Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-12-15 / 97. szám

VÁCI HÍRLAP 3 A népvándorlás e hossz« századai a történe­lem leghomályosabb és legkevésbbé tisztázott korszaka ; a régészeti tudomány is félve nyúl bonyolódott viszonyai közé, hogy a kivezető fonalat megkeresse és mai állása szerint még messze van attól, hogy a népvándorlást kor egyes leleteit nemzetek szerint tudná megkü­lönböztetni. Annyi azonban mégis megállapít­ható, hogy a kengyelvas (1. Első szoba II. szek­rény Í08. és Í09. sz. a.) az avarokkal jelenik meg először Európában és hogy a honfoglalás­kor! magyar vitéz sírját a sajátságos típusu, egyélű vaskardok és azokból az ezüstlemezből vert, dísz gyanánt szolgáló pítykék jellemzik, a melyeknek lapján rendesen és négyszírmu virá­got látjuk megjelenni. Valószínűleg a népvándorlás korából való az a vaseszköz, melyet Homolka József 1888-ban Vác közelében talált és Grürft&ald Béla ország­gyűlési képviselő útján ajándékozott a M. Nem­zeti Muzeum régíségtárának. Ez a sajátszerü szerszám, mely a legnagyobb valószínűség sze­rint földművelése volt szánva, 24 c. m. hosszú (csonka) csucsbafutó, lapos, legnagyobb szélessége ötödféí cm. legszélesebb részén perí- més volt. Ugyanekkor több cserepet, egy nyíl- csucsot és sarkantyút, továbbá két kulcsot is találtak, az összes tárgyak vasból vannak. (Arch. Ért. Újfolyam VIII. 280.) HireK. — Egyház és kultúra terén .... A hivatalos lap tegnapi száma közli, a mit újsá­gunk már régen jó előre jelzett, hogy gróf Csáky Károly belső titkos tanácsos, váci püspöknek az egyház és kultúra terén szerzett kiváló ér­demeinek elismeréséül a király az első osz­tályú vaskoronarendet adományozta. A híradás nem volt meglepő, hisz a királyi kegy oly igazi főpapot tűntetett ki, a ki nem sablonként mondhatja, hogy az egyház és kultúra terén tizenkét éves püspöksége alatt már maradandó neve van. Másfélmillió korona jelzi eddig a grófpüspöknek főúri bőkezűséggel nyújtott adományait. A kitüntetés hírére az aulában kitett gratuláló ivet igen sokan írják alá s mert a főpásztor küldöttségeket nem fogad, a város feliratban fogja üdvözölni királyi kitün­tetést nyert első polgárát és jótevőjét. — Hénap Tamás dr. Vácon. A ke- gyestanitórend főnöke, Hénap Tamás dr. teg­nap tette első látogatását mint rendfőnök a váci házban, ott, a hol iskoláit végezte, nö­vendék pap volt és hosszabb ideig tanárko- dott. Az uj rendfőnök tiszteletét tette a me­gyés főpásztornál és felkereste Schandl Mik­lós igazgató kíséretében Zádor János dr. pol­gármestert. Primiciáról a — Katonasághoz. Elő' kelő közönség előtt mutatta be első áldozó miséjét Pesthy Frigyes, a kit e hó 8-án szen­téit pappá a megyés püspök. A primicia Budapesten volt, az oltáranya gr. Chotek Rezsőné, az ujmisés nagynénje volt. Az ünnepi beszédet Kolossváry Mihály prépost-kanonok mondotta a papi tisztség magasztosságáról. Az ujmisés papot a grófpüspök a váci szent József-fiuintézettől, a hol prefektus volt, Ma- gyarnándorba küldte káplánnak, de uj állását nem foglalhatta el, mert megérkezett a katonai behivójegye: Pesthy Frigyes a 32-ik gyalog­ezredhez vonult be regimentspáternek. — A nőegylet ruhaKiosztása. Ge­deon Emilné 25 koronát küldött a váci jót. nőegyletnek nemes céljaira. Az elnökség ez utón köszöni meg az adományt. Egyben tudatja az érdeklődőkkel, hogy az idei ruhakiosztás e hó 22=én délelőtt tiz órakor lesz az egylet