Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-11-12 / 87. szám
2 VÁCI HÍRLAP le a szavazatokat. A szavazólapokat tizen is kínálják és húzzák Galcsek, Tragor, Lengyel nevét a — legtitkosabban. Ekkor aztán elkeserednek a Lengyel-pártiak. Azt hirdetik, hogy a megállapodások ellenére, teljesen magukra maradtak, Galcsek és Tragor szavazói csak Galcsek, vagy csak Tragor-szavazólapot adnak át. Déltájon jóval felülvan a szavazatok száma a százon. A zsidóság igen nagy része már leszavazott, most azután megindulnak a kocsik. Nincs az a lakodalom, a melyben ekkora kocsijárás lenne. És igen érdekes: két megyebizottsági helyet kell betölteni, mind a Lengyel, mind a Galcsek, mind a Tragor-párti szavazatfelhajtók csak csak a saját szavazatukat akarják biztosítani, hogy a második név melyik lesz, kire szavazni fognak, azt nem is kérdezik. Ezért aztán teljes a bizonytalanság, a mit legjobban jellemezhetünk azzal, hogy a legellentétesebb hírek kerülnek forgalomba arról, hogy a három jelölt közül ki lesz a kettő, a kit megyebizoítsági tagnak választanak. Az idő, a hogy múlik, úgy nő az izgatottság. Nincs az a városi közgyűlés, mely akkora nagy érdeklődést csaljon a fehér terembe, mint ez a megyebizottsági tagválasztás. Mikor Révész elnök felbontja az urnát, százan is tolongnak körülötte. Senki sincs tájékozódva, az izgatottság ezért tetőfokra hágott. A szavazatok összeszám- lálása lassan halad, mert sokféle változata van a szavazólapoknak. Leszavaztak összesen 349-en. Galcsek Györgyös Tragor Ignác egyformán 193 —193 szavazatot kapott, Lengyel Somára 167 jutott, igy a két előbbi lett megyebizottsági tag. Megemlítjük, hogy itt Oberländer József, Sarlay János, Preszly Elemér, Révész Béla és mások is kaptak 1—2 szavazatot. Preszly—Koloss váry. A harmadik kerületben, melynek Kisvác a neve, Kolossváry Mihály préposíkanonok és Preszly Elemér orsz. képviselő állott szemközt. A munkapártnak tegtitkosabb, de legnyilvánosabb vágya is volt, hogy a kerület képviselőjét kibuktassa s az örömhírt tálcán vigye a kormánynak. Bucsek István nem vállalkozott, megpróbálták Pod- horányi Józsefet, a ki kijelentette, hogy sem a kormánynak, sem a váci munkapártnak nem lesz eszköze s igy jutottak el Kolossváry kanonokhoz. Kisvác képe megváltozott múlt szombat óta. Kolossváry AAihály elment választói közé, „értekezletek“ voltak s hangos lett a tábor. Teljes bizalommal várták a keddi napot s kedden délben már hangulatot is keltettek a városban, hogy Preszly Elemér rosszul áll. A Fehérló sarkán két csoportban állottak a választás napján. Mindjárt meg lehetett ismerni, hogy ki melyik pártja. Az egyik csoportban azok az urak, kik elmaradhatatlan árnyékként követik Preszly Elemért, valahányszor választás alá kerül. Bárdos Ernő elnökölt ezen a választáson, helyettese dr. Magas Árpád. Bizalmi férfiak Kolossváry részéről dr. Forgó Kálmán és Gál Ambrus, a Preszly-párt részéről Miskey Pál és Nyáry Ferenc. A szavazás rögtön megindul, egyforma számmal jön mindkét pártról szavazó. Sőt úgy fest, hogy a Kolossváry-párt nagyobb számban szavaz. Minden tippelés hiába való, teljes bizonytalanságban van mindkét párt, csak az bizonyos, hogy alig néhány s :ótöbbség választja el egyiket a másikától. Bárdos Ernő elnök már azért imádkozik, hogy egyenlő szavazat ne legyen, mert akkor neki kell sorsot húzni! Kocsik robognak, kocsikon szavazók jönnek, de igazi élénkség három óra után van. Ekkor jön a budapesti vonat s vagy húsz szavazó jelentkezik. Mindkét párt reménykedik a győzelemben. Mikor az elnök felbontja az urnát, betódul a nagy tömeg és lélekzetelfojtva figyeli a szavazólapok összeszámlálását, a melyei Bárdos és Magas teljesít. Kisvác szavazóiból 208-an jöttek urnához. Az utolsó pillanatig nem lehetett az eredményt tudni. Végül az elnök kijelenti, hogy Preszly 105, Kolossváry 102 szavazatot kapott, egy Preszly-szavazátot megsemmisít. Lelkes éljenzés s a választók szétoszlanak. A munkapártiak a győzelmet azzal akarják kis- sebhiteni, hogy Preszly a fegyháziak szavazataival győzött. Mintha bizony tudnák, ki hogyan szavazott! VidéKen. Váchartyánban teljes csendben ment végbe a választás. Két jelölt volt: Nagy Ferenc veresegyházi ref. esperes és Ro- meiser Vilmos tb. főszolgabíró. Leszavazott összesen 264 választó, ebből Romeiser 164, Nagy 100 szavazatot kapott. Mialatt Váchartyánnal beszéltünk telefonon, megszakadt az összeköttetés és a következőket halljuk: — Gajáry győzött négy szavazattal! — Ki beszél ? Vácharíyán ? — Nem, Gajáry Géza