Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-02-28 / 17. szám
HuszonhatodiK évfolyam 17. szám. Vác, 1912. február 28. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Gróf Csáky károly püspök a váci közkórházról. Vác, febr. 27. Az ősi város, Vác telve van nagy püspökeinek emlékével. Az ő adományaik és alapítványaik emlékét őrzi számos intézmény. Ezzel le is róták kötelezettségeiket, a megvalósítást az utókorra bízván. Gróf Csáky Károly megyés püspökünkről a város történeteiéi fogja jegyezni, hogy ő nemcsak a nagy adományozó és alapitó püspökök sorában foglal helyet, de törődik a múlttal és életre hivni iparkodik azt, a mi a város egyetemének hasznára lesz a jelenben és a jövőben. Dr. Schuszter Constantin 120 ezer koronás alapítványt tett egy váci kórházra, melynek kamatai immár 90 ezer koronát meghaladják. Az utóbbi esztendőben vetették fel a kérdést, nem lehetne-e már megalkotni a város uj, modern kórházát ? Bizottsági ülés újabb bizottsági ülést eredményezett, de előbbre a jóra való ügy nem tudott haladni. Most azután a megyés főpásztor vette kezébe teljes jóindulatával a kórház megoldásának kérdését. Egy püspök, a ki tér vezetet készít arról, mi a teendő, hogyan kellene a megoldás felé siettetni a nagy fontosságú ügyet, nemde szokatlanul érdekesés nemde tiszteletre méltóan feljegyzendő a napi krónikás álatal a jövendő okulására az c megnyilvánult jóindulata ? A mi e kérdés tárgyalását illeti, hírrovatunkban adunk róla számot, e helyen azt a dolgozatot ismertetjük, melyet a megyés főpásztor készített a váci kórház-kérdés megoldásáról. * A váci kórház létesítésének ügyét a következő szempontokból véli a megyés főpásztor elbirálandónak : Az építkezés 280000, a berendezés 50000, a világítás és felszerelése 10000 koronába, összesen tehát 340000 koronába kerül egy 60 ágyas közkórház. Erre fedezetül szolgál a városi kórházalap 50000 K, a városi kórházépület és telek értéke 25000 K, a betegápolási alapból remélhető 20000 és a Konstantin-alap kamata 90000 K, végül szükséges 155000 K-t kölcsön felvétele. A főpásztor arra a kérdésre, hogy kié a kórház, egyenesen azzal válaszol, hogy a városé lesz, ebből pedig odakonkludál, hogy a hiányzó 155000 koronás kölcsönt a városnak kell felvenni. A kölcsönt a székeskáptalan, mint a Konstantin-alap kezelője adja, de azt két részre egy 120 ezer és egy 35 ezer koronás kölcsönre kell szétosztani, mert a Konstantin-alap maga is egészében kölcsön vehető s ez után annyi kamat fizetendő, a mennyit a kegyesalapitványok adnak. Tehát ez összeg után kamat a kórházat valósággal nem is terhelné. Ezt a 120 ezer koronát 30 év alatt 5 V2 százalékkal kellene törleszteni, a mi évi 1181 K 20 fillérnek felel meg. A másik, 35000 K-ás kölcsönnek megfelelő alapítvány a kegyesalapitványoknál nincs, azért ez után az összeg után nemcsak törlesztés, de kamat is jár. Ezt 50 évi annuitásra kellene felvenni s akkor 2051 j K 18 fillér, összesen 3232 K 38 fillér kellene évente a 155000 K-ás kölcsön törlesztésére. Mi födözné a kölcsön törlesztését? Első sorban az ápolási dijak. Ha csak 48 elfoglalt és díjazott ágyat veszünk napi 1 K 80 fillérrel, úgy a kórház 31536 K évi ápolási dijat kap. Azonban a belügyminiszter csekély utánjárással 2 K 10 fillér napi ápolási dijat is megállapít, sőt a 60 ágyas kórházban 70 ágy is elhelyezhető s igy a jövedelem még nagyobb lesz. De jövedelme lesz a kórháznak a fertőző betegek tiz ágya után eső ápolási dijak feleslege, valamint a kórházi öt és fél holdas telek évi bérlete (ez is legalább évi 900 K) sőt ezt a területet parcellázni is lehet s akkor a kórházalap 50—60 ezer koronával nő meg. A legrosszabb esetet is véve, hogy a kölcsön törlesztése valamelyik évben nem lenne teljesíthető, a pár száz korona hiányt a város pótolhatja, mert a városé teljesen a kórház. Felvetheti valaki, mondja megyés főpásztor, hogy Schuszter püspök alapítványának kamatait szabad-e a kölcsön törlesztésére lekötni? Erre egyenes a váiasz: lehet, hisz az alapító egyenesen ki is mondta és nem szól arról, hogy hány évi kamat fordítható erre. És végül az alapitó intene ói, hogy szegény betegek gyógykezelése, szerzetes nők által való ápolása csak úgy valósíthatók