Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-08-20 / 64. szám

2 tisztes ipart“ énekelte érzéssel és finom, megkülönböztetett határozottsággal. A Him­nuszt a Polgári Dalkör énekelte Érti Gábor székesegyházi karnagy vezetésével, mely után lovag dr. Rapesák Imre kir. tanácsos, egyleti elnök üdvözölte a megjelent ven­dégeket. Majd Lepey Emil alelnök felolva­sása következett, ki az egyesület 50 éves történetéből mondott el kimagaslóbb ese­ményeket. A többi között kiterjeszkedett arra is, hogy az egyesület mily sok ün­nepségeket rendezett nagyjainak és mecé­násainak tiszteletére. A végén meleg sza­vakkal emlékezett meg gr. Csáky Károly megyés püspökről, mint az egyesület fő­védnökéről, a ki fejedelmi bőkezűségével lehetővé tette azt, hogy az egylet ma szép és kényelmes otthonában lehet. A Polgári Dalkör következett újból. Szepessy László főgimn. tanár alkalmi üdvözlő dalát Érti Gábor megzenésítette és azt dr. Rapesák Imre elnöknek ajánlotta fel. Ezt a dalt, a mely Érti munkái között a 97-ik, a dalárda művészi sikerrel és nagy hatással adta elő. Fridrich Sándor nógrádverőcei plébános ünnepi ódáját Csemniczky József egyleti dékán szavalta érzéssel és imaszerű áhí­tattal. Most következett volna egy Ave Mária, a melyre Michel Terézt a Ságh-féle zeneiskola növendékét kérték fel, de a hir­telen beállott rekedtsége miatt ez a szám elmaradt. Majd fölállt dr. Töttösy Imre a központi és a hatvannyolc magyarországi legényegyesület nevében üdvözölte a jubi­láns egyletet.. Az elnöki zárszót dr. Rap- csák Imre mondotta. A megyés főpásztor sürgönyben igen kegyes szavakkal üdvö­zölte Wienből az egyesületet és főpásztori áldását küldte. Balás Lajos rozsnyói püspök, az egyesület örökös tb. tagja, a ki az egye­sületnek öt éven át volt alelnöke, üdvözlő sorokkal köszöntötte az egyesületei és hasonlóképen püspöki áldását küldte. A Polgári Dalkör Szózattal fejezte be a szép ünnepséget. Az ünnepség után az egyesü­leti tagok zászlóikkal lefényképeztették magukat. A testvéregyesületi tagok tiszte­letére a Kúrián bankett volt, a melyen 50-nél többen vettek részt. Az egész ebéd alatt jó hangulat volt, a mit nagyban emelt a központi legényegylet dalárdája. Felköszöntők is voltak; az elsőt Lepey Emil mondotta a fővédnökre és a teslvéregyesületekre; beszéltek még Szed- lacsek István és Töttösy Miklós elnökök. Ebéd után a vendégek megtekintették a székesegyházi kincstárat, az örökimádási kápolnát, a fegyházat és a siketnémainté- zetet. Egy másik csoport pedig kugliver­senyben vett részt. Este a Lövőidében volt az igazi ünnepi előadás, mely az egyesület fényes sikerei között fog mindig szerepelni. A prológust Szepessy László irta és el is szavalta élőkép mellett. Az élőkép igen szép volt. Az egyesület jubi­láns dátuma 1863-1913. ékes betűkkel egyleti jeligékkel vászonra festve, mi előtt a fehérruhás és kéköves (egyleti szin) leányok liliomszálakat tartottak kezükben. A lövöldében is énekelt a központi dalárda, szebbnél-szebb énekeket adtak elő nagy hatással. Majd következett az ünnepi elő­adás. Rátkay Lászlónak Eelhő Klári című népszínművét adták elő a műkedvelők Leopold Sándor táncmester rendezése mellett. Ezt a nehéz darabol a műkedvelők VÁCI HÍRLAP nagy erkölcsi és anyagi sikerrel mutatták be. Ily szép előadást, ily szép játékot csak ritkán látni műkedvelőktől. A női szereplők között kitűnt Klári szerepében Schoffer Böske, a kinek úgy a játéka, mint éneke, tánca, egész megjelenése igen kedves volt; úgyszintén Hunka Mariska Katica szerepé­ben igen bájos volt. Jók voltak a Vopperschal lányok, Kovács Etus és Mihalik Ilonka. A férfi szereplők közül Csemniczky József Dsik Vendel szerepében volt a legjobb, akinek igen sok és jeles színpadi vonása és rátermettsége van. Gábor József Aba András, Mihalik Béla Fátyol Ferkó szere­pében szépen játszottak. Sok tapsban volt része Takács Lajosnak, Stefiik Pálnak, Borovi Jenő esperesének, Kovács Lajosnak és a cigányoknak. A súgó munkáját Ko­vács József végezte. Az egész előadás dicséretére és elisme­résére szolgál a jubiláris egyesületnek. Utána tánc következett, melyre a fiatalok már amúgy is nagyon várakoztak, mert az előadás fél 12-ig tartott. Az egész jubileumi ünnepség fényesen sikerült és soká élénk emlékezetében lesz azoknak, akik azon részt vettek. HireK. Hogyan lőtték le a püspökuradalmi körvadászt? A Váci Hírlap adta hírül azt a szeren­csétlenséget, mely múlt pénteken történt Berkenyén s mely Varró Ferenc püspök­uradalmi fővadász halálát okozta. A tragikus esetről most bővebben számolhatunk be: Péntek délután egyik társával Budapest­ről kiutazott a berkenyéi határban