Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-01-22 / 6. szám

szédos iákon végzi hernyó és lepke- tojás pusziik) munkáját. Igen üdvös és kívánatos volna tehát, ha legalább minden gyümölcsfával rendelkező gazda csak i fészkelő odút helyezne el gyümöl­csösében. /Mekkora haszna volna ennek, midőn beigazolt lény az, hogy pl. Fonyódon 4 cinege család 10 holdnyi gyümölcsöst oltalmazott meg a hernyóktól, inig a távo­labbi gyümölcsösöket, hol fészkelő odú nem volt s igy cinege sem, teljesen tönkre­tette a hernyó. Maga az a tény azonban, hogy fészekodút alkalmazunk, még nem elegendő a cinege elszaporitására. Aki az odút kifüggeszti és többet feléje sem néz, több kárt okoz, mint hasznot. Ugyanis a cinegének legádázabb ellensége a veréb, mely kiüldözi a már fészkelő cinegéket is az odúból. A cinegék elszaporitásának másik tényezője tehát a verebek irtása. Németországi tapasztalatok szerint amily mértékben fogy a veréb, oly mértékben szaporodik az abszolút hasznos rovarevő madár. Sokan vannak, akik a veréb hasz­nossága mellett kardoskodnak. Tévedésük nyilvánvaló, mert a veréb csak a költés idejében táplálja rovarral, kifejlett hernyó­példányokkal fiókáit, mig a cinege, melyet kiűz odújából, télen is rovarral él, tehát épen akkor, amidőn a hernyó még csak tojásban van s igy óriási arányban többet tud megenni, mint a veréb a kifejlett her­nyókból. A kifüggesztett odúkat tehát meg kell védeni a verebek betolakodása, ellem. Felkérem tehát a gazdaközönséget, hogy ilyen fészkelő odúk kifüggesztésével tegye lehetővé a cinegék s egyéb hasznos ma­darak elszaporitását. Egy odúnak 1 K 22 fillér az ára s azok Bárdos Ernő városi tanácsos úrnál kaphatók, aki az odúk ke­zelésére vonatkozólag a legnagyobb kész­séggel ad bárkinek felvilágosítást és útba­igazítást. A cinegét legkönyebb a kitett odúhoz szoktatni téli etetéssel. Erre legalkalma­sabb mód a szőlőkben levő házikók tor­náca alá etető deszkákat függeszteni s reá tökmagot, tányérrózsa magot síb. és ol­vasztott faggyút tenni. 2 ___ Hűilenséggel vádolt tanár. LETARTÓZTATTÁK! Kinos szenzációval szolgált tegnapra a váci rendőrség: a szabadkai kir. ügyész­ség felszólítására leíártóztatta Major Béla váci helyettes tanárt, a kit hűtlenséggel vádolnak. Major Béla, ki Kalocsán született, tehát teljesen magyar fiú, e hónapnak első nap­jaiban került a váci főgimnáziumhoz. Az alig huszonnégy éves fiatal ember, úgy lát­szik, nyugtalan vér, mert már ez a harma­dik helye s a harmadikról már egyenesen az ügyészség börtönébe jutott. Léván mű­ködött először, majd Bajára került, a hol az állami tanítóképzőben vállalt helyettes tanári állást. Nem sokára ezt is elhagyta és a Vácon megürült helyettes tanárságra alkalmazták. A múlt év végén történt, hogy Major több barátjával Szabadka egyik kávéházában mulatott. így adja elő az esetei: Éjfél után járt az idő, a társaság majd minden tagja szerb volt. 1 ermészetesen mindenki a közeli szerb háborúról beszélt. A szerbek dicsőítették Szerbia hadseregét s nekem — megjegyzem, tiszta félelemből, mert ezek képesek lettek volna gyilkolni is — velük kellett tartanom s hangos zsi- viózás mellett éltettük a szerb katonákat. Ez a rendőrség, általa az ügyészség tudo­mására jutott, mely még Baján való tartóz­kodásom ideje alatt megindította a hűtlen- ségi port ellenünk. Ä szabadkai kir. ügyészség vasárnap megkeresést intézett a váci rendőrséghez, hogy Major Béla tanárt, ki alaposan gya- nusiítatik a hűtlenség bűntettével s ki „va­lószínűleg szökésben van“, tartóztassa le. Személyleirás is volt a felhíváshoz mellé­kelve, könnyen ráakadtak a csak néhány nap óta Vácon tartózkodó tanárra. Kalló rendőrkapitány elé állították, a ki rövid jegyőkönyvezés után kihirdette előtte, hogy rendőri kísérettel Szabadkára fogja küldeni. Major tanár megnyugodott benne, csak azt kérte, hogy éjjeli vonattal kísér­tesse el s igy a kellemetlen feltűnést el­kerülheti. A rendőrkapitány ezt a kívánságot telje­sítette is és Herceg János rendőr kísére­tében az esti vonattal küldte Budapestre Major Bélát s az éjjeli vonattal folytatták útjukat Szabadkára. Kora reggel érkeztek meg s azonnal a kir. ügyészségen jelentkezett a rendőr. Major az ügyésztől elbocsátását kérte, mire az kurtán válaszolt: — Letartóztatom! És a fiatal tanár rövid néhány perc múlva mára börtön nyirkos levegőjében ült. Mint értesülünk, a szabadkai börtönben már három társa ül hasonló bűntett miatt: Egy tanítóképző igazgató, egy tanár és egy