Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-04-23 / 31. szám
HuszonhetediK évfolyam 31. szám. Vác, 1913. április 23. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 50 fillér. Telefon-szám 17. Elhalasztják a törvény- hatósági tisztujiíásokat? Vác, április 22. A belügyminisztériumban két igen fontos, az ország közigazgatását teljesen átalakítani készülő törvényjavaslaton dolgoznak. Az egyik a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslat, a másik pedig az uj városi törvény. E két javaslatot még a télen be akarja terjeszteni a kormány. A két törvény jelentősen átalakítaná a megyék és városok szervezetéi. A választott tisztviselők száma csökkenne a városokban is, a megyékben pedig államosítanák a tisztviselői kart. A városi törvény szerint a választott városi tisztviselők megválasztása is élethossziglan fog szólni. A belügyminisztériumban készülő törvény- javaslatokra vonatkozó tárgyalások alkalmával azonban rájöttek arra, hogy a törvényhatóságok íisztujitásai 1914. elején lesznek. Megtörténhetik, hogy politikai okok miatt a két javaslat akkorára nem emel- kedhetik törvényerőre. Ha pedig 1914-ben hat esztendőre megejtik a íisztujiíásí, 1920-ig nem volnának az uj törvények életbeléptethetők. A kormány ragaszkodik a közigazgatás államosításához, a városok pedig sürgősen követelik az uj városi törvényi. így azulán a kormány azt tervezi, hogy a nyári ülésszakban egyszakaszos törvényjavaslatot terjeszt elő, amelyben a megyei és városi tisztviselők mandátumát az uj törvény életbeléptetéséig meghosszabbítja. Egy másik megoldási mód, amelyet szintén fontolóra vettek, az volna, hogy az egyszakasos törvény a legközelebbi íiszíujifáson megválasztott tisztviselők mandátumát az uj törvény éleíbelépíeíéseig állapítaná meg. Ez a második megoldás azonban a tisztviselői karnak olyan sérelme volna, hogy az meg sem kísérelhető. MilyenePí az ujszemély&ocsiii ? A Váci Hírlapban irtunk már arról, hogy vasútvonalunkon uj személykocsikat helyez a máv. forgalomba. Ezt az értesülésünket most a következőkkel egészítjük ki: A magyar királyi államvasutak megrendelésére a hazai kocsigyárak két oly berendezésű és szerkezetű uj személykocsi- tipus szállítását kezdték meg, melyek a pesívidéki helyközi személyforgalom lebonyolítására lesznek hivatva. Ezen — kizárólag nappali — rendkívül nagy személyforgalomban ezideig, nagyrészt folyosóval és elkülönített szakaszokkal biró oly kocsikat használtak, melyek berendezésüknél fogva első sorban a nagy távolságokra, úgy éjjel, mint nappal közlekedő személy- és gyorsvonatok részére vannak rendelve és ezen rendeltetésükből kifolyólag önsúlyukból, egy ülőhelyre nagyobb súly esik. Az uj kocsik szerkesztésénél és építésénél a m. kir. államvasutak egy személyre eső önsúly lehető csökkentésére fektették a fő- súlyt s ezzel egy bizonyos terhelésű vonat férőhelyeit szaporítva, a közönség kényelmének fokozására és az üzem gazdaságosságára irányuló kettős célt szolgálják. Az uj !í. osztályú személykocsi 48 ülőhellyel, a ill. osztályú pedig 70 ülőhellyel bír. A nyugodt járásnak nagyobb sebességeknél való biztosítása céljából mindkét kocsi nagy (9.3 m.) tengelytávolságú. A II. osztályú kocsik azonkívül a máv. saját különleges szerkezete szerint készült kettős rugózáson nyugszanak. A kocsik középát- járatú, termes elrendezésűek, nagyméretű fémkeretes tükörüveg ablakokkal, továbbá gőzfűtéssel és izzó gázvilágiíással vannak felszerelve, ügy a II., mint a ííí. osztályú kocsiban — az utasok nagy számára való tekintettel kéí-két vizö.bliíéses klozet- szakasz van. A II. osztályú kocsik klozet- szakaszai azonkívül mosdóberendezésí is nyernek. Ä II. osztályú kocsiknak moqueíte- bevonatú párnázott ülőhelyei vannak, rnig a Hl. osztályúak a szokásos faülésekkel vannak ellátva. A kocsik úgy külsőleg, mint belsőleg oly ízléses és