Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-09-28 / 74. szám

örökíti meg Clio papja. Ennek az egyszerű származású, költői lelkű, finom érzékű művésznek egész élete csupa szeretet. Művészete ott született meg az Alpesek tiszta levegőjében, ahova nem hat el a tülekedő érdekek vásári zaja, a hol semmi sem zavarja a nyugodt, csendes, elmélyedő természetszemléletet, a hol eltűnnek a sziklás hegyek, glecserek, óriási hógörget egek az azúrkék égbolt, a kristálytiszta forrás és minden természeti jelenség dimenziói, a hol szemlélő és szemlélt eggyé lesznek. A nagy Assisi szentre gondolunk, a ki testvérének érezte a természet lényeit, a ki bámulatba ejti a vilácoí nagy természetszeretetével. Ilyen szeretettel fordult Segan- íini a természethez és leste el annak csodálatos színváltozásait. A Természet, a Természet-Élet-Halál c. képen ezt az átér- zett természetet tárja elénk. Nem másol, hanem midőn a tiszta átlátszó levegőben a napsugarainak aranyos kévéjét festi, saját lelkének derűjét vetíti vászonra s a legkisebb fűszálban is ott rezeg az az életkedv, a mely a természetben lépten-nyomon előtűnik s a melynek az ő ecsetje tudja megadni a kifejező formát.

Hogy a festőművész tisztán a színek csoportosításában, azok keverésében, fokozásában mennyire rabja a természetnek, de azoktól keltett lelki emócióinak kifejezésében egyúttal mennyire ura is, arra legtalálóbb példa festőink közül br. Med- nyánszky László. Ő is szereti a természetet. Minden kényelmét feláldozta természetszeretetének. Ott érzi magát jól a természet ölén, mikor megfigyeli az égbe nyúló meredek sziklák között a napfelkeltét és meg- füröszti lelkét annak a káprázatosán sok színnek a tengerében, a melyet e felkelő nap sugarai a sziklákon megtörve és visz- szaverve játszanak. Megfigyeli a természet szinhatásait a pusztán naplenyugíakor, az őszi tájon, a téli tájon s ezzel a sokféle színnel s azt fölemelik, a kik megértik a színek melódiáját. A művész a természet szemléletének él s műalkotásaiban örökéletűvé teszi a természet élet egy-egy jelenségét.

(Folytatjuk.)

2

csekély, hanem az idei termés is kicsinynek ígérkezik.

Az árak alakulásáról még nem lehet véleményt mondani. Sok jel arra vall, hogy Magyarországon sok termelő nagyon meg van szorulva, nem spekulálhat és nem is mer spekulálni, han^m az első reflektáns- nak eladja a borát. Viszont azonban egyes tőkeerős kereskedők, a kiknek nagy készleteik vannak, arra látszanak törekedni, hogy a borárak nagyobb arányú hanyatlását meggátolják.

A szüret egyébiránt megkezdődött, főleg a homoki részeken a héten már szedtek. Holnap hétfőn már majd mindegyik váci hegyen szüretelni fognak, bár vannak, a kik még egy hetet várnak s jövő héten kezdik a termést szedetni.

Áralakulás mindezideig nincs. A gazdák meglehetős jó árakat kértek s ezért a vé- i telkedv soha sem volt oly tartózkodó, mint í az idén. Telefonon érdeklődtünk Nagy- I marostól egész Szadáig s megállapíthatjuk, hogy 48 — 60, sőt 56 koronán is kötöttek eladásokat új borra. Ezek az árak felelnek meg ma körülbelül Vácon is, a hol ötven fillér alatt és fölött néhány fillérrel akadt néhány vevő, de koránt sincs oly nagy eladás, mint más években.

Nagymaroson és Nógrádverőcén még nem kezdték meg a szüretet. Egyelőre a csemegeszőlő kivágása folyik, a melyet Bécsbe szállítanak. Mustárakról mit sem tudnak.

Őrszenímiklóson és Vácbottyánban a homoki terület egy hatodrészén folyik a szüret. Jobb gazdák boráért 43 koronát adtak, átlagos ár 40—43 K közt van.

Szódon holnap kezdik a szüretet s már 50 korona áron van musteladás.

Vácdukán és Kisnémedin nincs még szüret. Az árakban is teljes tájékozatlanság uralkodik.

Alagon a korai fájták szedését kezdték meg, kevés eladás történt, az árak nem alakultak ki.

Veresegyházán a nagy szőlőkben megkezdődött a szüret. Roheim 50 koronán adta el mustját.

VÁCI HÍRLAP

A szüret és a borüzlet Vác vidékén.

A borüzlet helyzete még mindig nem tisztázódott. Még most is, közvetlenül a szüret idején úgy a termelők, mint a kereskedők várakozó álláspontot foglalnak el, mert még mindig nem lehet senkinek sem fogalma arról, hogy milyen lesz az idei termés minősége, de még a várható meny- nyiségrői is bajos tiszta fogalmat alkotni. Egyes helyeken sok kárt lett a sok esőokozta rothadás és a túlságos csapadék- mennyiség a minőséget is megrontotta. Más vidékeken pedig a szőlők szépen állanak és úgy mennyiségileg, mint minőségileg a tavalyinál jobb termést ígérnek.