beszél nagy boldogan és személyesen. Tessék tudomásul venni szomorodoílan, hogy Gajáry győzött, Hát tudomásul vesszük, de nekünk olvasóinkat pártatlanul kell tájékozni, ezért újra felhívtuk Sződöt. Izgalmas vöt a küzdelem. Kállay Uhui 128 szavazatot, Gajáry 132 szavazatot kapott. A szavazás lezárása után Gajárynak még 21 szavazója állolt az urna előtt. Veresegyházán Sáfár Béla őrszentmiklósi ref. lelkész és Ráday János ny. jegyző állottak szemközt. Leszavazott 257 szavazó, ebből 80 szavazat esett Rádayra, a nagy többséget Sáfár kapta. Galgamácsán Pelczer Béla plébános négy szavazattal bukóit meg Weitstem András ellen. HireK. Hogyan tanítják a sihetnémát? Száz és egynéhány éve áll Magyarország leghíresebb siketnémaintézete Vácon, de száznál többen még aligha érdeklődtek: hogyan is taniiják meg a siketnémát beszélni ? Erre felelt, ha nem is nagy hallgatóság érdeklődése mellett, de érdekesen Borbély Sándor siketnémaintézeti igazgató, midőn a siketnémák gyakorlati tanítását mutatta be vasárnap. Borbély Sándor neve kiemelkedett már a magyar siketnémaoktatás terén. Két szaklapot szerkeszt és a siketnémáknak több értékes szakkönyvet irt. Kettőt egyenesen a közoktatásügyi miniszter megbízása alapján. Egy régi tartozást rótta le Borbély Sándor újabb könyvével, melyet a „Némák megszólítása“ címen adott ki, mert ezzel kezdetét alapozta meg a beszédtanitási könyvének. Ebben a könyvben az értékes szakszerűségeken kívül olyat is olvasunk, a mit a tanügyi emberek közül is nagyon kevesen tudnak: hogy t. i. az iskolában a sillabizálást kiszorító írva olvastató és hangoztató módszert Simon Antal, a siketnémák váczi intézetének első igazgatója már 1802- ben ismerte, hirdette és alkalmazta. Előadása, melyet a siketnémák gyakorlati tanításáról tartott, a kiváló szakembert és a gondozására bízott növendékek szerető istápolóját tárta elénk. A némaság okait és jelenségeit ismertetve tárgyilagosan bizonyította a némák oktathatóságát, a mi az érzékszervek szerepátvevő működésein alapul. Pl. Az almáról nem csak látás alapján szerezhetünk tudomást, hanem megismerhetjük azt tapintás, Ízlés vagy szaglás útján is. így a beszédről is nemcsak hallás, hanem a látás, a tapintás meg az izomérzés utján is szerezhetünk tudomást. Az érzékszerveknek e szerepátvevő működésén alapul a siketek beszéd- tanitása. Érdekes szavakkal beszélt a tanítás kezdetének kezdetéről. Ez a kezdet játék a gyermek szemében, de komoly munkára való készülődés a tanár tudatában. Ily játékszerű foglalkoztatás a papir- szeletek fuvása, a gyertya elfuvása stb. fujási gyakorlatok. Mindez azonban a beszéd nélküli kis néma gyermek tüdő-gimnasztikája. Meglepő ügyességgel mutatta, hogy keletkezik a fuvásra csucsoritott alsó ajaknak a felső fogsorhoz való szorításával az „f“ hang, az összeszoritott két ajkat mint pattantja meg a kifújni akart levegő s mint lesz abból a „p“ hang. Amikor e két hangot kimondja a kis gyermek egy zönge hangot (magánhangzót) fejleszt ki. A magánhagzót összeköti a mássalhangzóval s egy értelmes jelentéssel biró szót ejtet ki a kis némával. A szónak jelentette fogalmat megmagyarázta a növendékeknek. Ily módon bemutatta a még csak 2 hónap óta itt lévő kicsinyek tudását. Az a 4 — 5 szó, a melyet az első osztályos növendékek kiejtettek, tiszta, csengő hangú és érthető volt. Ezekuíán bemutatta a második stb. osztályokat. AAinél feljebb ment, úgy bővült fokozatosan a beszédkor és az ismeret, a tudás. A VIÍ. és Vili. osztályos növendékek folyékonyan beszéltek, s tanúságot telteka reáltantárgyak körébe tartozó ismeretekről. Sajnálatos, hogy kevesen vettek részt az előadáson. A kik akadályozva voltak a megjelenésben, azoknak ajánlhatjuk, szerezzék meg a „Némák megszólaltatása“ című könyvet. (Kapható a szerzőnél. Ára 2 K.) E könyvben az van szakszerűen és érdekesen leírva, hogy a teljesen siketnémát hogyan kell szólásra bírni. Minden művelt ember számára könnyen érthető, jó magyar stílussal és érdekesen van megírva. E könyv különösen a tanitóvilágot érdekli, s az iskola könyvtára hiányos lenne e könyv nélkül. — Püspöki adomány. Következő sorok közlését kérték: Gr. Csáky Károly püspök úr őnagyméltósága —mint minden évben — éz év novemberében is kegyes volt megemlékezni gondjai közepette is az ő kisded siketnémáiról. Száz koronát küldött a siketnémák karácsonyfájára, mely kegyes tettért ezúton is hálásan fejezi ki köszönetét a siketnémák intézetének igazgatósága. — A rozsnyói püspök Aszódon. F. hó 5-én érkezett Aszódra sipeki Balázs
