Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-03-13 / 21. szám
2 VÁCI HÍRLAP a legnemesebb közérdekű törekvések. Nem veszít vele semmit váci kaszinónk, ha annyi meddő kísérlet után szintén városunk fejlődése érdekében fekteti le működése irányelveit. Ne gondolkozzék hát sokáig kaszinónk vezetősége a teendőkön. Ha nem tudja maga elé tűzendő célját elérni, még bukása is dicsőséges lesz, meit a közérdekért való önzetlen harcban vérzik el. Ha pedig vezérelveit sikerül megvalósítani, a mit egész lelkem melegével és energiájával hiszek és remélek, úgy nemcsak a kaszinó fejlődését alapozza meg megingathat- lanul, de örök időkre beírja nevét nagy múltra visszatekintő városunk történelmébe is. Föl tehát, uraim, a nagy munkára s kézbe a közérdek megszentelt lobogójával ! Lukács István. Hírek. Családi pótléK és nyugdij= törvény. Az állami alkalmazottakat mostanába a családi pótlék és a nyugdíjtörvény kérdése érdekli legjobban, annál is inkább, mert sokféle verzió kering a megvalósitásukról és ezért a bizonytalanság még nagyobb. Most végre a pénzügyminisztérium szakközlönye, a Pénzügy- igazgatás márciusi száma a találgatásnak véget vet alábbi közleményével: Az az állítás, hogy a családi pótlékot a nyugdíjba is be fogják számítani, továbbá, hogy még nős, de gyermektelen tisztviselők is részesüljenek a családi pótlékban, nem nyugszik helyes értesülésen. A változó körülményekre alapított és az esetek túlnyomó részben a nyugalombahelyezés időpontjában esetleg már nem is létező családi pótlék ugyanis a. többé változás alá nem eső nyugdíjnak alapja nem lehet. A nős, de gyermektelen állami alkalmazott, ha más családtagnak, illetve hozzátartozójának eltartásáról nem gondoskodik, családi pótlékot nem remélhet. Úgy a családi pótlékról, mint a nyugdíjról szóló törvényjavaslatok beterjesztését most már csak az egyes minisztériumokkal folytatott s még be nem fejezett tárgyalások hátráltatják. A családi pótlékról szóló törvényjavaslat azonban március folyamán beterjeszthető lesz. A benyújtás időpontja azonban — az egyes részletek nyilvánosságra való hozatalának érdekességétől eltekintve — különös fontossággal nem bir, mert reméljük, nem lesz akadálya annak, hogy a családi pótlék visszamenően 1912. január elsejétől fizettessék ki. A családi pótlékra vonatkozóan a kormánynak az a szándéka, hogy a családi pótlékot a tisztviselőknél a fizetési osztályra való tekintet nélkül, a gyermekek száma alapján egyenlő összegekben állapítsa meg, és pedig olyképpen, hogy az egy gyermekkel biró tisztviselők évi 200, a két gyermekkel birók évi 400 s a három, vagy több gyermekkel bíróknak évi 600 korona segítés jusson. Az alkalmazottaknál (ide tartoznak a dijnokok, altisztek és a szolgák) viszont egy gyermek után évi 100, két gyermek után évi 200 s három vagy több gyermek után évi 300 korona lesz a családi pótlék. Csak szülői hatalom és ellátás alatt levő gyermekek vétetnek figyelembe, még pedig a tisztviselőknél 24 éves koruk betöltéséig, egyéb alkalmazottaknál pedig 16. életévük betöltéséig, a gyermek nemére való tekintet nélkül. A családi pótlék megállapításnál azonban a gyermekeken kívül más eltartott családtagok is figyelembe jönnek. — Közgyűlés lesz. A polgármester esti- | törtök délutánra rendkívüli közgyűlésre hívta j egybe a városi képviselőket. A közgyűlés legérdekesebb