jése sikerül. Nem kutatom, mi volt az akadálya, de ma már le kei! mondani róla. — Nem esem kétségbe a kudarc miatt, sót most azt hiszem, legközelebb vagyunk ahhoz, hogy a Kobrakot látni fogja Vác és az egész ország, mint vezet a magyar cipőiparban. Sikerült összehoznom egy osztrák és egy angol pénzcsoportbói álló hatalmas érdekeltséget. Képzelhető, hogy mily tőkeerős vállalkozás lenne a Kobrakezeknek a józan emberek a kezében. AAost folynak a tárgyalások, már az angol és német megbízottak kinn jártak Vácon és mindent alaposan szemügyre vettek. A csődtömeggondnok előtt naponta tárgyalunk és igazán boldog lennék, ha sikerre vezetne az alkudozás. És alapos reményeim vannak, hogy komoly a külföldiek érdeklődése. Ha ez nem, van újabb tervem is, mert nem nyugszom.- Ugyan, leérem, az én személyem?! Unokaöcsém, Gutíeníág sorsát biztosítottam az uj vállalatnál, az enyém egyelőre nem fontos. Kérdés, reflektálni fognak-e az én munkásságomra és mondjuk: talán szaktudásomra. Legfőbb, hogy a Kobrákban az élet újra megkezdődjék és boldog vagyok, e percben őszintén állíthatom: sole fáradtsággal sikerült az érdeklődést fel keltenem. A Kobrak-gyár, talán már rövid idő múlva, munkások százainak adja újra a kenyeret . . . Képzelheti, hogy boldogan fogom a Váci Hirlap-nak tudomásul adni, ha fáradozásaim sikerültek! Beszámoló a Közművelődési Egyesület egy évéről. A váci járásban kulíurmissziót ieljesií a Közművelődési Egyesület, mely munkálkodásáról Vác és a vidék érdeklődése mellett december 23-án fog beszámolni. Ezen a napon délelőtt fél 11 órakor tartja évi közgyűlését Ivánka Pál elnök vezetése alatt. A tárgy- sorozaton elnöki megnyitó, titkári jelentés, olts égvetés, tagok felvétele stb. szerepel. A közgyűlésen szívesen fogadják, ha érdeklődők is megjelennek. A közgyűlés után társas ebéd lesz. — Esküvő. Kontra Imre Tahitótfalu község főjegyzője tegnap délelőtt tartotta Vácon esküvőjét Vachott Máriával, néhai Vacholl Károly tótfalusi főjegyző bájos leányával. Iskolaszéki tagok választása. A váci r. kai iskolaszék elnöksége a következő felhívást teszi közzé: A váci róni, kai. iskolaszék megbízatása ez év végével lejár; az új iskolaszék választása 1913. évi december hó 2l-ére tűzetett ki. Választandó 20 rendes és 5 póttag. Választó minden róm. kát. nagykorú férfiú, a ki hitközség, illetve az iskola fenntartásához hitközségi iskolai adóval hozzájárul és 1912. évi adójával hátrálékban nincs. A ki az 1912. évi iskolai adóval hátrálékban van, az a választás napjáig lefizetheti s igy szavazati jogainak birtokába juthat. A szavazás személyesen és szavazó-lapokkal történik a Szt. Miklós-téri fiúiskola épületében s reggel 9 órakor kezdődik s délután 4 órakor záródik. A szavazók névjegyzéke a váci felsővárosi plébánián megtekinthető. — Karácsonyfaünnep az ev. isKo- lában. Az evangélikus iskola szegénysorsú tanulóinak Váró Károly 5 K-t, Gersíenberger Oszkár 10 K-t, Vác város tanácsa 50 K-í ajándékozott, a kötő-szövő gyár pedig meleg ruhaneműekeí küldött. A szives adomá- mányokért köszönetét mond az iskolaszék elnöksége. Megemlítjük, hogy az ev. iskolában legközelebbi vasárnapon, e hó 11-én, délelőtt 11 órakor lesz a ruhakiosztás, délután öt órakor pedig szokott karácsonyi ünnepséget tartják meg az iskolában. A tanulók két kis színdarabot fognak előadni. Ez alkalommal vendégeket szívesen látnak. Belépő-dij: személyenkiní 30 fill., melyet a színpad készitíetési Költségek fedezésére fordítanak. — Mi lesz a hűsdrágasággal ? Közérdeklődést keltett városszerte az az interpelláció, mely a mull csütörtöki közgyűlésen hangzott el Donoviíz Vilmos szájából s a polgármestert kérdezte meg, vájjon hajlandó-e a fogyasztó közönségnek segítséget nyújtani a hatóság, hogy Vácon a hús azon a mérsékeltebb árán árusitíassék, melyen ma már sok más vidéki városban forgalomba kerül. Megkérdeztük Zádor János dr. polgármestert, mit fog tenni a húsdrágaság enyhítésére: — Legközelebbi napokban, mert a december 30-iki közgyűlésnek eljárásomról jelentést kell tennem, külön össze fogom hivni értekezletre a mészárosokat és külön a henteseket. Erre meghívom Göndör Sándor dr. főjegyzőt, mint a ki már a hatósági hússzéket felállította és vezette s ma is figyelemmel kiséri a budapesti husárala- kuiásokaí és Huber József városi gazdasági bizottsági elnököt. Meghallgatjuk mindkét érdekelt húsiparosok vélekedését és képviselni fogjuk a fogyasztó közönség érdekeit. Nem vagyok azon az állásponton, hogy egy iparos munkája után méltán jogos hasznát meg ne találja, de viszont a lakosság hangos kívánságát is meg kell hallaniok, főleg most. Ezért hiszem, hogy méltányos megértéssel a közönség érdekében eredményeket fogunk elérni. Itt említjük meg, hogy főleg a mészárosok közt nagy ellenszenvet keltett az ismert interpelláció, a mi különben emberi érthető is. Hangoztatják, hogy az interpelláció előtt hajlandók lettek volna az engedésre, de most már nem! Hogy is mondta Tisza István valamikor: Várjuk be csak a három órai vonatot! — Tűzoltó-mulatság Alagon. Az alagi önk. tüzoltólestüleí úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült műkedvelői előadással egybekötött mulatságot rendezeti, melyei másnap megismételtek. Hogy a mulatság a siker jegyében folyt le, első sorban az illusztris szereplőknek köszönhető. Az első est fényét megjelenésükkel emelték: Gróf Szápáry Iván, gróf Pejacsevich János, gróf Pejacsevich Já- nosné, gróf Pejacsevich Albert, gróf Peja-
