Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-12-14 / 96. szám
1 \ VÁCI HÍRLAP ügyi bizottság a Magyar Bank ajánlatát nem fogadta el, mert Vác csak fiókja a budapesti intézetnek . . . — Mert elviszi csak a pénzt! veti közbe hangosan Hőrl Péter dr. — A'íerí adót sem fizet nálunk! tóditja Gajáry. — Hát akkor mit csinál ? kérdi egy mély hang. — Börzére csábit! teszi hozzá Donovitz Vilmos. Ilyes és még sok közbeszólás elintézte a Magyar Bankot és már ismét Gajáry beszél. Most arról, hogyan osszák szét a váci pénzintézetek között a városi pénzeket. Preszly Elemér: Ajánlja, hogy 50 százalékot a takarék, 35-öt az iparbank, 15-öt a szövetkezet kapjon. Ha ezt nem fogadnák el, a két nagy pénzintézetnek adjanak 50 -50 százalékot, a szövetkezetnél pedig helyezzenek el ötvenezer koronát hosz- szabb időre. A ki ismeri a váci szövetkezet állapotait . . . — . . . akkor ott nem helyez el egy fillért sem! kiált közbe Periusz Márton, mire purparlé keletkezik a két városatya között, mellből Preszly szava hallatszik erősebben : felelősség mellett mer-e ön akármelyik váci pénzintézetről rosszat mondani ? Periusz Márton most már kötelességének tartotta, hogy felszólaljon: Nagyobb közérdek az árvák pénze, mondotta pát- hosszal, mint a húsdrágaság. A Magyar Banknak adni kell a városi tőkékből, mert nagyobb kamatot igér. Most Jeszenszky Imre ugróit fel és hevesen utasította vissza Periusz szavait. Nem mondott valót — úgymond, vagy készakarva valótlant álliíott. A takarék is tudja, mi a kötelessége az árvákkal: Ebben az esztendőben csak négy százalékot lett volna köteles a takarék fizetni az árvapén- zek után, de saját elhatározásából felemelte előbb 472, majd 5 percentre a kamatot. Periusz próbált még vitázni, a polgár- mester is felteszi a kérdést, mire kimondják, bogy a Magyar Bank ajánlatát nem veszik figyelembe. Most azután Szarnék Manó veti fel, hoyg a küzdőtérén maradt három váci pénzintézetnél az alaptőke arányában helyezzék el a közpénzeket. Oberländer Józsefnek az volt az indítványa, hogy a takarékot is kérjék, adja meg az árvapénzek után az 574 százalékot, mint az iparbank, mert Sándor János belügyminiszter súlyt he- \ lyez rá . . . Gajáry hu’szezer koronát ajánl a szövetkezetnek.- Ne licitáljunk — mondja Preszly — hiszen ötven, negyven és harmincezerről beszéltünk. Szarnék Manó most arról a felelősségről szól, a mely ennél a kérdésnél minden városi képviselőt anyagilag érint. (Néhány városatya lábujjhegyen kilopódzik az ajtón.) Végülis úgy döntöttek(már egy óráig hagyta őket vitázni a polgármester) hogy 30 ezer koronát kap a szövetkezet, az árvatári tőkét az iparbank, a városi alapokat a takarékpénztár körülbelül egyforma arányban. Még egy kis érdeklődést keltett, hogy Szarnék Manó, Majer József, Morlin Zsiga a névszerinti szavazásnál nem fogadták el ezt a felosztási tervezetet, holott húsz év óta egyhangú az ilyen szavazás. Ha élelmiszert nem hamisitanánaK . . . Ezzel azután a két órai várakozás után véget is ért az érdeklődés. Lenn és fenn a pénzintézetiek egy része készülődött hazafelé. A polgármester pedig nagyon közérdekű, a város egészségére kiható ügyet ismertetett majdnem érdeklődés nélkül. Lang Aladár vegyész 1 gyanis azt ajánlja, hogy vegykisérleti állomást állít Vácnak, a mi 30 ezer koronába kerül A hatósági jelleget kéri a mi városunktól, két szobát pincével, ezért ingyen elemezi a hozzá utalt piaci termékeket. Két ezer korona évi hozzájárulást is kér. Ez megütötte a városatyák fülét: Meddig ? — kérdezték, de fáradtak voltak, még erre se, arra se voltak kiváncsiak, mikor jön a jobb kor, hogy a hatósági vegyész utján fogják ellenőriztetni az élelmiszerek közismerten hamis váci piacát. Kimerültek az érdeklődésben a városatyák, siettek a kijáratok felé: hét óra elmúlt! — PüspöKöK Kinevezése. A király gr. Csáky Károly Emmanuel megyés püspökünket a vallás és tanulmányalapra felügyelő és kezelő bizottság tagjává nevezte ki. Ugyancsak hasonló kinevezést kapott Balás Lajos rozsnyói püspök is. — Lemondott nőegyleti elnöK. Révész Béláné, a Montefiore Judit izr. nő- egyelet elnöke, Neumann Mórné alelnök- nőhöz intézett levelében a nőegylet elnöki lisztéről lemondott. — Egy előadó a liceumban. Megtörtént az első eset, hogy Galcsek György dr. a líceum fáradhatatlan elnöke hiányzott a liceum-előadásról, a mi nagy meglepetést keltett. A felolvasó asztalhoz