Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-11-20 / 90. szám

2 Párhuzamosan haladó széles falaiból nagy víz­állásnál alig látszik ki valami. Ez ezeréves fal- gerincekből nehezen lehet az építmény eredeti alakjára következtetni. Sokan toronynak, má­sok ismét, (így %ómer Flórís és utana több ré­gész) hídfőnek tartotta. (L. Rómer hagyaték XVI sz. csomó és Jegyzőkönyv XIII. 85. a Mű­emlékek Országos Bizottsága őrizetében.) Terjedelmes falaiból következtetve 400—500 római katona állhatott bent őrséget, mert nagy, óriás termek bontakoznak ki az alapfalakból. Építő anyaguk jórészt terméskő és pedig tra- hít. A kővek között mészvakoíatot és kavi­csot találunk. A falakat u. í. mészhabarcs tette szilárddá. Ennek alkatrésze volt a mész és a Duna medréből kíkotort kavics. A közeli bur- gusok (nevezetesen a horányí rév mellett levő és a vele szemben álló dunakeszi, valamint a szobi) mind így vannak építve és építő anya­guk szintén a trachít, melyet bizonyosan a a dunabogdányí Dreschberg bányáiból fejtettek. Téglát elenyészően keveset használtak, azt is inkább csak csatornázásra és fedésre. Legtöbb­jén LVPICIN1 TRB Lupícíní tríbuní) bélyeget találunk. Ilyen bélyegü téglát sok dunamentí erődítés romjai között kapunk. így Dunake­szin, Verőcén, Szobon, sőt egészen fönt Oszőny- ben, (Brígetíoban) is. Ezekből a bélyeges tég­lákból kétséget kizáró módon tűnik ki az, hogy a mi vídékünkű burgusaít Lupícínus trí- bunus építtette, arra nézve azonban, sajnos, nem nyújt semmi tájékoztatást, hogy ki volt ez a Lupícínus ? Mert a Lupícínus név nem ritka. Többen voltak közöttük, a kik magasabb ál­lami és katonai hivatalt viseltek. így egyik consul volt 376-ban. Hirschfeíd tanár kétséget kizáró módon kimutatja, hogy ez a két férfiú nem azonos egymással, (Sitzungsberichte XXXV 826, Corpus Inscríptíonum L. - XIII. 921.) de arra a kérdésre nem tud feleletet adni, hogy a kettő kozol, melyik volt az, a ki a mi bur- gusaínkat építtette. Nem lehet teljes bizonyos­sággal állítani, de nincs kizárva az sem, hogy a mi tégláinkon szereplő tríbunus azonos azzal a Claudius Lupicinus-szal, a kinek felügyelete alatt a hunok elől menekülő góthok Valens császár engedelméből Pannóniába beköltöztek és a ki uralkodójával együtt 378 augusztus 9-én vesztette életét a Arígetío körüli csatában. HireK. Első lépés a gőzfürdő felé. A Dunapart egyik ősrégi, rozoga háza fog a tavasz kezdetén eltűnni: a volt Kiss József-féle ház telkén, melyet három utca, a rév-köz, Má­ria Terézia-rakpart és a görög-utca határol, jövő évben kezdik építeni a váci gőzfürdőt, a mely évek óta mind hangosabb kívánsága Vác lakosságának. Csuka János építőmester, mint az Erzsébet gőzfürdő és szálloda tervezője és építője, né­hány hét előtt nyújtotta be kérvényét a város tanácsához, melyben építési engedélyt kér. A bizottság Bárdos Ernő tanácsos vezetése alatt tegnap szállt ki a helyszínére s a bizottság­ban képviselve voltak a város szakközegei, az érdekelt háztulajdonosok képviselői. A helyszínén tették tanulmány tárgyává Csuka János tervezetét. E szerint az Erzsébet- gőzfíirdő a Duna felé három, a görög-utca felé két emeletes épület lesz. A rév-köz fölött levő légterületei beépítik, de kárpótlásul lenn terraszos, szép lépcsőfeljáratot tervez ut.ca cél­jaira. A földszinten lesz a két hét méter hosszú, hat méter széles meleg vízzel telitett bazén, hideg és meleg tusok, a fűtő és szivattyú-ház, VÁ C 1 