Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-06-08 / 43. szám

HireK.

Jz alagi népdaiárda verseny,

(1913. június 8-án.)

A Váci Járási Közművelődési Egylet fontos és nevezetes hivatást tölt be a váci járás területén. A „közművelődés“ szolgálatában áll s mindannak a mi a közművelődést előmozdítja, szolgálja, ez egyesület buzgó segítője, irányítója. Az Országos Magyar Iskola Egyesülettől segélyezve a váci járás területén alakultak az első népdalárdák; junius 8-án Alagon lesz ezek nyilvános versenye.

Hosszú és fáradságos munka eredménye ez a dalverseny. Eredményeiben, jelentőségében messze kiható, melyet lekicsinyelni nem szabad. E népdalárdák a magyarosításnak, a művelődés terjesztésének, a hazafias érzés ápolásának fejlesztésének oly fontos tényezői, hogy országos hatású kulturális egyesületek rendre-rendre veszik fel programjukba ilyenek felállítását, szervezését. Külföldön, kivált Németországban, országos szervezetűék a különböző daloskörök, csodálatosan fejlett a zenei élet e tekintetben, nálunk még csak a kezdet-kezdetén vagyunk. Igaz ugyan, hogy hazánkban egy-egy országos dalverseny sok embert, sok énekest, sok dalárdát hoz össze, de a szereplők között nép- dalárdát, egyszerű földműves, iparos tagokból álló dalárdát igen keveset láttunk. Szép, nemes cél tehát, ha a nép fiaiból alakítanak dalköröket s minden hazafias magyar kötelessége az ily egyesülések jóindulatú segítése, gyámolitása.

Hány rejtett tehetség van meg a nép között, hány alvó tehetséget hozhat felszínre, ha a magyar népnek a zene iránt amúgy is fogékony lelkületét ébren tartjuk, fejlesztjük, fokozzuk. Gyönyörű szép népdalaink legnagyobb része hol született? — nem-e az egyszerű nép ajkán, szivében? Ősrégi egyházi énekeink szerzőjét ki tudja? Hány iziglen kellene visszamennünk, hogy egv- egv szívbe markoló dal kölíőjétmegtaláljuk?

És épp ez a nép, ez a csodás képességű nép el volt zárva a továbbfejlődés elől, zenei téren alig történt róla valami gondoskodás.

Nagyon jó tehát a népdaloskörök állításának, fejlesztésének az eszménye. Az általános közművelődésre való hatás mellett ki tudja, hogy hány elzárt tehetség előtt nyílik meg a haladás útja, ha egy kis tápot kap a fantázia, a tehetség.

Ezért is tartjuk fontosnak a népdalárdák felállítását, fejlesztését. Az alagi versenynap lejlődő kultúránknak egy uj, örvendetes jelensége. Jóakaralu szemlélői és bírálói vagyunk és leszünk az ott lefolyó ünnepségnek. íudjuk, hogy egyszerű földműves emberekből álló népdalárdáktól művészi nagyszabású dolgokat nem várhatunk; ez a több idővel rendelkező dalárdák dolga, de nem is ez a célja a népdalárdáknak; ily értelemben üdvözöljük az alagi dalverseny szereplőit s rendezőit.

A főispán hivatalvizsgálaton.

Gióí Ráday Gedeon Pestmegye főispánja, Fazekas Ágoston alispán, titkára és a megyei számvevőségi főnök kíséretében a héten Vácra érkezett, hogy a főszolgabírói hivatalban a szokásos évi vizsgálatot megtartsa. A vármegye vezetőit Ivánka Pál főszolgabíró, Zádor János dr. polgármester és több megyebizottsági tag fogadta a vasútnál. A vizsgálat befejezése után Ivánka főszolgabíró úri házánál ebédet adott az előkelő vendégek tiszteletére. A főispán és az alispán valószínűleg még a nyár elején visszatérnek Vácra, hogy a városnál ejtsék meg a hivatalos vizsgálatot.

— Köszönet az alapítványért. Tragor József nyug. főgimnáziumi tanár, a váci kaszinó-kör elnöke ezer koronás alapitI ványt tett a váci Kir. orsz. siketnémainté- | zetben. A hivatalos lapban olvassuk, hogy I a közoktatásügyi miniszter az alapítványért I Tragor tanárnak köszönetét nyilvánította.

— Befejezett bérmaut, Jung János

■ f. püspök Lepey Emii karkáplán társaságában tegnap tért meg bérmauíjáról, mely í az idén Solton kezdődött és Szódon vég- ! ződött. Ez idő alatt, körülbelül egy hónapig j minden nap bérmált a f. püspök és húsz | községben az egyház főpapját ünnepélyesen fogadta a hatóság és a nép.

— GáliKné meghalt. Néhány hete adtunk hirt, hogy a megyés főpásztor engedélyével a székeskáptalan 70 ezer koronán megvásárolta a főgimnáziummal szemközt álló Gálik-féle házat, melyen két kano- noki házat akar építtetni. Most Budapestről jön a híradás, hogy ott özv. Gálik Sándorné 84 éves korában végelgyengülésben meghalt. Gálik Sándor a hetvenes években nagy szerepet játszott Vácon: ő volt a takarékpénztár igazgatója. Halála után özvegye Budapestre, fiához, Dömötör-Gálik István műszaki tanácsoshoz költözött, nagy házát eladta, de kikötötte, hogy halála napjáig 800 koronás évjáradékot kapjon. A mai szent József fiúnevelő intézet és az ipar- és kereskedelmi bank voltak a ház tulajdonosai és fizették is a nyolcszáz koronákat éveken át. Most adták el a házat s nem sokára az ősz matróna halálát is jelentették Budapestről.