tetszetős kivitelűek, hogy e tekintetben is kiállják a legszebb külföldi hasonló rendeltetésű kocsikkal a versenyt. Megemlítjük még, hogy ezek az első kocsik, melyekre a magyar állam bronzból készült igen tetszetős címére van felszerelve. A II. osztályú kocsikból a f. évi április hó végéig 30 darabot, a jövő évi február hó 15-ig további 90 darabot, rnig a Ili. osz- íályűakból ugyanezen határidőkig 100 és további 174 darabot tartoznak a hazai kocsigyárak bészáüiiani. i I i i Hírek. A M. V. E. hangversenye. Valódi művészi élvezetben volt azoknak részük, a kik vasárnap délután a siketnémák intézetének dísztermében a Magyar Védő Egyesület hangversenyét keresték ! fel. Mindezideig csak ingyen hangverse- I nyékét rendeztek a közadakozásból vásá- j roll s M. V. E: őrizetére bízott hangverseny zongorán. Ez volt az első fizetéses hangverseny, a jövedelméből részjegyeket váltottak be. A milyen szép publikuma voll az eddigi ingyen hangversenyeknek, a vasárnapin — úgy hiszem — még többeknek kellett volna megjelenniük. De hát, úgy látszik, megoszlott a közönség. Szinelőadás is volt ugyanakkor, előtte football, az idő sem volt éppen a legjobb, mondják többen. Pedig tulajdonképen az idő kedvezett. Legalább a pesti szinházdirektorok vasárnaponkint azért imádkoznak: „Adj Uram egy kis esőt dél.tánra!“ S ha csak egy tenyérnyi felhő jelenik meg az égen, már teli házról ábrándoznak. A vidéken még ez is másként van. Tény az, hogy kevesen voltak. Félig telt meg csak a diszterem. A kik azonban ott voltak, nagyobbrészt zenekedvelő, műéríö hallgatók voltak. Az előadók igy természetesen megértéssel találkoztak s tapsok annál inkább elismert elismerések. Zongora-trió vezette be a hangversenyt. Borbély Sándorné (zongorán) Seymann Emi! (hegedűn) és Lázár Oltó dr. (mély hegedűn) adíák elő Mozartnak e gyönyörű művét. Az előadók művészete nem ismeretlen közönségünk előli, ezúttal is szépet produkállak. Összjátékuk kifogástalan voll, s a halhatatlan szerző e művének minden hangulatát híven juttatták kifejezésre. Benczer Sándor nem jöhetett el, helyette Saia Achilles olasz énekest léptette fel a rendezőség. Háromszor is hallhatta a közönség az eddig ismeretlen hosíenorí, a ki ezidőszerint apozsonyi színház tenorisíája. Toscábói, Afrikai nőből és a Zsidó nőből énekelt. Hatalmas hangja betöltötte a terem minden zugát, úgy éreztük, hogy ily orgánumnak igen kicsiny ez a terem. /Meleg tapssal jutalmazták a jelenvolíak minden egyes szereplését. Vendéghegyi Géza elismert művészi játékkal látta e a zon- gorakiséretet. A hangverseny egyik fénypontja Borbély Sándorné önálló zongoraszáma volt. Verdi- ,Liszt: Rigoíeífo Paraphrase-át játszotta. Oly szépen játszott, talán mint még soha. Legalább is Vácon igy még nem hallottul-: játszani, A hangulatok minden egyes skáláját járja végig a darab s mindegyikét mesteri módon adta vissza Borbélyné. A madarak csicsergésétől a menydörgésig, a pianisszimóíól a négy f-esíortisszimóig, az andantétól az allegretto vivace-ig, minden területet bejár és a közönség élvezte az egyik pillanatban lágy muzsikái, a másikban dörgően szóló összhangot. Szűnni nem akaró taps volt a jutalom. Nagy ünneplésben volt része Benkő Alicének, Hubay e kitűnő tehetségű, zseniális hegedű-tanítványának. Kétszer lépett a pódiumra s végül még egy rádássa! is viszonozta a zajos tapsot, valami kedves menüettet játszott. A A hegedűjátékoí, a fiatal művésznő apja, Benkő Miksa kisérte zongorán. Benkő Alice méltó tanítványa mesterének. Az egyszer bizonyos, hogy hegedűművészete elsőrangú s nem kis reményünk van rá, hogy a magyar név dicsőségét világszerte növelni fogja. A hegedűjáíéka meleg, finom, tiszta, határozott. Ha férfi volna férfiasabb lenne játéka, de igy ... igy bajosabb! A hangverseny rendezéséért, élén Ságh József igazgatóval, a Váci Zeneiskola érdemel dicséretet. —gyi•
