Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)
1913-04-06 / 26. szám
Huszonhetedül évfolyam 26. szám. Vác, 1913. április 6. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleni!! szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy evre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Kis hírek a nagy csődről. Kobrak-gyár csődje: Csődbiztos: Kelemen Imre űr. törv. biró, tömeggundnok: Horvath E emer dr. budapesti ügyved, követelések bejelentési határideje május 11, felszámolás : junius 7, csőd- választmány : június 9. Minden jel arra mutat, hogy a Kobrak- gyár rövid időn bellii felszabadul a csőd alól és a fenti terminusokra nem lesz szükség. A hitelezők már kezdenek nagyon békés hangon beszélgetni, kilátás van a megegyezésre, de a kir. táblán is foglalkozni fognak a törvényszék csődnyiíásá- val, mert a gyár ügyvédje megfellebbezte azt. Érdekes olvasni mostanság a fővárosi lapok közgazdasági részét: majd minden nap akad mondanivalójuk az utóbbi évtized legnagyobb csődjéről. Es míg szokás szerint a csődügyeket .meglehetősen a botrányos oldaláról szokta kiélezni és tárgyalni a napi sajtó, a Kobrak-csődnél egészen más hangokat üt meg, mely még ma is abban kulminál, hogy az ország első cipőgyárát meg lehet, de meg is kell menteni. Jói eső érzéssel jegyezzük fel ezt, mert nyilvánvaló az igyekezet arra, hogy a bajba jutott vállalat szanáltassék s a sajtó ép úgy, az érdekeltekkel és a kereskedelmi minisztériummal már mindent elkövet a Kobrak-gyár megmentésére, a mi valószínűleg sikerülni is fog. Alábbi híreink javarészt tallózás a budapesti nagy lapokban. Több oly érdekes dologról írtak, melyek nem voltak, ismerős adatok olvasóink előtt, ezért érdemesnek tartjuk leközölni azokat. A törvényszék csődvégzése általános feltűnést keltett, annak ellenére, hogy a nagybankok, különösen a Kereskedelmi Bank jól ismert protektorátusa előreláthatólag igy kellett, hogy végződjék. A csőd maga országos jelentőségű, miután közel 60 vidéki és 20 budapesti cipőkereskedőt s a váci és liptóujvári (fegyházi) gyár közel 4000 munkását fosztja meg kenyerétől, amennyiben az üzem nem lesz fen- tartható. Érdekes körülmény, hogy a gyár obligói közt milyen tételek szerepelnek. A váci gyár modern amerikai gépekre volt ugyan berendezve, de a finom női cipőket megfelelő munkáskéz hiányában nem tudta előállítani: érdekközösségbe lépett tehát még 1908-ban a Mariin Gutteníag (Neuge- bauer Sándor sógora) és Webelesz u. Co. bécsi gyárakkal és párisi márkával szállíttatta velük a — bécsi női cipői. Bécsben megalakították a Kobrák u. Tauber G. m. b. H.-ot, amely pneumatikus cipőbetéteket és sérvkötőt árusított; közel 100.000 koronás befektetéssel társult a gyár a Holzer Dezső és társa váci céggel, a váci fegyház rabmunkáinak ellátására, 3—400.000 koronás érdekeltséggel ; a Geiger és társa váci vegyigyárral cipőfényesitő krém (Geiko) obligója volt, a Bence áruházban is 200.000 koronával úsztak. Magának a Kobrak- gyárnak különben 1917-ig állami szubvenciója van, évi 31000 korona. Vác városától pedig szintén szubvenciója (a férfi munkások után évi tiz K) és adókedvezménye, ami mind elvész, ha az üzemet beszüntetik. A részvényesek sorában Kobrák Mór, a néhai Pénzintézetek Központi Hitelbankja és az Első Magyar iparbank van elsősorban érdekelve. A nagy bankok elérték céljukat: A Kobrák- gyársem jut hozzá az 500.000 koronás állami szubvencióhoz, ha már a bankok nem tudják megkaparitani. A munkások hiába de- putációznak, ha a bankok nem látnak zse- belési lehetőségeket. Az egész dologban a iegfeiháboriíóbb a Magyar országos központi takarékpénztár eljárása, a mely rideg önzésből ezer és ezer exisztenciát tesz tönkre. A jó urak, úgy látszik, a Pallós- ügyben és az Általános iparbank-nál ért veszteségeket a Kobrak-gyár bőrére akarják leszámítolni. A tegnapi nap folyamán már megkezdődött a követelések bejelentése a Kobrák cipőgyár csődügyében. A legelső