óvodájában. Vendégeket is szívesen látnak. — Gindrich József és Zádor János otthagytáK a munKásbiztositót. Most, a mikor a sok igazgatóválságg megbéní­tott munkásbiztositó pénztár végre a nyűgöt munkálkodásához foghatott, most történik meg az a szenzáció, hogy két oly vezető tekinté­lye, minő Gindrich József elnök és Zádor Já­nos dr. alelnök, otthagyják a humánus intéz­ményt. Gindrich József már egy Ízben lemon­dott tisztéről s akkor Zádor alelnök vezetett hozzá küldöttséget s vállalta újra az elnöki tisztet, de most újból elktildötte' lemondását kijelentvén, hogy elhatározása megmásíthatat­lan. Tudósítónk felkereste Gindrichet, hogy lemondása okairól nyilatkozzék : — Nagyon sok gyűlt már össze — válaszolta lemondott elnök — arra, hogy elhagyjam tisz­temet. Régebben békességben vezethettük a betegsegélyzőt, vagyonát gyarapithattuk, most pedig egyik baj a másikra halmozódik. Az «országos pénztár minden önzetlen kezdemé­nyezésünket nemcsak megmásította, de annak egyenesen gáncsot vetett. Úgy láttam, hogy most már teljesen megszűnt az autonómiánk, én pedig ezt elviselni nem tudóm. Az utóbbi időben a munkaadó igazgatósági tagok ré­széről sem tapasztaltam a megkívánt érdeklő­dést az intézmény iránt — megelégeltem és megyek. A csütörtöki gyűlés meghívóját sem én Írtam alá, részt sem vettem azon. Úgy tudjuk hogy az elnök lemondásával szolidáris Zádor János dr. és ő is eltávo­zik a munkásbiztositótól. A pénztár igazgató­sága Matisz alelnök vezetése alatt csütörtö­kön foglalkozott az elnök lemondó levelével. Újból bizalmat szavaztak Gindrich Józsefnek és úgy határoztak, hogy ismét küldöttséget menesztenek hozzá lemondásának visszavoná­sát kérni. A gyűlés két másik érdekesebb tár­gya az orvosügy és a választás volt. Az orvo­sokkal megvan a megegyezés: a pénztár be­vételének húsz százalékát fogják fizetésképen kapni. Az első osztályú kezelőtiszti állásra Er­dős László budapesti pénztári kezelőíisztet választották meg. — A líceum megnyitója. A tizedik ciklus megnyitó előadását szerdán este ren­dezte a líceum vezetősége. A közönség nem szokta még meg ez idén a terminusokat, hát nem is voltak sokan. Pedig megérdemelte volna mindkét előadó, hogy a hallgatóság zsúfolásig töltse meg a Kúria nagytermét. Galcsek György dr., a líceum fáradhatatlan lelke s mozgatója magasan szárnyaló elnöki megnyitót mondott. Beszéde mindvégig hatal­mas vitázás volt a darvinizmus híveivel. Le­szállt az ö argumentumaikhoz és ezzel, amiket éppen elhallgatnak, bizonyította be, hogy semmiféle biztos alapjuk nincs, hogy az ember nem isteni teremtvény. Legszebb elismerése volt ennek a vitázó beszednek, hogy a hallga­tóság feszült figyelemmel hallgatta s oly ha­talmas tapsviharral üdvözölte, aminő nem igen szokott elhangzani az estéken. Miskovszky Ernő a magyar építőművészeiről és stílusáról tartott ezután kellemes előadást. Fokozta az érdeklődést, hogy a különböző építészeti stí­lusokat igen éles vetitettt képekkel illusztrálta. Kellemes előadó, poétikus magasban szárnyalt néhányszor előadása, mikor főleg a régi ma­gyar királyok alkotásairól beszélt. Előadása végén elismerő éljenekben volt része. — KémeKneK nézett festöK. Nagyon kellemetlen kalandja volt tegnap délután két fiatal festőművésznek Sződön. Mint minden községből, úgy Sződről is elvittek már soka­kat katonának. Az asszonyok, gyerekek sírtak, jajgattak az öregek dühöngtek minden ilyen behívónál, de