HÍRLAP j a mosó helyiségek, valamint az öltözők egy j része. Első, második, harmadik emeleten nyer- ! nek elhelyezést a kő- és kádfürdők, minden s emeleten körülbelül hét. Az első emeletre ter­vezik a 18 méteres nagy termet, mely részint üvegfalakkal kisebb részekre lesz osztva, a melyeknek eltávolítása után nagyobb ünnepé­lyek és mulatságok céljaira is használhatják. A második emeleten a fürdőhelyiségeken kivül hét vendégszoba és egy igen szép k'ubbhelyi- ség lesz, a harmadikon pedig szintén vendég­szobák és a fürdőkabinokon kivül hat szobás • akás. A főbb helyiségeket a magasban egy plató, légfürdő, nagy méretű téli kert egészíti ki. A mint e rövid leírásból látható, az egész tertiletkomplekszum fürdőépület céljaira szolgál, melynek keretében egy nagyarányú gőzmosóda is elhelyezést nyer, de egyúttal egy jelenté­keny, modern szállodával is megszaporodik Vác. A hatalmas méretű épület céljaira a vízszol­gáltatás egyenesen a Dunából történik, a mely­hez modern szűrőkön át jut majd a viz, hogy minden inficiálás elkerülhető legyen. A közszükséglet jellemzésére kell felemlíte­nünk, hogy a sok hivatalos személy összegyL lekezése és az érdekelt szomszédok dacára semmi oly kívánság nem merült fel, mely a gőzfürdő létesítésének gátat emelt volna. A mi kívánalmak felhangzottak, azok mind arra vo­natkoztak, hogy lehetőség szerint modern al- kotású gőzfürdője legyen Vác városának. A nem remélt kevés ellenkezés, úgy látszik, felfokozta Csuka János vállalkozó kedvét s ő kijelentette, hogy már a kora tavasszal hozzá­fog az építkezéshez és őszre állani fog a várva várt váci gőzfürdő. — A megyés föpásztor Kitüntetése. Nem régiben megírtuk, hogy gr. Csáky Károly megyés püspököt a király magas érdemrend­del fogja kitüntetni. Most arról értesülünk, hogy a kormány Csáky és Majláth püspökök­nek az első osztályú vaskorona renddel való kitüntetését terjesztette fel az uralkodóhoz. — Utolsó szó a vásártér megvál­tása ügyében. Örömmel jegyezzük fel, hogy a városházáról gr. Csáky Karoly megyés püs­pökünkhöz és az id. alapitványú káptalanhoz tegnap ment el aláírás végett az az egyezségi okirat, melyet a három érdekelt a királyi ki­sebb haszonélvezeti jogok megváltására kötöt­tek. A tárgyalások befejezést nyertek s ma már egyelőre nincs más hátra, mint az, hogy aláírással is szentesítsék a megállapodásokat. Minthogy pedig ellentétek nincsenek az érde­keltek között, nem lehetetlen, hogy a polgár- mester már a legközelebbi közgyűlésnek hiva­talosan is bejelenti, hogy a vásártér megvál­tására vonatkozó egyezségi okirat aláírása meg­történt és nincs más hátra, mint a megyei, miniszteri és királyi jóváhagyás, amelyek bizo­nyára gyorsan megérkeznek s végre a vásártér parcellázásról beszélhetünk. — A szogényeKért — a jósziveK- hez. A következő kérelem közlésére kér­ték fel lapunkat : A megélhetés nehéz küz­delmeinek korát éljük. Oly idők járnak fe­lettünk, midőn a munkabírónak is gondot ad megszereznie mindazt, a mire neki és övéinek szüksége van ; mennyivel inkább annak, kit aggsága, vagy beteges volta tesz munkaképte­lenné. E szerencsétlenek mások könyöriiletes- ségére vannak utalva. A vagyoni javakból nem mindenkinek jutott egyformán ; bizonyára azért rendezte ezt a jó Isten igy, hogy a szegények­nek alkalmat adjon a béketűrésre, a vagyono­soknak a jótékonyság gyakorlására. Az emberi szív legszebb erényének, az irgalmasságnak gyakorlására lépten-nyomon kínálkozik