tárgya: „polgármesteri jelentés a városi vízvezeték munkálatainak haladásáról s előterjesztése az elkészített tervek és költség- vetés tárgyalása ügyében,“ vagyis a városatyák határozhatnak a vízvezetékről! A tárgy- sorozat húsz ügyről szól, ezek közül megemlítjük a következő érdekesebbeket: A váci hengermalom uj részvényeket bocsát ki s mert a városnak ott érdekeltsége van, határozni fognak az átvételről ; uj utcát neveznek el a ref. temetőbe vezető utón, Täuber Ferenc fogalmazó lakbért kér személyes pótléka után ; Hornung Béla kávés kioszkot akar építtetni a Kossuth-téren, erre területei kér; özv. Mikló- sovits Sándorné kegydijért fordult a városhoz; Péteri János, a Pokol bérlője, motorcsónakközlekedést akar a Dunán akkor, midőn a Fürge csavargőzös járatai szünetelnek. Erre a várostól kért engedélyt. — Március 15. Március idusát mint más években, úgy ez idén is szintén megíinnepli a helybeli evangélikus iskola is. Az ünnepségre, mely márc. 15-én d. e. 1/-29 órakor az iskola helyiségében (Felsődunasor 2. sz. a.) fog megtartatni, a szülőket és érdeklődőket ez úton hívja meg az iskolaszék elnöksége. — A felsővárosi eiemi iskolák tantestülete növendékeikkel f. hó 15-én d. e. 9 órakor a vizsgateremben ünnepélyt rendeznek, melyre az érdeklődő szülőket és a tanügy barátait ez úton is meghívják. — Nem adózunK! Az agilis magyar védőegyesület ismételten tatait olyant, mivel nagy, nemzeti eszméit napirenden tartja s a közönség érdeklődését feléje fordítja. Borbély Sándor elnök és Vatter Ferenc titkár megállapodtak az Urániával,- mely Dobieczky Sándor „Nem adózunk“ cimü három felvonásos darabját átengedte a váci magyar védőegyesületnek előadásra. Dobieczky darabját a magyar iparról irta s bemutatja abban, hogy a külföld iparával szemben mennyire elmaradtunk, a minek főoka, hogy a külföldi árú kedvesebb a magyarnak. Nem kevesebb, mint 1100 millió koronát fizetünk évente a külföldnek iparcikkekért ! El kell szegényednünk, mert évente 130 millióval fizetünk többet a külföldnek, mint a mennyit tőle kapunk. Áliitsa fel tehát minden magyar ember háza küszöbén a vámsorompót: Ezt magyarázza érdekesen Dobieczky három felvonásos darabjában, melyben számos mozgófénykép és 170 színesen vetített kép lesz. Az előadást csütörtökön, e hó 14-én tartják meg este nyolc órakor a Kúrián. Délután a tanulóifjúság nézi meg a darabot, este a nagy közönségnek mutatják be két és egy koronás helyárak mellett. Lehetetlennek tartjuk, hogy csütörtök estéjén a Kúria meg ne teljen, mikor nem nyerészkedési vállalkozásról van szó. — öt község villanyvilágítása. Siersdorf, a szokolya-hutai porosz gróf, nagy- birtokos elhatározta, hogy nevét meg fogja örökíteni s éppen ezért praktikus hasznú dolgokat létesít. A nógrádverőcei nagy téglagyárat már megvásárolta az elhunyt Bérezel! József örököseitől s most a téglagyár területén villanyt fejleszt, a honnan Nógrádverőcét, Szokolyát, Hutát, Kismarost és Nagymarost villanyvilágítással fogja ellátni és pedig oly olcsó pausál árban, hogy a villanyt a legszegényebb zsellér ember is bevezettetheti majd. A nemesen gondolkodó gróf azonban nem állt meg itt, hanem egyben elhatározta, hogy Nógrádverőcét — a hol lakni is szándékozik — csinosabbá teszi. A községi elöljárósággal már megállapodott, hogy rendkívül csekély árban kikövezteti egész Nógrádverőcét, a