Károsi Sándor kegyestanitórendi ujoncmesíer ült, a ki arról tartott alapos előadást, miért vándorol a letűnt korok emlékéhez kegyelettel a modern ember. Igazi vérbeli tudóst ismertünk meg Károsiban, a ki szeretettel mélyed el tárgya ismertetésében. Az ősember életétől kezdte s végig haladt mindazokon a korokon, melyek emlékeit őrzi a kegyelet és a tudomány. Majdnem két órán át egy csomó képpel illusztrálva tartott előadást Károsi Sándor, kit nagy munkájáért megéljenzett és megtapsolt a kitartó publikum. Pékár Mihály dr. tanár már nem kezdett bele előadásába, de megiDivat a sportban. A divat megszokta, hogy mint többet foglalkozzék az ésszerű és célszerű sportruhával. Eredetileg azt tartották, hogy a téli sportnak csupán a fehér szin felel meg. De már tavaly télen is tapasztalhattuk, hogy az egyhangú fehérséget élénk színű sport- öltözékek zavarták meg. Az idén a színek már valósággal lángolnak és ahol még látunk fehér sportruhát, az a legélénkebb színnel van szegélyezve. A sportöltözék legkedveltebb darabja a kötőt selyemkabát, mely vagy egyszínű, vagy hozzá kötött tarka belseje van, miáltal színjátszóvá leszen. Kevésbbé drága a bolyhos pamutból kézzel vagy géppel kötött kabát. A ki pedig meg akarja takarítani még ennek a költségnek is nagy részét, az maga készíti el a kabátját. Az idén a divatos kötött kabátnak nincs gallérja és ehelyett a csak mérsékelten kivágott nyak körül más szinti kötött széllel van ellátva, ez a szél folytatódik a kabát alján is és ezzel megegyező a kézelő, a zseb szegélye és az övpánt. A rágombolt övpánton kívül széles kötött sáli is láthatunk, mely lazán lógja körül a csípőt és elől könnyeden össze van fogva. Különösen szép szin-összeállitás a tangó (sárgás rozsdabarna) püspöklilával, rezedazöld okkersárgával, méregzöld ibolyakékkel, levendulakék teazölddel, szürkéskék cseresznyepirossal stb. A kötött kabáthoz megfelelő a szoknya, mely ugyancsak kötött anyagból és szűk formában készül, a két széle gyöngyház, vagy nagy elefántcsont utánzatu gombbal gombolódik egész hosszában, hogy ródli- zásnál az induláskor a szoknyát hamarosan le lehessen vetni és az ülésre tenni. Hogy a szél és hó ellen védekezzék, az igazi sportdáma a kötött kabát alatt már nem viseli az ezelőtt annyira kedvelt szvitért, mely nem mindenkinek illik, hanem a könnyű szövet vagy flanellbluz fölött úgynevezett szélfogó kabátot hord vászonból vagy szarvasbőrből. Pompás viselet a szarvasbőr-nadrág, de a kevésbbé drága trikó sportnadrág is meg- ! felel a célnak, melynek a színe meg kell, I hogy egyezzék a szoknya színével. Szé- ! les kötött sál, mely megvédi a nyakai és I az erős kötött keztyű és kötött vagy bőr- sipka, melyet mélyen a homlokra és a tarkóra lehet huzni, vízmentes bőrcipő és bokavédő teljessé teszi a célszerű és divatos-sportöltözéket. Most, hogy anyira kedvelik a prémet, a kötött kabáthoz is viselnek prémgallért és prém ujjahajtókát. Még megjegyezzük, hogy a mikor színes sportöltözékekről van szó, ügyeljünk, hogy az valamikép ne legyen túlságosan tarka, hanem a teljes célszerűsége mellett legyen minél Ízlésesebb. Hazafelé a sporttelepről a laza, bő bolyhos szövetből varrt köpeny a legcélszerűbb és ez lehet tangó vagy dohányszinű, kénsárga vagy méregzölíd. A ki pedig a legegyszerűbbet szereti és nem kíván különösebben divatozni, az egyszerű kék, barna, zöld vagy mintás lodenből varrja meg a sportöltözékét. A szoknyaforma ugyanaz, csak a kabát lazább és az öve rá van tűzve, A Tátrában a sportolással velejár az elegáns szállodai élet és ott különféle alkalmi öltözékekre is szükség van. Az esti öltözékekről már volt szó, most foglalkozzunk valamennyire a délutáni ruhákkal az anyagával és a formájával. A hogy a legújabb modellek mutatják, leginkább lágy selyem- szövetekből készítik, miután ezek redőz- hetők legkönnyebben. De kedvelt a bársony, bordás szövet és posztó is. Majdnem minden ruhán látható a csúcsos kivágás magasan álló csipkefodor dísszel. Az elől szétnyíló derékrészeket elütő selyem-, sifon- vagy batisztmellény egészíti ki, mely- i hez hozzászabják a csúcsos szoknya- és övrészt. A derékrészeket, melyek laza boleróként szétnyílnak, keskeny prémcsik- kal szegélyezik. Kedvelt nagyon a. hosszú oroszos blúz, harangalaku prémes, vagy plisszés csipőrésszel. Eredeti viselet hozzá a mélyen lenyúló öv lágy selyem, egész szélességében kötnek meg.
