Váci Hirlap, 1913 (27. évfolyam, 1-99. szám)

1913-03-23 / 23. szám

VÁCI HÍRLAP

3

— Március 15-iKe. A márciusi nagy eszmék megünnepléséről a következő tudósításokat kaptuk:

Nagymaroson. A nagymarosi kaszinónak el nem tagadható érdeme, hogy az eredetileg színtiszta német községben a nemzeti eszmék oly mély és erős gyökeret vertek, hogy ma már a község a-praja- nagyja lelkesedéssel ünnepli március idusát. A Fejérváry—Kristóffy éra alatt, midőn úgyszólván fegyveresen nyomták el az egész országban az ünnep hangosabb megtartását, akkor vitte keresztül a kaszinó ifjúsága, hogy az ünnepet minden évben a kaszinónak nyilvánosan, keret nélkül kell megtartani. Azóta évről-évre nagyobb s nagyobb sikerrel meg is történt. A nagymarosi március tizenötödikének ünnepét a nagyszámban megjelent közönség a Himnusz éneklésével vezette be. Donáth Szilárd elnöki megnyitója után Fest Vilmos és neje művészi zongorajátékával fényessé és emlékezetessé tette az ünnepélyt. La- bancz László ref. lelkész ünnepi beszéde, melyben a nemzet alkotmányos felfogásában visszatükröződő, a magyar trón iránti hűségét fejtegette s melynek záró szavai- ben a magyar nőkhöz fordult, igazán magasztos volt. Hayer Róza a „Magyar dal“ melodráma szavalata Fest Vilmos zongora- kísérete mellett csak fokozta az ünnepélynek művészi hatását. Valló János a „Talpra magyar“-! szavalta el. Közreműködtek még Zoller István, Meízker Géza duettel. Zoller Gyula, Metzker Géza hegedűn, Valló János tárogatón kuruc-egyvelegeí adtak elő. Donáth egyesületi elnök zárószavai után a Szózat eiéneklésével az ünnepély véget ért. Este a kaszinó helyiségeiben társas- vacsora volt 80 résztvevővel. A kedélyes hangulat a fiatalság táncával reggelig tartotta össze a társaságot.

Csőváron. Fényesen sikerült ünnepéllyel tartották meg Csőváron ezidén is márc. 15-ikét. A reggeli isteni tisztelet után, az ünnepélyt az iskolában folytatták a Himnusz eiéneklésével. Úgy Jeszenszky Gyula lelkész, mint Pohánka Ödön tanító hazafias érzéstől áthatott beszédet mondott a gyermekekhez, kik közül többen hazafias szavalataikkal tették változatossá az ünnepélyt. Kint az iskola udvarán, mintegy az ünnepély kiegészítéséül a „Honvédtoborzás 48-ban“ cimü egy felvonásos színdarabot adták elő a gyermekek, mely úgy a sikerült előadásával, mint a közbeszőtt számos csatadalával magával ragadta a közönséget. Az ünnepélyen a szülők is részívetíek.

Szódon. Az előző évekhez hűen a sződi róm. kai. iskola tanulóival ez évben is szép ünnepélyt rendezett a tanítótestület március 15-én. A gyermekek és a jelenlevők nagyszáma miatt az ünnepély az iskola udvarán folyt le. Az ügyesen összeállított program ez volt: Reggel ünnepies misét mondott Lavarka József hitoktató. Utána Himnusz. Énekelte a tanuló ifjúság. Megnyitó beszédet mondott Krhnák János esperes-plebános. Szózat, szavalta Dinka János. A honleány, szavalta Cinege Katalin. Márciusi napok, szavalta Csereszkai Rózsi. Dal a hazáról, szavalta Hertel Rózsi. Mi a haza, szavalta Gyurina Anna. A mohácsi temetés, szavalta Mihalik János. Nagy a világ... Énekelte a tanuló ifjúság. Emlékbeszéd márc. 15-ről, mondotta Mihalik János főtanitó. A szabad paraszt, szavalta Szabó János. A magyar zászló, szavalta

Dinka Verona. Édes hazám, szavalta Garaba János. Magyarok Istene, szavalta Turányik Mari. Voltam én már szabad, szavalta Valaníics István. Szilágyi Erzsébet, szavalta Mihalik Ilonka. Talpra magyar, énekelte a tanuló ifjúság. Visszaemlékezés március 15-re, elmondta Antula Ferenc ktanitó. Talpra magyar, szavalta Rusznyák András. Mátyás anyja, szavalta Cinege Erzsébet. A Rákóczi tárogató, szavalta Szíjgyártó István. Magyarország, szavalta Hrnska Lili. A vén cigány, szavalta To- mecskó Mihály. Gyönge violának, Induló, Szózat, énekelte a tanuló ifjúság. Zárszó, mondotta Krhnák János esperes-plebános.