meg, ha van kórház. Felmerül most az a kérdés, folytatja a grófpüspök, hogy milyen jellegű legyen a váci kórház. Felsorolja a nyilvános jellegű kórház és a közkorház előnyeit s ez utóbbi mellett dönt. Itt az alapitó Schuszter püspöknek az a szándéka, hogy annak ügyeit hármas (püspök, káptalan, város) összetételű bizottság kezelje, végrehajtható. Alapszabályok készítendők, melyben mind a három tényezőnek igényei teljesíthetők. A közkórházi létesítése mellett szól az is, hogy a belügyminiszter könnyebben enged építési, vagy beruházási államsegélyt, vagy törlesztéses kölcsönt az ápolási dijak terhére, ez viszont könnyen törleszthető, mert hiszen a miniszter állapítja meg az ápolási dijakat. Ezután azt állapítja meg a főpásztori tervezet, hogy a belügyminiszter megadja a kívánt jelleget s beleegyezik az ápolási napidijak terhére felveendő kölcsönbe, mert a budapesti kórházak elégtelenek, Vác közelfekvése a bajon segit. De engedélyezné a lakósok számára, a sok kulturintézetre, melyeknek növendékeit megbetegedés esetén a kórházban ápolhatják, a honvédségi intézményekre, gyárakra stb. való tekintettel is. A lőpásztor véleménye szerint 60—70 ágynak megfelelő kórházat kell tervezni, de úgy, hogy a fejlesztés feltételeit már most a tervezéskor biztosítani kell. Ezért a legközelebbi teendőket a következőkben jelöli meg : 1) El kell dönteni, közkórház, vagy nyilvános jellegű kórház lesz-e a váci, 2) kérdést kell a kölcsön felvétele és módozatai iránt a káptalanhoz tenni, 3) a terveket, miután a város közgyűlése a kölcsön felvételét, a régi kórház j eladását elhatározta, azonnal a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni kérvén a jelleget és az engedélyt a kölcsön felvételére. E közben el kell készíteni az alapszabályokat és a házi rendet. Mindarra, hogy ez lehető gyorsan menjen, 4—5 tagú sziikebb bizottság jelölendő ki, mely legalább is havonkint, de ha lehet, gyakrabban ülésezzék és az ügyek folyását szorgalmazza, hogy a váci kórház mielőbb megépülhessen. HireK. A vác—hatvani vasút. Néhány napja megírtuk, hogy a miskolc* ipar- és kereskedelmi kamara sürgető felterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a vác —hatvani vasutat mielőbb építtesse meg. Olvasóinkat érdekelni fogja ez a felterjesztés, melyet megszereztünk s itt adjuk szószerint : Midőn nagyméltóságod egyik hivatalbeli elődje még 1897. évben felhívott minket arra, hogy a szükséges és igy létesítendő vasutak ügyében javaslatot tegyünk, előterjesztettük, miszerint országos szempontból is nagyon indokolt volna a m. kir. államvasutak budapest marcheggi vonalát a budapest miskolci vonallal és pedig Vác állomást Hatvan állomással összekapcsolni. — Most, hogy a Hatvan —budapesti—váci vonal s különösen pedig a budapesti pályaudvarok összekötő vonalának túlterheltsége még nyilvánvalóbban kitűnt, visszatérünk e javaslatunkra. Teljesen átértjük és átérezzük a vác—hatvani vonatnak a m. á. v. egyetemére kiható díjszabási s más jelentőségét és épen ezért ajánljuk Nagyméltóságod különös figyelmébe ez ügyet. Vasúthálózatunk tervszerű kiépítése szükséges. Ez pedig, miként említett jelentésünkben tettük, csakis az államvasuti rendszerrel és következetes keresztülvitelével lehetséges. Meg kell akadályozni, hogy sokszor céltudatosság nélkül, ötletszerüleg épült h. é. vasutak zavarják a forgalom rendességét. A m. á. v. csak akkor lehet feladata magaslatán s csak akkor képes a hozzá fűzött s természetszerűleg fokozódó igényeknek megfelelni, ha eleve gondoskodik uj vonalak megépítéséről, a melyek a forgalom gyorsabb és rendszeresebb ellátását lehetővé teszik. E'-közszükséget elégítené ki a hatvan —váci államvasut, mert akkor a Nyugat felé és felől mozgó áruforgalom igen jelentékeny részét lehetne a szóban levő vonalon lebonyolítani. Most a Hatvan felöl Nyugat felé mozgó árútömegeket kerülő utón — Budapesten át — kell számtani s ez által a hatvan—budapest, budapest—váci vonalat túlterhelni, holott egy vác—hatvani vasút létesítése esetén az árú- tömeg jelentékeny része volna erre szállítható s különösen a Nyugat felől a Hatvanon túlra való rendeltetéssel biró áruk gyorsabb szállítása válnék lehetővé. Hazánk közgazdasági vi-