kocsiutakat épúgy, mint a hogy modern járdát fog készíttetni a házak előtt. Az erre való köveket ő maga szállíttatja saját igáival és embereivel s a lakosságnak vajmi kevésbe fog kerülni az, hogy háza előtt mindenütt járdán mehetnek az emberek. így hát egy idegen gróf jóvoltából rövid idő alatt Nógrádverőce lesz az ország legszebb és legmodernebb községe. — Halálozás. Bethlenfalvi Gengely József posta- és táviró főfelügyelő élete 62-ik, házassága 26-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Gengely nem régen jött Vácra lakni, de állandóan betegeskedett. Temetése tegnap délután ment végbe. — Mi lesz a tanitóKKal ? A róni. kát. iskolák tanítói drágasági pótlékot kértek még novemberben. Egyesek erre azt jegyezték meg : „Nem elég a drágaság, még pótlék is kell nekik.“ Tréfásan nem lehet ily komoly ügyet elintézni. Az iskolaszék egy bizottságot küldött ki, a mely tárgyalta is a kérvényt, úgy halljuk, sok jó indulattal, de azóta még nem volt iskolaszéki gyűlés. Tanítóinktól becsületes munkát kívánnak, úgy ők is elvárhatják, hogy legalább méltányosan bánjanak velük. A drágasági pótlékot már karácsonykor várták tanítóink, de azóta elmúlt egy negyedév és semmi eredmény. Beláthatná a vezetőség, hogy 1100 korona törzsfizetésből Vácon már lehetetlen megélni. Kérdjük az iskolaszék elnökét, mikor szándékozik az iskolaszéket összehívni és méltányolni tanítóink jogos kérelmét? — Ismét éjjeli vereKedéseR. Úgy időnkint meg szokott jelenni egy-egy ilyen hir. Pár hónapig aztán csend van a városban, mert részben a rendőrség is éberébb, részben a verekedni szeretők kedvét is letöri hoi a rendőrség, hol a járásbíróság, vagy törvényszék. Szomorú dolog, de való, hogy pár hete ismét hatalmasan lábra kapott nálunk az éjjeli verekedés, pofozkodás és bicskázás. A szerelmi csábítások, egymásra való fogfájások, munkás összekoccanások, pletykák és becsületsértések ügyeit mind éjjel szokták elintézni nálunk a felek és pedig nem is csak úgy kettesben, alkalomszerűen, véletlenül, de formálisan, tervszerűen, megbeszélve és csapatosan felkészülve az éjjeli ütközetekre. Ha aztán nem akadnak a harcosok elé az ellenfelek, bizony megtámadják ők a békésen hazafelé igyekvő, teljesen ártatlan egyéneket is, a kikbe először minden ok nélkül belekötnek s aztán rajtuk elégítik ki bicskázási vágyukat. Szinte hihetetleneknek hangzanak e sorok azok előtt, a kiknek éjjel, különösen szombaton és vasárnapon nem kell az utcákon végigmenniök. Csak két esetet hozunk fel a közelmúltból. Múlt vasárnap éjjel egy négy tagból álló iparos legénycsapat minden ok nélkül belekötött egy békésen hazafelé igyekvő fiatalemberbe, a kit bizony alaposan elláttak, most vasárnap éjjel pedig már egy szervezett földmives csapat ütközött össze egy kisebb iparos csapattal s bizony itt is egymás után szóltak a hatalmas pofonok s fénylettek a kihúzott bícskapengék a levegőben. Mindkét eset pedig közvetlen a városházával szemben, a siketnémaintézet előtt történt úgy éjfél után, egy óra felé. Nem akarjuk rendőrségünket okolni, vagy szidni azért, mert egyik esetnél sem volt közelben egy rendőr is, vagy azért sem, mert akkor magán a rendőrségen sem volt egyetlen rendőr is, mert elismerjük, hogy képtelen az a pár fegyveres erő mindenütt és minden időben jelen lenni, de megírjuk cikkünket csak azért, hogy felhívjuk rá a büntető