'— Miért van Korán a husvét? A zendülő tavasz rózsavíz illatú kedves ünnepét, a husvétet az idén egy kis veszedelem fenyegeti. Félős, hogy ebben az évben nem a megszokott lágymeleg napsugárral köszönt ránk husvétnak vasárnapja. A huszadik század legkoraibb husvétja lesz ugyanis az idei, a mely március hu- szonharmadikára esik . . . ismeretes, hogy a niceai zsinat megállapítása szerint husvét első napja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra esik. Az idén ez a szabály úgy érvényesül, hogy a huszonegyediki első tavaszi napot követő másodnapon már ránk köszönt a husvét. Az egyáltalán lehetséges legkoraibb husvét terminusa március huszonkettő. Ez a kivételesen korai terminus az elmúlt három század mindegyikén egyszer-egyszer fordult elő. A tizenhetedik században 1693 volt ez az év, a tizennyolcadikban 1761, a tizenkilencedikben 1818. Mindnyájan, a kik most élünk, ilyen korai húsvéti terminust nem érünk. De nem érik meg az utánunk következő generációk sem, mert sem a mi századunkban, de a ránk következő két században, tehát a huszonegyedik és huszonkettedikben sem lesz ilyen korai husvét. Az utolsó — mint említettük — 1818-ban volt, az erre következő „legközelebbi“ 2282-ben lesz, majd lesz egy ilyen korai husvét 2353-ban és 2437-ben. E számokkal egvben arról is fogalmat adtunk, hogy az idei terminus, a mely nem a lehető legkoraibb, mennyire ritka. Az elmúlt században kétszer fordult elő: 1845-ben és 1856-ban. A mi századunkban már csak egyszer fordul elő és pedig a most folyó esztendőben. A jövő század legelején is lesz ilyen korai husvét, 2008-ban, a rákövetkezők 2160-ban, majd 2228-ban, 2380-ban, azután pedig csak 2532-ben lesznek. A husvét legkésőbbi terminusa április huszonötödiké. Ez 1886-ban volt legutóbb és 1943-ban lesz legközelebb.

— Egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Weszelszky Gyula budapesti tudományegyetemi tanár- sedédnek a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán az „Anorganikus kémia, különös tekintettel a rádioaklivitas jelenségére“ című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és az uj magántanárt e minőségében megerősítette.

— Orgonaszentelés Nógrádveröcón. A nógrádverőcei ref. egyháztanács március

24-én a református templomban orgona- szentelö ünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendje ez lesz: 1. Gyülekezési ének.

2. Felszentelési beszéd és ima. Tartja Oroszy Jenő, a drégelypalánki ref. egyházmegye esperese, nógrádverőcei lelkész.

3. Gyülekezeti ének. Az orgonán játszik Csintalan Aladár. 4. Alkalmi beszéd. Tartja Nagy István, a drégelypalánki ref. egyházmegye egyházi jegyzője, szokolyai lelkész.

5. Isten, ajakunk neked. Hodossy Bélától. Énekli az énekkar. 6. Urvacsoraosztási ágendát tart Labancz László nagymarosi ref. lelkész. 7. Óh égi béke szállj le. Abttól. Énekli orgonakiséreííel Tóth István nógrádverőcei ref. kántortanitó. 8. Az orgona létesítésének történetét ismerteti Dávid Lajos nógrádverőcei ref. s. lelkész. 9. Gyülekezeti ének. Este a ref. ifjúság az „Árpád Vezérhez“ címzett vendéglőben az orgonaalap javára műkedvelői előadással egybekötött táncmulatságot rendez. Előadják Almásy Tihamér Cigány Panna népszínművét és Gábor Andor Treszkát kitaniíják c. tréfás jelenetét.

— Eljegyzés. Szaiay István gépész eljegyezte Vácon 1 levér István molnármester, városi képviselő kedves és szép leányát, Jozefin kisasszonyt.

— A megyéspüspöK a műzeumnaK. Gróf Csáky Károly megyés püspöknek a múzeum iránt táplált állandó jóindulatáról tanúskodnak azok az adományok, a melyekkel nap-nap után gyarapítja annak gyűjteményét. Újabban édesaíyja aranyozott kamarási kulcsát, 11 drb. régi pecsétlőt, jórészt a Csáky grófi család címerével, édesanyja három olvasóját és egy Mária- érmét, 1 drb. 1. Ferenc József esküvőjére készült két forintos ezüst pénzt, két tér- rajzot a püspöki palota környékével 1859-ből, öt Erdélyi Hírlapot 1861. és 1862-ből adományozott. A nagylelkű, uja'ob értékes adományért ez úton is hálás köszönet:! nyilvánítja a múzeum elnöksége.

— Mennyibe Kerül a városi tiszt= viselőK fizetésrendezése? A következő sorok közlésére kérték fel lapunkat: Tekintetes Szerkesztő gr! 13. lapjának f. hó 19-én megjelent 22 számában kivonatosan. közölve volt dr. Morlin Zsiga t. főügyész úr által a városi tisztviselők illetményeiről alkotóit szabályrendelet ellen beadott feíeb- bezés tartalma. Az adózó polgárok megnyugtatása, de különösen az igazság érdekében nem hagyhatom a közleményt megjegyzés nélkül addig sem, mig arra az illetékes tényezők méltó választ adnak, miért is kérem, szíveskedjék alábbi észrevételeimnek b. lapja legközelebbi számában helyet adni. Dr. Morlin Zsiga t. főügyész úr felebbezésében előadott indokok ugyanis minden tárgyilagos alapot nélkülöznek s maga a felebbezés egész tartalma csak azt bizonyítja, hogy felebbező főügyész úr sem a városok fejlesztéséről alkotott törvényt, sem az annak kötelező rendelkezése alapján készített szabályrendeletet behatóan nem tanúlmányozta át, a felebbezésben jelzett 30—50.000 korona teher vállalására vonatkozó állítása pedig azt igazolja, hogy számadatainak egybeállítására nem nagy fáradságot vett magának, mert különben azonnal meggyőződhetett volna arról, hogy hozzávetőleges számadatai csak egytized részre redukálódnak! Mindazoknak, kik erről meggyőződni akarnak s a kiknek nem volt alkalmuk az értekezleteken és a közgyűlésen, távollétük miatt, ezekről biztos tudomást szerezni, tehát a főügyész úrnak is, készséggel bocsátom rendelkezésére az állításaimat igazoló pontos adatokat. A képviselőtestület tagjai pedig nyugodtak lehet-