Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-06-15 / 45. szám

9 két Donovitz Vilmos, Váró Károly és Récsei Gyula fogják összeállifani. Kassai Vidor — váci polgár. A sok illetőségi ügy között egy akadt, a melyet nagy éljenekkel fogadtak. Bárdos referálta, hogy Kossitzky Vidor váci polgár akar lenni. Kossitzky pedig nem más, mint a volt népszínház igazi nagy művésze, Kassai Vidor, ki már tizennégy éve csend­ben itt lakik közöttünk. Megtiszteltetés reánk nézve — mondotta tovább a taná­csos — ha ily kiváló színművész váci polgár lesz, ezért a tanács azt indítvá­nyozza, hogy a szokásos dijakat engedje el a közgyűlés, sőt, mert Kassai szokása szerint nagyon pontos volt s a polgárságért járó dijat befizette, azt fizessék neki vissza. — Éljen! éljen! kiáltották örömmel, de már a másik percben 1 eh ütötte őket egy kis fizetség. Eisler Jozefát szegényházban ápolták s nem kevesebb, mint 2798 korona ápolási díj merült fel. A város már minden úton-módon iparkodott az illetőségtől sza­badulni, de mindhiába, most a közigazga­tási bíróság mondotta ki legfelső fokon: Vác fizess! Mit tegyenek, hát szépen fi­zetnek. A jóaKaratú szüzbeszéd. A jóakaratú szűzbeszédet Jeszenszky Imre mondotta és majd hogy el nem ütötte a kertzugoí (ma már rózsa-utca a neve) a kövezéstől. Pedig dehogy is ezt akarta! Hübschl Kálmán referálta, hogy a rózsa-utcát 12600 koronán kikövezik, csa­tornázzák, a járdát pedig a háztulajdono­sok szívesen ezzel egy idejűleg megcsi­náltatják. No most Jeszenszky állt fel és megköszönte, hogy végre erre az elhagya­tott utcára is gondol a város. Négy éve sürgetik a kövezést, legalább ebben az évben meglegyen! Ott a hátsó sorokban Králik József és Lajer József nagyon tiltakoztak: Van ne­künk népesebb utcánk, a xpetőfi-utca, az már régebben vár a kövezésre! Galcsek György dr. kelt fel, hogy az alsóvárosiakat megnyugtassa és kijelentette, hogy 120 ezer korona kell az Árpád, Petőfi és más utcák kövezésére, de — nincs. ígéri azon­ban, hogy három év alatt mind ki lesz kövezve! Megnőtt a város! Hát nem nagyon nyugodtak meg a gaz­dák, de mentek tovább és azt jelentették a közgyűlésnek, hogy egy hold és 104 négy­szögöllel nagyobb lett a város. Hol ? kér­dezték. — Az uj dunai rakodón — vála­szolt Göndör dr. főjegyző. Mindjárt oda is adnak belőle 120 méter hosszú területet a ; magyar folyam és tengerhajózási részvény- i társaságnak 12 évere, a további 12 évet majd ! ha a megye megengedi. Az is feljegyezni való, hogy a uj Duna- parl majd valamikor egyike lesz a város legszebb részeinek. Már most megcsinál­ták a szabályozási vonalát, mely a fegyin­tézet és Ivánka Pál házát összekötő egye­nes vonal. Vagyis a házak jövőben eddig kijöhetnek a Duna felé. Hát szép is lesz, ha eltűnnek a régi rozzant házak, de kár, hogy a képviselőtestületben nem akadt valaki, a ki modern indítványt tett volna: Ezt a területet megkapják ugyan a mai háztulajdonosok olcsón, de előkerteket tartoznak a házukhoz építeni! Így festene szépen, igy lenne igazán egészséges a jö­vendő Dunapart,a nagy épületcsoport, melyek oly zsúfoltan állanak ma egymás nyakán. VÁCI HÍRLAP Adunk — nem adunk. Csuka János, ha megépíti a Mária — Terézia rakparton a várva várt gőzfürdőt, kap városi pótadómeníességet. Malik mes­ter is künn van már a vízből, hogy 250 koronáért vesznek tőle uszodajegyet; Kiss Ernő tanító kap 70 koronát, hogy a pozso­nyi hét hetes rajztanfolyamon részt vehes­sen, a rokkaníegylet váci fiókjánál Vác vá­rosa alapitó tag lesz 400 koronával, de helyiséget, a mit kértek, azt nem adnak. Hübschl Kálmánnak 306 koronát, a Pet- róczy-uícába hordatott kavicsért viszafizet- nek. a szent János-ufcai háztulajdonosok pedig a járdakövezés dijait részletekben fizethetik a pénztárba. De már az iparíestüleí nem kap segít­séget. Most akarják leszállítani a tagsági dijat az iparosok, a város nem fizetheti meg a különbözetek Racsek János kelt az iparosok védelmére s azt mondta, hogy az ipartestületi tagdijak behajtása körül ha­nyagság történt . . . Ne tessék, ipartestületi elnök úr — szólt rá a polgármester — ilyen általános vádakat hangoztatni. Tessék konkrét pa­naszt tenni, a mulasztást elkövető végre­hajtó, biztosítom, meg lesz büntetve. Lesz deteKtivünK is. A rendőrség fejlesztésére és a legény­ség fizetésének rendezésére 5000 koronát kapott Vác az államsegélyből. De ebből rendőrtanfolyamra