alka­lom ; mégis a társadalmi élet sokféle elfoglalt­sága, saját magunk és a hozzánk tartozók ezernyi baja rövidebb-hosszabb időre elhomá­lyosítják bennünk a szép tulajdonságot; de vi­szont vannak rendkívüli alkalmak, melyek szi­vünket őszinte részvétre hangolják a szűköI- ködök iránt. Ilyen alkalom a kereszténység legszebb ünnepe, a szeretet nagy napja : a ka­rácsony. A közelgő szent ünnep alkalmából, mint évente, ezúttal is bizalommal fordumnk az irgalmas szivekhez, kérve kegyes adomá­nyaikat a házi szegények intézete javára, ameiy intézet vagyoni körülményeihez mérten rendes heti segéllyel (80 f, 1 K, 1 K 20 f.) gyamoiit házi szegényeket, kiknek az idő szerinti szama 38. A kegyes adományokat az alsó, vagy a felső plébánia ve.--.zi át s azokat a jövő ev ja­nuár havában mindkét helyről egyb ‘gyűjtven, a leghálásabb köszönettel nyilvánosan nyug­tázzuk. Kelt Vácon, 1912 év december havá­ban. Kolossváry Mihály prépost-plébános, in­tézeti elnök. Paull Béla intézeti gondnok. Utólagos felülfizetéseK. A Váci Dalegyesület szinielöadasa alkalmából utóia- gosan felülfizettek meg Geiger Miksa 10 K, dr. Preszly Elemér 5 K, Bröder Jenő, dr. Ko­vács Pál 3-3 K és Szánd Leo 2 K, melye­kért a dalárda ez úton mond hálás köszönetét. — SomogyiéK a Kát. Körben. Regi szokása a kát. körnek, hogy tagjai es csalad­jai részére szórakoztató estéset rendez. Kedden este rendezte az idén az elsőt és meghívta Somogyi Mór zenedeigazgatót és nejét hang­versenyadására. Somogyi zongoraművészete a maga országhatariúli hírnevével, bámulatos technikai tudásával nálunk szokatlanul nagy tapsokat váltott ki a közönségből, tetszett So­mogyi B. Karola énekesmüvészete is. Mind­kettőjüknek raadásokal kellett meghálálni a kö­zönség rokonszenves elismerésén 'k megnyilvá­nulását. Közben Kanizsay Ferenc fov trosi hír­lapíró felolvasott. Régen volt már nálu ik fel - olvásás ily alkalmakkor, valószínű, megint egy két évig nem lesz. Elvégre embertársainkról minek mondjunk rosszat, mikor nyomtatásban oly jó és olcsó jót mondani. Befejezésül tánc volt. Eleinte nehezen melegedtek bele, ké>őbb azután igazán vigságos este lett a kát. kör első őszi hangversenyéből. — Legdrágább a pénz Magyaror­szágon. Egy százalékkal drágább lett a pénz egy pár napja. Az Osztrák-Magyar Bank 6V2 százalékkal dolgozik, olyan magas leszámíto­lási kamatlábbal, a minőre hosszú idők óta nem volt példa. Utoljára 1899 decemberében sem volt ilyen magas a bankráta, de az öV^/o-os bankkamatlab ekkor is csak egy hónapig volt érvényben. Ettől kezdve hosszú éveken át so­hasem haladta meg az öt százalékot, kivéve az 1907-es nagy pénzkrizist, a mikor elér­tük az eddig legmagasabb rátát, a hat száza­lékot. Még az annexiós válságot is megúszta a piac 4 százalékos bankkamatlábbal. De most a Balkán-háború sok más fenyegető veszede­lemmel egyiiit a pénznek európaszerte tapasz­talható abnormis megdrágulását is magaval hozta. Nálunk azonban .legdrágább a pénz az összes európai piacok közt. Azt mondja a jegybank, hogy ennek igy kell lenni, mert a külföld másképpen nem hagyja itt a gyiimöl- csözőleg elhelyezett tőkéit. A mi érthető okos­kodás lenne, ha nem hallottuk volna mindun­talan hónapok óta, hogy a pénzszükségnek a külföldi tőkék teljes hiánya az oka. A legfőbb momentum, a mit a jegybank vezetősége köré­ben a rátaemelés megokolására felhoznak, a valutánk védelme. Ez az a köpönyeg, a mit

Next

/
Thumbnails
Contents