Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-08-06 / 60. szám

kíséretével a Lövöldébe, ahol estig dijte- kézés volt, aztán pedig tánc kezdődött. A A mulatság a drága világban és a bizony­talan időhöz képest elég jól sikerült s egy kis összeg a temetkezési alap javára is fog jutni. A szives felülfizetők névsorát jövő számunkban hozzuk. — FootballistáinK vasárnapja. A Váci Sport Egyesület football-osztályának eiső csapata vasárnap délután szép számú és intelligens közönség előtt Esztergomban játszott az ottani, most alakult Esztergomi Testgyakorlók Köré-nek footballistáival. A meccs barátságos, illetve propaganda mér­kőzés volt s a mieink mindent elkövettek, hogy szép és fair játékot mutassanak be az esztergomiaknak. Az eredmény (7:0 a V. S. E. javára) természetesen mellékes volt s mint a szép számban felránduló váci kísérők mondják, az esztergomi sport­közönség elragadtatással beszélt a váci játékosokról. — Idehaza az I. b) csapat játszott a szokottnál kevesebb publikum előtt a Pokolban az Óbudai Torna Klub ifjásági csapatával igen szép és nivös össz- játékkal, melynek eredménye 6:0 volt Vác javára. — Házi mulatság. A kereskedőifjak egyesülete az idén nem tart nagyobb nyári mulatságot, de e helyett több apró házi duródást szándékozik rendezni. Egy már volt is a megnagyobbított helyiségükben s most vasárnap tartják második mulatságu­kat délután négy órától, mely női kugli­versennyel és egyéb szórakoztató játékok­kal lesz egybekötve egy korona beléptidij mellett. — VácnaK főkapitánya nem lesz. A közigazgatás reformjában az első lépés a rendőrség államosítása lesz, amelyre vonatkozólag már kész is a javaslat a belügyminisztériumban. Ez a javaslat az ősszel a Ház elé kerül és 1914. január elsejével életbe is lép. A javaslatnak fontos rendelkezése, hogy minden királyi Ítélő­tábla székhelyén, tizenegy városban, fő­kapitányi állásokat szerveznek. A főkapi­tányok és helyettes főkapitányok közvetlen alárendeltjei a kerületi kapitányok lesznek, akik a kisebb városokban állanak a rend­őrség élén. A főkapitányok hatásköre nem­csak a saját városukra, hanem a tábla te­rületére is kiterjed. Az állam a vidéki rendőrségnek mai státusát csak részben fogja átvenni és a tisztikarba főleg jog­végzett fiatal erőket fog kinevezni. A nem jogvégzett tisztviselők megmaragnak ugyan állásukban, de előlépésre aligha lehet re­ményük. A törvény életbeléptetésétől kezdve a főkapitány Ítéletei nem a városi tanács elé kerülnek, mint eddig, hanem a tanácsi vélemény kihagyásával mindjárt másodfok­ban a belügyminiszterhez, amely eddig ez ügyekben harmadfokú hatóság volt. A ter­vezet szerint minthogy Vác a budapesti kir. ítélőtábla területén a kisebb városok közé tartozik, nem fog belekerülni a 11 főkapitányi városba, hanem marad továbbra is egyszerű rendőrkapitányi város, illetve a budapesti főkapitányságnak kerületi kapitánysága. — A legjobb vidéKi footbalbcsapat. Talán érdekelni fogja a mi footballkedve- lőinket, hogy melyik a vidék legjobb csa­pata. Vasárnap került sorra ugyanis a budapesti Millenáris pályán ennek eldön­tése s mireánk nézve ez annyival érdeke­sebb, mert a döntőbe belejutott a V. S. E. VÁCl HÍRLAP legyőzője, a Győri egyetértés, melynek a Kassai Atlétikai Klubbal kellett megküz­denie. Sportemberek a kassaiakat tippel­ték inkább győzteseknek, de a kik többször látták a győrieket játszani, biztosra vették ezek győzelmét. Vácról is többen mentek le Budapestre a szép meccsre, mely igen nagy számú közönség előtt folyt le. Az eredmény 2:1 lett a győriek javára s igy az idén a Győri E. T. O. a vidék legjobb football-csapata. Ha most tekintetbe vesz- sziik, hogy a mieinket Győr 4:2-re verte, akkor, amikor a váciak igazán szokatlanul gyengén játszottak, fáj a szivünk kissé, hogy milyen nem lehetetlen dolog lett volna nekünk megszerezni a vidék legjobb football-csapata címet. — Az országos árvizKárosultaK segélyezése ügyében Vác város tanácsa széleskörű mozgalmai indított s az összes pénzintézetekhez iparvállalatokhoz és gyá­rosokhoz, valamint az egyesületek vezető­ségéhez az alábbi felhívást intézte: A na­pilapok utján mindenki tudomást szerez­hetett azon megrendítő súlyos elemi csa­pásról, mely az ország egy nagy területét, Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Hunyad, Kis- küküllő, Marmaros, Maros-Torda, Szatmár, Szilágy, Szolnok-Doboka és Ugocsa vár­megyéket a pusztító árvíz következtében sújtotta. A népdalainkban annyiszor s oly kedvesen megénekelt Tisza és Maros, továbbá Kraszna, Zilah, Bitár, Túr satöbbi erdélyi folyócskák és patakocskák, melyek Erdély elragadó szépségeinek karakterizálói a századok óta nem tapasztalt óriási esőzések és felhőszakadások következté­ben zúgva-bőgve törték át