Múlt évi borok iránt a legtöbb helyen, különösen Ausztriából jobb érdeklődés mutatkozik, a minek részben talán az is az oka, hogy Tirolban és Dalmáciában gyönge színétre van kilátás és ott magas árakat követelnek. Hir szerint svájci és német birodalmi számlára is érdeklődnek a nálunk aránylag olcsón kapható 1912-es borok iránt. Főleg vörös borok kerestetnek, a melyekből nemcsak a tavalyi készlet

HireK.

— KépviselőK Preszly Elemér be= számolóján. Ma, vasárnap délután tartja beszámolóját Preszly Elemér országgyűlési képviselőnk a Konstantin-téren, melyre a vidék is erősen készülődik. A beszámolón több országgyűlési képviselő lesz jelen, úgy értesülünk, hogy Désy Zoltán, Kállav Uhui, Benedek János, Ráth Endre, Platíhy György képviselők jönnek el, Károlyi József gr. és Hock János képviselők pedig, ha a párt más helyre nem küldi őket, szintén részt vesznek a váci beszámolón és beszédeket mondanak.

— A háború váci áldozata. Utolsó gyakorlatára hívták be Vácról Ferencsik Sándor 27 éves bádogossegédet a tavaszon. A mint felöltötte a császár ruháját, vonatra tették sok száz társával és vitték le Dalmácia legdélibb helyőrségébe, Cirkvicébe. Négy hónapnál többet töltött a sziklás, kietlen partokon. Nehezen telt az idő, de mégis ütött a szabadulás órája s boldogan jött haza, a hol várta már mennyasz- szonya, a kivel csak azért maradi el az esküvője, mert katonának kellett elmennie. Ámde a szegény fiú az éjszakázásban

emésztő kórt szerzett s már betegen került haza. Egyre sorvadt, ágyba került, nem is kelt fel többé: tegnap meghalt a balkánháború váci áldozata.

— Hűség a sírig. A házastársi hűség megható példáját láttuk a héten egy kis- váci öreg párnál. Szerdán hajnalban, anélkül, hogy beteg lett volna, meghalt a 70 éves Marcsók Márton. A szomszédok úgy állítják, hogy az öreg a Liliom-utcai tűztől ijedt volna meg s ez okozta halálát. Amikor behunyta a szemét Marcsók bácsi, hűséges életpárja, a 80 éves Jenei Mária sírva tett szemrehányást az urának imigyen:

— Drága, jó uram, hát mért nem szóltál, hogy meghalsz, én is veled mentem volna!

És az öreg asszonyka nem bírta tovább az életet hűséges férje nélkül. Egy huszonnégy órára rá, ugyanabban az időben, hajnalban ő is elköltözött ez árnyékvilágból. Másnap már egymás mellett feküdt kiterítve az öreg pár, a buzgó katolikus férj és vallásos református feleség. Csak a temetéskor választotta el őket a két különböző vallás lelkésze, de még igy is szomszédos temetőbe kerültek az öregek.

— A váci siKetnémaintézet uj gondnoka. Báthory Károly gondnokot a kultuszminiszter Budapestre helyezte, állására pályázatot hirdetett. Nem kevesebb, mint hatvan pályázó akadt a váci siketnémain- tézet gondnoki állására, kik közül a miniszter most Simon Géza közoktatásügyminiszteri számellenőrt, ki különben is váci fiú, nevezte ki gondnoknak.

— Szörnyű csapás. A jó szivű embereknek írjuk ezt a néma tragédiát: Veresegyházán élt csendesen, dolgozgatva Molitor József. Egyszerű, szegény ember, a ki kétkézi munkájával tartotta fenn családját. A szegénységben is volt boldogság, mert három szép gyereke volt Molitornak, a kit a napokban a baj és bánat rohant meg. Az egyik gyerek ágynak feküdt: harmadnapra temették. Maradt még kettő — vigasztalta magát a szegény ember a temetőből jövet és mire hazaért, feküdt a másik kettő is. Nem telt bele két nap, egyszerre két halottja volt megint szegény Molitor Józsefnek. És hogy a szerencsétlenség még nagyobb legyen: a harmadnapra a harmadik gyereknek kellett koporsót venni 1 Szörnyű csapás: egy hét alatt három kis ártatlanját temette el a boldogtalan apa, a roncsoló toroklob ragadta el gyermekeit. A munkás emberi teljesen tönkre tette, nyári keresetét pedig egészben elvitte a betegség, a temetés. Jószivű emberek, hozzátok fordulunk egy kis segítségért. Küldjétek filléreiteket a Váci Hirlap szerkesztőségébe, hogy segítsünk ezen a boldogtalan, végtelenül sújtott, dolgozni képtelen szegény emberen. Gyűjtést nyitunk, bármily csekély aoomány szívesen juttatunk el a szerencsétlennek. A Váci Hirlap ezennel felajánl öt koronát.

— MegszűnneK a személyhajó- járatoK. A Dunagőzhajózási társaság közhírré teszi, hogy október elsejével az őszi menetrend a következőképpen lép érvénybe: A Bécs és Budapest közötti postahajójá- raíok utolsó felfelé menettel e hó 28-án, utolsó lefelé menettel pedig e hó 30-án megszűnnek. A budapesí — vác—esztergomi hajójáratokat, melyek most gyümölcs és zöldségérés idején jól kifizetődnek, még egész szeptemberben fentartják.