bejelentő Kobrák Mór tőzsdeügynök volt, a ki 2,855.022 korona követeléséi igényli a csődtömegből. Az Országos Központi Takarékpénztár pedig az ideiglenes csődváiaszímány megalakítása iránt tett előterjesztést a csődbíróságnál. A csődválasztmányba Bangha Gyulái, Kohn Sándort és Doroghy Ervint kéri kinevezni. A Kobrak-féle gyárnak a csődből való kiszabadítása érdekében serényen folynak a tárgyalások. A hitelezőkkel való egyezkedési tárgyalásokat dr. Vincze Károly, a vállalat ügyvédje vezeti, a kinek maga a tömeggondnok is kezére jár, hogy a békés kibontakozást megkönnyítse. Azok a pénzintézetek, melyeknek merev állásfoglalása tulajdonképpen közvetlen oka volt a csőd elrendelésének, ma már sokkal koncilián- sabbak, mit a csődmegnyiíás előtt voltak és igy komoly kilátás van rá, hogy a csődöt elrendelő végzés hamarosan hatályon kívül lesz helyezve. Ebben az irányban érvényesíti befolyását a kereskedelmi miniszter is. Meg kell emlékeznünk még arról is, hogy tömeggondnoki kinevezés országszerte nagy felzúdulást keltett. Az összes lapok vehemens támadásokat intéztek a törvényszék ellen, hogy az elnök fia kapta a zsíros tömeggondnokságoí. Az ügyvédi kamara már kifejezte megbotránkozását, az igazságügyminiszter pedig hétfőre értekezletet hívott egybe, hogy a tömeggondnoki kirendelések gyakorlatát rendezze. Egyik újság igy ir a fe ltünő eseményről: Kisemberek bizonyára nagy elégtétellel fogják olvasni, hogy milyen jövedelmekre tehetnek szert máról-holnapra kellemes megjelenésű fiatal emberek, ha jól választották meg a papájukat, vagy a nekszusai- kat. Szakértő férfiú közli velünk a Horváth Elemérnek utalványozott tömeggondnokság értékét. Ha a csődválasztmány ug, határoz — közli a szakértő — hogy az üzemet megszűnteti, akkor Horváth Elemér 150—200 ezer koronát kereshet. Ha azonban úgy fog dönteni, hogy az üzemet folytatják, ebben az esetben negyedmillió koronánál is több jövedelemre számíthat. Egyezség esetén csökken ugyan a jövedelem, de még úgy is lesz mit aprítania akár a tejbe, akár a pezsgőbe Horváíhnak. Horváth Ferenc törvényszéki elnöknek igaza volt, mikor azt mondotta, hogy ő mindjárt átadta az ügyet egy más bírói tanácsnak, nehogy neki kelljen a csőd megadását eldöntenie. Tudomásunk szerint a hármas tanácsban mint elnök Borsiczky Imre íábíabirö, mint bírák peoig dr. Kelemen Imre és dr. Beck Károly szerepeltek. Kelemen, aki szegény ember, illetőleg, aki bírói fizetéséből él, a maga erkölcsi bátorságát azzal nyilvánította, hogy Horváth ellen szavazott, ellenben Beek, aki gazdag ember, Horváth mellett foglalt áliásí. Az elnöki szavazat aztán Horváth javára döntötte ei a dúsan trágyázott csődöt. Nem érdektelen azt sem megírni, hogy a csődbe jutott cég nevében Kelemen Samu orsz. képviselő és Vince Károly dr. ügyvéd a csőd megnyitása ellen fölfolyamodással éltek és azt remélik, hogy a tábla a csődelrendelő végzést meg fogja semmisíteni. Az ideiglenes választmány erre való tekintettel, de meg azért is, mert a csőd megnyitása, dacára, hogy az egyez- kerési tárgyalások folynak, — sőt azt hiszik, hogy még a tábla ítélkezése elölt eredményre is fognak vezetni — az üzem zavartalan folytatását határozta el. Minthogy a többi pénzhitelezőkkel nagyjából már eddig is sikerült a megegyezés, sőt legnagyobb részük kész a szanáláshoz szükséges üzemi tökéhez hozzájárulni azért, mert egyfelől ezekre a hozzájárulásokra föltétien elsőbbség biztosíttatván, ez kockázatot nem jelent, másfelől pedig ez az egyetlen módja annak, hogy a hitelezőket nagyobb kár ne érje, nagy a valószínűsége annak, hogy két héten belül az egyezséget sikerül perfektuálni. Ha a csődeljárást lefolytatják, föléled Kobrák Mór 2,800.000 K-s követelése, amelytől a békés egyesség esetében kész elállani s ezzel a státusz annyira megromlanék, hogy a hitelezőkre igen kis kvóta jutna és különösen az áruhitelezők járnának rosszul, mert nekik úgyszólván sémi fedezet sem maradna.