kell 800 korona, a ren­dőrkapitány kezeihez, a miről nem tar­tozik elszámolni, 500 korona és egy — tit­kos rendőr fizetésére 1880 korona, a kit alkalmazni fognak. Nos és a rendőrlegény­ségnek 'Á Azok kapnak mindössze 600 ko­ronát lakbérkiegésziíés címén, mert, mon­dotta a polgármester (és ez aligha nem mindenfelé meglepetés lesz,) Vácon job­ban fizetjük a rendőrt, mint a hogyan a belügyminiszter előírja. Miután nem kíván­csiskodtak, hogy mi lesz még abból, a mi megmarad az ötezer koronából, hát men­tek tovább. Nem lesz uj Kórház. Ezt körülbelül néhány hónap előtt már megírta a Váci Hírlap. De lesz régi kór­háznak íoldozása. Van vagy 60 ezer koro­nás kórházalap (mulatságok rendőri dijai­ból gyűjtötték lassan) ebből mindjárt el­vesznek 32 ezer koronát a kórház-bővi- tésre. Hübschl Kálmán azt mondja, hogy ebből az özszegből a szobákban lesz be­tonpadló, a falak horganycemenlbői, átala­kítják a kamrákat, lesz három uj beteg­szoba, építenek műíőszobát és vízvezeté­ket motorral. A főfronton külön bejárattal Hörl Péter örömére, de valószínűleg a vá­ros közegészségének javulására megépítik a dispensairt, a tüdőbeteg gondozó és ren­delő intézetet. Váró Károly azon aggál/oskodott, hogy ha a 32 ezer koronái elveszik az alapból, messze se látható időre elhalasztják az uj kórházépítést s a mai kórház még sem lesz modern és megfelelő. A polgármester hosszú magyarázatba kezdett, miért nem lehet megépíteni az uj kórházat. Röviden : nincs elég pénz. Hörl Péternek is elkeltett mondania szive fájdal­mát, hogy nem lesz uj kórház, de a régit meg javítani és rendezni kell, mert a szomszédban ülő rendőrkapitány esetleg becsukatja. Galcsek Györgynek sem tetszik a bőví­tés, ő most inditványnyal állt elő: menjenek küldöttségbe a belügyminiszterhez és kér­jenek államsegélyt az új kórház megépíté­sére. Alég egy darabig erről vitáztak, aztán mindkettőt elhatározták: elmennek a mi­niszterhez, hogy ígérjen valamit (de adjon is!) közben azonban a régi kórház kibőví­tési terveit is elkészíttetik, hogy a várme­gyén jóvá hagyhassák. Ebbe beletelik vagy fél év, majd meglátják a miniszter válaszá­ból: bőviísék-e a régit, vagy építhetnek uj kórházat. HireK. Nép fiai az alagi dalversenyen. Elleste : Ráspoly. Én: Hát kend miért nem dalárdista, bácsi ? Bácsi: Hogy még a nótámat is pórázon vezessék az urak!? * Szónok: Uraim! az ének javítja az er­kölcsöket és . . . Atyafi: Ammá’ szent igaz, mert amióta dalárdista a fiam és danol mindenütt és mindig, azóta cifrábban káromkodom, mint katonakoromba, pedig huszár vótam akkor. * Én: ... s nem fordulnak elő a dalár­dában holmi nézeteltérések, urambáíyám ? Urambátyám: Nincs ott baj, uram . . . kivéve, hogy nem szabad ott pépálni, . . . de még pökni se. * I. Legény: Hallodíad, János? a szónok úr is éppen azt mondta, amit a tanító úr a minap : hogy a dal nemesit. II. legény: Pedig nem jó vóna, ha igaz vóna! Nem mulathatnánk annyit, mint eddig. A Marcsa se kapna tőlem annyi narancsot. Mert, hogy kidobták a falurosszát dalárdá­ból, — úgy hallom, hogy — naphosszat ott danol a kocsmába. S ha a sok nóta meg­találja javítani máját, . . . meglásd, . . , nem lesz orgazdája a gabonánknak. * Öregedő: (Előbb körülnéz a hallgatósá­gon, majd fanyar arccal, bizalmatlan han­gon megjegyzi:) Huncutság lesz a dologba, komé . . . aszondom . . . Sok itt az úr nagyon. Már pedig amikor az úrnak nem büdös a guba, . . . rosszban jár annak az esze akkor. Ősz: Jó mondod! . . . Abbiza’ könnyen I meglehet, hogy majd elnótáztatják a jo­gainkat. Öregedő : Épen attó’ tartok én is, — mondja csendesebb hangon — hogy (s mivel észrevette, hogy odafülelek, félig felém fordulva, nyakas, erőteljes hangon ezt vágja ki :) igenis attó félek én, hogy aman­nak a dirigáló úrnak ott la . . . Tisza Pista kommandéroz. — Gossmann Ferenc — segéd­püspök. Régen tudott dolog a városban és az egyházmegyében, hogy Gossmann Ferenc pápai prelátust, oldalkanonokot a megyésfőpásztor segédpüspöki kinevezésre terjesztette fel a pápához. A héten jött meg Róma válasza s most már nyilvánosan is publikálják a kinevezést. Jung János f. püspök agg korára való tekintettel kérte a grófpüspököt, hogy mentse fel a segéd­püspöki teendők alól s ' midőn ezt Jung püspök érdemeinek teljes elismerésével teljesítette, választása oldalkanonokjára esett, mi úgy városszerte, mint az egy-

Next

/
Thumbnails
Contents