tanító. Az ügyészségen azt mondják, hogy az intelligens emberek lázitó beszédeket mondottak nyilvános helyen a ]nagyar ál­lam ellen, dicsőítvén a szerbeket. Major pedig nem csak helyeselt, de hasonlókép beszédet mondott, mely, mint tudjuk, az ügyészség tudomására jutott. Az ily bűn­tetteket pedig a törvény szigorúan bünteti: a hűtlenségért tiz évig terjedhető fegyház is járhat! VÁCI HÍRLAP ________ HireK. F arsang-sirató. A váci kát, legényegylet kabarét estélyére irta: (Raj) Raucsik Nándor. Nehéz lett az idők járása felettünk; Igaz jó kedv helyett, éj-nappal kesergünk. Kicsavartuk nyakát Karnevál hercegnek, Csörgő sipka, vigság, sutba kerültek. Máskor hangos farsang, zajtalan és csendes, Felettünk háború vészmadara repdes! Politika egén sötét felhők járnak, 1 án soli’se lesz vége testvéri viszálynak ! Új adókat raknak roskadó vállunkra, Kemény tél, széninség kelnek most bírókra. Kenyerünk feketébb s tej helyett vizet mér, Csornád népe és Goldmann Elemér. A borunk savanyú ! Micsoda szatíra ! Még a tőke is bánt! Ne fakadjunk sírva? Epét eszünk folyton s iszunk rája vizet, Lőréből csak az kap, ki arannyal fizet! Hazugság az élet s nem fenékig tejföl, Az ember nem tudja, holnap mire kel föl ! Álmunkat meglopják, ébrenlétünk alvás, Bármit is vethetünk, szalma az aratás. Ősi magyar virtus, hazafiság erény, Ki beszél ma erről? Se gazdag se szegény! Táncos, csókos tornán felheviilt ifjúság, Hol vagy ? Mért nem dalolsz ? Hiszen ez imádság! Nem talállak sehol! Ámde megkereslek ! S ezer búban bajban, imigyen serkentlek: Ujjongjon a lélek, tapsoljon a tenyér, Én hiszem, hogy lesz még szőlő és lágy kenyér ! Lesz még az örömnek hajnalhasadása, Kacajra válik majd szivek sóhajtása, Líraim ! Hölgyeim ! Csak még egy vig hangot ! Még ne temessük el a magyar farsangot! A VÁCI FARSANG NAPTARA. Január 25-én a váci ízt* leányegyleí színelőadása és táncestélye a Kúrián. Február í-én a váci sportegyesedet hangver­senye és táncestéíye a Kttríán. Február 2-án a váci kát. legényegylet táneví- gaíma a Kúrián. Február 3-án a váci I. általános ípartársuíat farsangi estélye saját otthonában. Február 5-án a Vac-városi kát. gazdakör tánc- mulatsága a Kúrián. Április 5-én a váci kát. liceum-egyesület hang­versenye és táncmulatsága a Kúrián. — Eljegyzés. Malzenauer Ferenc bör- tönügyi fogalmazónak tegnap volt az el­jegyzése Gindrich Erzsikével, Gindrich Jó­zsef hengermalmi igazgató bájos és ked­ves leányával. — A Kurüzsló főpróbája Az izr. leányegylet nagy érdeklődéssel várt szín­darabjának, a Kuruzslónak főpróbáját pén­teken este tartják meg a Kúrián. Az egye­sület vezetősége kijelenti, hogy a már megváltott jegyek erre a főpróbára is ér­vényesek. Egyben kéri közönségét, hogy a szombati szinelőadáson fél nyolc órára jelenjék meg, mert a darab előadását a kitűzött időben pontosan megkezdik. — A váci polgárság és a munKás= ság tiltaKozásra a választói törvény- javaslat ellen. Múlt vasárnap kellett volna megtartani a Kúrián azt a népgyűlést, me­lyen tiltakozott volna a polgárság és a munkásság a Lukács-féle torz választójogi javaslata ellen, miként azt már számos tör­vényhatóság (többek közt a mi vármegyénk) és igen sok város lakossága megtette. A gyűlést azonban nem tarthatták meg, mert a rendőrkapitány nem engedélyezte, határo­zatában azt mondotta, hogy tart attól, mi­szerint a gyűlésen sztrájkra fogják izgatni a váci munkásságot. A gyűlés rendezői fe- lebbezíek az alispánhoz, a ki Káiló kapi­tány véghatározatát helyben hagyta s ezért nem lehetett gyűlés. A tiltakozás azonban mégsem fog elmaradni. Hétfőn újabb gyű­lést jelentettek be a rendőrkapitánynál, a kormány választói törvénye és a munkás­ság és polgárság állásfoglalása napirend­del. Ezt a gyűlést Kálló Antal engedélyezte február 2-ikára a Kúriára. Kikötötte azon­ban, hogy a gyűlésen sztrájkról szó sem lehet, vidékről csak egy szónok beszélhet és ha bármily csekély rendzavarás törté­nik, úgy Matkovich János rendőrbiztos azt gyűlést feloszlathatja. — Felolvasás vaKoKról. A vakokat gyámolitó egyesület nevében Jankovich Lajosné járja az országot és felolvasáso­kat tart. Az alispán utján Vác városhoz for­dult s megjelölte a napot is, a melyen a felolvasás lesz. Minthogy az előadás jöve­delmét a vakok országos menháza kapja, az alispán melegen ajánlotta a város figyel­mébe, hogy támogassa Jan'kovichnét. Gön­dör Sándor dr. főjegyző Borbély Sándor siketnéma intézeti igazgatót kérte fel. hogy

Next

/
Thumbnails
Contents