— VáciaK az esztergomi evezős versenyen. Az idei országos evezős verseny június 21-én lesz Esztergomban. Erre a versenyre is nevezett a Váci Sport-Egyesület és pedig a győzelem teljes reményével, mert ezen versenyen csupán csak vidéki evezős egyletekkel kerülhet össze. A nevezéseket tegnapelőtt bontotta fel a szövetség s kiderült, hogy a V. S. E. két számban vesz részt egy-egy négyessel s mindakét esetben a nagy becskereki „Torontói“ evezős egylet lesz az ellenfele.

— Drága a váci ipartestület adója ! A váci ipartestület tavaszi közgyűlése a szokásos sablon lett volna, ha az iparhatóság képviselője nem figyelmezteti az iparosokat, hogy alapszabályszerűen évente négy koronával járuljanak az ipartestület fentaríásához. Ők ugyanis eddig két korona negyven fillér tagsági dijat fizettek, holott az alapszabályok négy koronát Írnak elő. A váci iparosok felzúdultak, hogy ily drága viszonyok között még saját íes- tületük is drágább lett, ezért rendkívüli közgyűlés összehívását követelték. Az elöljáróság eleget is tett a kívánalomnak és a rendkívüli közgyűlés összehívására kibocsátotta a meghívót. Ez a gyűlés jövő vasárnap délelőtt lesz a városházán és a négyszáz váci iparos nagy többsége már most elhatározta, hogy az alapszabályokat módosítani fogja úgy, hogy a négy koronás tagsági dij helyeit csak két korona negyven fillérrel járuljanak az ipartestület fen- tartásához.

— Ismét lesz államfogházunK. Az

igazságügyminiszter még az elmúlt év őszén megszűntette az egykor kellemes, vig napokat látott váci királyi államfogházat. Gedeon Emil fegyintézeti igazgató úgy tervezte, hogy a sok gondot adó államfogház helyén tiszti lakásokat építtet, de a fegyintézeti tisztekre nézve igen előnyös terveket a minisztérium börtönügyi osztálya most egyszerre keresztülhúzta. A minisztériumba ugyanis egyre mentek a panaszok, hogy a szegedi királyi államfogház helyiségei nem elegendőek az államfoglyok részére, az egyes törvényszéki fogházaknak e célra berendezett helyiségei pedig általában nem megfelelőek. Ezeket belátva az igazságügyminisztérium, a napokban elrendelte, hogy a váci kir. orsz. fegyintézet álTamfogháza ismét nyitíassék meg az államfoglyok részére s már utalják is be az államfoglyokal a minisztériumból a szép, rózsákkal telt, virágos kertű váci államfogházba. Nem érdektelen, a véletlen úgy hozta magával, hogy az első lakó az újra megnyitott államfogházban váci lesz: Czer- mann József váci kir. adóíiszt hétfőn vonul be oda, hogy párbajvétségért az egy napos büntetését leülje.

— BéKülneK a péKeK ? Erre a kérdésre valószínűleg a jövő hét fog választ adni és nem lehetetlen', hogy a pékműhelyek megbénított munkája ismét folyni fog és a város rendes péksüteménnyel lesz ellátva. Ma még a merev ellentétek állanak fenn úgy a pékmesterek, mint a sztrájkoló segédek között. Täuber Ferenc városi fogalmazó, iparhatósági biztos az ipartörvény rendelkezései szerint megpróbálta a harcos feleket összebékiteni és a mestereket a segédekkel együtt közös tárgyalásra hívta össze. Csütörtökön volt a békéltetési tárgyalás az ipartestületben, ez azonban nem hozott semmiféle üdvös megoldást. A pékmesterek kijelentették, hogy a követelésekből semmit sem hajlandók teljesíteni, mire a sztrájkoló segédek szó nélkül ott hagyták a gyűlést. A merevség azonban egy kicsit enyhült újabban, mert a segédek felkeresték az iparhatósági biztost és az megígérte, hogy közre fog működni a tisztességes béke megteremtésében.

— Esftüvő. Raj Nándor iró, a Váci Hírlapnak kedves tollú munkatársa ma, vasárnap délelőtt tarla esküvőjét a felsővárosi plébániatemplomban bájos mennyasszonyával, Molnár Corinna Feliciával. Sírig tartó boldogságban legyen részük.

— Sáry és Kö&ény. Ez a két név a Szalkay-szintársulat révén került össze. A társaság, melynek a forróságos melegben kijutott ugyan a pártolás, de nem annyi, hogy abból egy nagy társulatolt ki lehessen tartani Vácon, búcsúzóra kaberet-előadást rendezett. Itt lépett fel először a színtársulat szép reményekkel jogosító komikusa, Sáry János, a ki váci fiú s ki eddig a város gazdasági hivatalában ábrándozott a boldogító dicsőségről, mely a világot jelentő deszkákon állítólag minden tehetségre várakozik. Sáry minden számával tapsokat szerzett, de a legkacagtatóbb sikert Kökény László fiatat poétánk ötlqtes traveszliájával szerezte, mely az uj váci bikákról szó). Kabaréban megengedett hang csak az álmoralistáknál keltett kifogást, egyébként szívből kacagtak az előadón és az ötle-