medreiket s fékevesztett szenyes árjaik alá temették sok ezer szegény embertársunk véres verejtékkel megmunkált földecskéjének összes terményét, barmait, szegény vis­kóját s örülhetett, ha nyomorúságos életét megmentheté a rettenetes pusztulásból a fán még rettenetesebb leírhatatlan nyomor­nak. Van-e szó, mellyel teljes valójában ecsetelni lehetne a végpusztulást s vájjon van-e emberi szív, nemesen gondolkozó lélek, melyet meg ne hatna, könyörületre ne indítana az a rettenetes nyomor, mely­nek a fenti vármegyék lakossága oly saj­nálatra méltó részesei? Pusztuló magyar véreink megmentése a legszentebb hon­fiúi kötelessége édes hazánk minden egyes polgárának, mindenkinek el kell hozni a szeretet oltárára filléreit, hogy letörülhessük a szegény özvegyek és árvák éhségtől kiaszott arcáról a kétségbe­esés fájdalmas könnyeit! Az ismert föld­teke népének legjobb szivű paránya a maroknyi magyar, készséggel hozta meg szerény áldozatát mindenkor, ha arra szükség volt, hisz tudják s az egész világ tudja, hogy mily impozáns alakban nyil­vánult meg a lovagias magyar részvéte a földrengés által sújtott olasz nemzet iránt s miként vévé ki részvétét mindenből ha arra alkalom kínálkozott! Ismerve édes magyar testvéreink, szeretett városunk kö- zánségének fenkölt, nemes gondolkozását, azon bizalomteljes kérelemmel fordulunk annak minden egyes polgárához, hogy szerény tehetségéhez képest hozza meg áldozatát a szegény árvízkárosultak javára, adakozzék filléreiből amennyit képes, an­nak mennyiségét pótolja az a végtelen részvét és szeretet, mellyel azt adja s mely megkönnyíti a legnagyobb fájdalmak elvi­3 selését is. Ma nekik, holnap tán nekünk jut ki a megpróbáltatások és szenvedések árjából, a mikorra is jól esik biztosított­nak tudni, hogy hisz fájdalmaink elviselé­sében osztozik velünk ez édes hazánk minden egyes hű fia. A városi tanács a szerencsétlen árvízkárosultak nevében for­dul fenti tiszteletteljes kérelmével a tek. Címhez, s méltóztassék bármily csekély adományát f. év szept. 1-ig dr. Göndör Sándor v. főjegyző ur kezeihez juttatni, ki is azok gyűjtésére készséggel vállalkozott. Kérjük a tek. Cimet arra is, hogy méltóz­tassék alkalmazottjai illetve az egyesület tagjai körében is gyűjtést indítani s e célra a csatolt gyűjtőivet felhasználni. — Kelt Vác város tanácsának 1913. évi augusztus hó 4-én tartott ülésében. — Dr. Zádor Já­nos s. k. polgármester. Dr. Göndör Sándor s. k. főjegyző. Mi is felkérjük az adakozni óhajtókat, hogy bármily csekély adományukat juttas­sák dr. Göndör Sándor főjegyző úrhoz. Az adományokat lapunkban nyilvánosan fog­juk nyugtatni. — Az öreg=csertői múzeumból. Egyik jó barátunk a múlt héten a most falunak készülő Csertő-pusztán (Kalocsa körül) járt s mint nekünk Írja, meglátogatta az öreg-csertői múzeumot. Arra a kérdé­sünkre, hogy mit látott a múzeumban, a következőket Írja: Láttam: 1. Azt a fátyolt, a mely a múltat takarja. 2. Napoleon tallérját, mellyel a mosó- néjának adós maradt. 3. Azt a nagy követ, mely leesett a nép­tanítók szivéről, akkor, a mikor fizetésüket rendezték. 4. Az idő vasfogát. 5. Azt a vörös fonalat, mely a magyar nemzet történetén végighúzódik. 6. Az ágat, mely a szegény embert szokta húzni. 7. Azt a hajszálat, a melyen a balkáni háború sorsa függött. 8. Petőfi Sándor két koponyáját. (Az egyik 12 éves korából, a másik 23 éves korából, a harmadikat keresik.) 9. A hajfürtöt Kopasz Károly (frank király) fejéről. 10. Azt a fát, mely kidőlt mandulástól. 11. Azt a fonalat, melyen Damokles kardja lógott. 12. Akhilles sarkát. 13. Azt a létrát, mellyel a helyzet magas­latára emelkedik az ember. 14. Azt a szöget, melyet fején találtak. 15. A veszett fejszét, melynek nyele akadt. 16. A borsot, melyet a falra hánytak. 17. Azt a nyomot, melyet most már igazán bottal üthetnek. 18. A levest, melyet a sok szakács el­sózott. 19. Napoleon utolsó szavát. 20. És azt a lyukat, melyből a bolond szél fúj. — A váci hengermalom részvény= társaság lisztárai 50 KgKént. Buzaőr- lemény: Asztali dara AB szám 17 K 40 fill. — Asztali dara C szám 17 K 00 fill. — Király liszt 0 sz. 17 K 20 fill. — Lángliszt t. sz. 16 K 80 fill. — Elsőrendű zsemlye­liszt 2. sz. 16 K 40 fill. -- Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 00 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 15 K 60 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 15 K 20 fill. — Kenyér liszt 6. sz. 14 K 70 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 13 K 70 fill. — 77a sz. 12 K 40 fill. — 73A 11 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 7 K 40 fill. — F. sz. 6 K 00 fill. — Ocsú 8 K — fill. 50 kilo- gramként. Községeknek mellékelve a 6773/1913. sz. kig. rendelet.

Next

/
Thumbnails
Contents