mit tehettek, apák és fiúk men­tek a császár kabátját felöltem. Az egyik izga­lom el se ült, jött már a másik: pénteken hí­rül vitték a faluba, hogy nem csak elvitték a férfiak fiataljait a szerbek ellen, de a betyár rácok már bemerészkednek Sződre is. Ezek miatt — mondották — kell szenvedniük ne­kik, hát álljanak boszút a rác-ivadékokon! Az okosabbat mindjárt kitalálták, hogy az a két fiatal ember, a kik a szerűk alatt letelepedtek s ott festenek, közönséges kémek. Megvitték a hirt a községházára, a honnan azonnal érte­sítették a váci csendőrséget, hogy a tényállást menjen megállapítani. A csendőrjárör azonnal kiment Sződre s ott alapos felfordulást talált. Főleg az asszonynép mindenféle szerszámmal a szérűk felé vonult és izgatott hangulatban a kémek agyonverését helyezték kilátásba. Ép­pen jókor jött a csendőrség. A kémeket iga­zolásra szólította fel s kiderült, hogy Pintér László és festő barátja a hangulatos őszi tájat akarták megfesteni és eszük ágában sem volt még gondolni is a szerbekre ebben a fázós időben. A jó sződi tótok azonban sehogy sem akarták a magyarázatot elfogadni. Nekik kém kellett. Most azután a csendőrpuska agya lé­pett működésbe, hogy megvédje a támadók ellen a két ártatlan festőt. Pintérék a csen­dőrfegyver védelme alatt jutottak ki a faluból, melynek népe most még inkább elkeseredett, hogy a csendőrök nem engedték agyonverni a szerbeket, a kik miatt a békés sződi tót atyafiaknak most katonáskodni kell. — Jeges útról az ároKba. Váchar- tyánból jelentik lapunknak : Idős Sinkó István gazdálkodó szerdán délelőtt Őrlik János roko­nát látogatta meg. Kijövet a házból a hídon megcsúszott és a mintegy két méter mély­ségű, kővel kirakott árokba zuhant. A szeren­csétlen ember fejét összezúzták a kövek. Moz­dulatlanul feküdt az árokban. Orvost kerestek, de mert a környék orvosai most szabadságon vannak, Schaub István gyógyszerész sietett az első segélyt nyújtani. Már nem volt rá szük­ség. Sinkó Istvánt szivszélhűdés érte. — A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai 50 KgrmoKént. Buza- örlemény: Asztali dara AB szám 16 K 90 fill. — Asztali dara C szám 16 K 60 fill. — Király liszt 0 sz. 16 K 70 fill. — Lángliszt 1. sz. 16 K 40 fill. — Elsőrendű zsemiyelisz­2. sz. 16 K 10 fill. — Zsemlyeliszt ,3. sz. 15 K 80 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 15 K 50 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 15 K 10 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 14 K 60 fill. — Barna kenyérliszt 7. sz. 13 K 60 fill. — 7 V2 sz. 11 K 80 fül. - 7 3/*, sz. 11 K 20 fill, — 8 sz. 8 K 80 fül. — F. sz. 6 K 80 fill. Ocsu 7 K._______________________________ _____ Nyilt=tér. Eladó Vámos és Meixner=féle bútorok. Alulírottat Vámos asztalos ur az apósa által rendelt bútorok munkálatai köz­ben untalan zaklatta, hogy a helyi lapokban írjam meg, mint tetszettek szállítmányai. En­gedve sürgetésének, kijelentem, hogy a Vá- mos-Meixner-féle munkák nemcsak hogy ab­szolúte nem tetszenek, hanem a legteljesebb mértékben megbotránykoztattak bennünket, miért a vevőnek, ha maga a szállító Vámos ur lenne is, készséggel engedne apósom úgy az ebédlő 1000, mint a háló 700 koronájából 200—200 koronát. Flisz már készítés közben megajánlotta apósom, hogy tartsa meg a 400 korona előleget, csak ne fejezze be a munkát, vagy szerencséltessen vele mást ! Szepessy László.

Next

/
Thumbnails
Contents