levő vadászterületre Král Sándor azzal a szán­dékkal, hogy vaddisznóra fognak vadászni. Az alig huszonegy éves fiatal Král a malom mellett húzódott meg, mert azt mondották, hogy estére odajönnek a vad­disznók. A két vadász tehát ott állott lesbe és várta a puskacsöve elé kerülő vadat. Mesz- szire voltak azonban egymástól, nem is beszélgethettek, izgatottan várt mindegyik. Hét óra után sötétedni kezd mostanában, fél nyolckor már csak pár lépésnyire látni tisztán az erdőben. Ebben az időben indult el hazulról Varró Ferenc fövadász a sógorával Kőmives Jó­zseffel, hogy a berkenyéi malom mellett lévő zabföldjét megtekintse. A vaddisznók minden este pusztították a zabot, Varró most megakarta nézni, hogy előző napon milyen kárt okozott a termésben a vad. Sógora, Kőmives József az erdőszélén, a zabföld mellett haladt, ő pedig a két-három méter széles erdei-ulon, amely ott húzódik el a zabtábla mellett. Egyszerre az egyik bokorból két lövés dördült el Varró felorditolt, végig vágódott a földön és a mire sógora odaéri, már meg is halt. A kiáltozásra előkerült a szeren­csétlen kezű vadász, Král Sándor is, a ki kétségbeesetten tördelte kezeit, a mikor utolsót vonagló áldozatát megpillantotta. — Embert öltem! kiáltozta fájdalmasan. Segíteni már nem lehetett a szerencsét­len emberen, a vaddisznóra töltött fegyver golyója a mellén hatolt be és hatalmas sebet ülve, álszakilva a hátgerincet, a háton jött ki. Král Sándor önként jelentkezett a nóg­rádverőcei csendőrőrsparancsnokságon, a hol elmondotta, hogy Budapesten a Timár- utca húszonhetedik számú házban lakik. Vaddisznóra lesett, a mikor a zabtáblában mozgolódást hallott. Sötét volt már telje­sen, nem látott jól, de nem is hitte, hogy ember jár ott késő este. Úgy látta, hogy a vad feléje közeledik, a mozgás irányában célzott és elsütötte fegyverét. Csak Varró kiáltására tudta meg, hogy embert talált vadisznó helyett. A fiatal embert kihallga­tása után a csendőrség szabadon bocsá­totta. Varró Ferenc fővadász ötvennyolc éves, hatalmas, tagbaszakadt ember volt. Évtize­dek óta állott a váci püspök szolgálatában, most a berkenyéi revier tartozott alája és hét-nyolc vadásznak volt a fölebbvalója. Három fia van, a legidősebb vasúti tiszt­viselő, a középső lakatos Vácon, a harma­dik pedig most szolgál Egerben a katona­ságnál, októberben szabadul ki. A püspök, a mint értesült a fővadász tragikus halá­láról, úgy intézkedett, hogy állását ne tölt­sék be októberig, akkor pedig a legfiata­labb fiú fogja elfoglalni apja állását. — A főgimnázium új tanéve. A váci főgimnázium igazgatósága a következő ér­tesítést teszi közzé: A váci kegyestanitó- rendi főgimnáziumban a tanulók felvétele és beírása szept. L, 2. és 3-án d e. 8—12 történik; ezt megelőzőleg aug. 30-án tar­tatnak a javító, felvételi, pótló és magán- vizsgálatok. Azon tanulók, kik az előző tanévben is az intézet növendékei voltak, csak osztály-bizonyitványukkal jelentkez­nek felvételre; mindazok, a kik először jönnek az intézetbe tekintet nélkül az osz­tályra, felvételkor osztály-bizonyitványt, szü­letési bizonyítványt, keresztelési igazolványt és himlőoltási igazolványt tartoznak fel­mutatni, mig ezeket fel nem mutatják, az intézetbe véglegesen fölvetteknek nem te­kinthetők. A fölvételre minden tanuló szü­lőinek, vagy azok külön fölnőtt megbízott­jának kíséretében tartozik megjelenni az igazgatónál és az osztályfőnöknél. Minden tanuló fölvételkor fizet felvételi dij címén 6 K-át, az évvégi Értesítőre és az ének­iskolára 2—2 K-t, az ifjúsági könyvtárra és a kirándulási alapra 1 — 1 K-t és tinta-, krétadij címen 40 fillért, összesen 12 K 40 f-t. Ezen dijak fizetése alól fölmentés nincs. A tandíj minden tanulóra egész évre 60 K, mely összeg négy részletben is fizet­hető és pedig legkésőbben okt. 15., dec. L, márc. 15. és május 1-ig. Szegény és jó előmenetelő tanulók tandíjmentességért fo­lyamodhatnak az igazgatóság útján a Me­gyés Püspök Űr Ő Excellenciájához fél­évnél nem régibb szegénységi bizonyít­vány csatolása mellett legkésőbb szept. illetve febr. 15-ig. I. oszt. tanulók az első félévben tandíjmentességben nem része­sülnek. A lornázás alól való fölmentésért a tanker, kir. főigazgatósághoz kell folya­modni 1 K-ás bélyeggel és bélyegtelen ha­tósági orvosi bizonyítvánnyal fölszerelt kérvényben legkésőbb szept. 15-ig. Szept. 4- én d. e. fél 9 órakor ünnepélyes „Veni Sancte“-vel kezdjük az iskolai évet, szept. 5- én kezdődnek az előadások. — A főgimn. igazgatóság.- Halálozás. Csak nemrég temették el a püspökhatvaniak plébánosukat s most újabb gyász borult a községre. Fiatal, élet-

Next

/
Thumbnails
Contents