Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-10-13 / 79. szám

Huívzonhs todih évfolyam 79 szám. Vác. 1912 október 10. VÁCI HÍRLAP PoHtiKai lap, megjelemiK szerdán és vasárnap. O Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára i2 fillér. Felelős szerkesztő es laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Semmit a közügyekért! Vác, okt. 11. Nem voltak húszán együtt, mikor a pol­gármester megnyitotta a közgyűlést. Egy mil­liós költségvetést, város jövő esztendei ház­tartásának ügyét tárgyalták és a kilenc tiszt­viselőn kivül nem érdeklődött a legfontosabb tárgy iránt húsz városatya ! Vissza kell mennünk a képviselőválasztásokra. Mennyi sértődés, mennyi hivságos, eltitkolt vágy keletkezik ilyenkor ! Harminc városatyát választanak, de háromezer érzi, hogy őt az Isten is a közügyekért teremtette. És a har­minc fogadkozik, hogy igy és úgy csak a vá­ros ügyeivel fogok pártatlanul foglalkozni. A választás után pedig megelégszik a címmel, 5—6 közgyűlés van egy évben, egyszer egy esztendőben költségvetés ^és a hatvan válasz­tott közül tizen látogatnak el a városházára. Semmit a közügyekért ! ezt lehetne mottóul felírni a közgyűlési terem fehér falára es na­gyon kevesen lennének a városatyák között, a kik erre rácáfolnának! Hogyan lehetne segí­teni? Azon túl vagyunk, mert az tisztes állás­pont lenne, hogy ne válasszák meg azt a vá­rosatyát újból, a ki legelemibb kötelességét nem teljesiti. A város közgyűléseinek jegyző­könyve egy kis darab történelmet örökít meg. Jegyezzék fel benne a megjelentek mellett a hiányzó városatyák neveit is: az utókor al­kossa meg véleményét azokról, a kik ellen­ellenőrző kötelességüket konzekvensen, köz­gyűlésről közgyűlésre könnyelmű nemtörődöm­séggel elmulasztották teljesíteni . . . LecKe az elnöki széliből. Siváran fest a közgyűlési terem. Ma is, más közgyűléskor is. A száz egynéhány széken 20—30 képviselő rendesen. Kong a terem. Az elnöklő polgármester minden egyes alkalommal kon­statálja — befelé, most azonban megmondja kifelé is. Megrázza a csengőt (olyan siralma­san szól az tirés fehérségben!) és hogy feláll, valami érdekes bejelentést, vagy meglepetést várnak tőle : :— Őszinte a sajnálkozásom, mondja, hogy mikor a város legfontosabb ügyében kell tár­gyalnunk és kellene véleményt hallanunk, mi­kor a költségvetést tárgyaljuk, a képviselő urak nem érdeklődnek a közügyek iránt. Mondha­tom, hogy e közönyt látva, mi, tisztviselők sem dolgozhatunk akkora lelkesedéssel, minőt a város elvárhatna. Arra kérem a képviselő urakat, hogy legalább ily fontos alkalmakkor mutassák meg a közügyek iránt való érdeklő­désüket. Az a néhány városatya, a ki ott ült egy-egy sorban egy, helyeselt, de nem valószínű, hogy a jövő közgyűlésben már legalább kétszer annyi képviselő együtt lesz. Tessék valamelyes választást kiírni, hogy a képviselő urak váll- veregető protekciójukat, vagy dodonai visel­kedésüket megmutathassák, talán akkor ott lesznek a választás pillanatára vagy — ötvenen. Novak Antal, a kinek mindig van okos meg­jegyzése a város ügyeiről, nem volt jelen, hát nem interpellálhatott, helyén ült, helyette hát Szommer Gyula kérdezte szelíden: mt lesz az Eszterházy-utcai városházi pince-lejáró be- boltozásával ? A polgármester azt mondta, hogy ezt már az utca lakossága kérvényezte, a kérvény a pénzügyi bizottságnál van, majd megsürgeti a véleményadást és aztán rendez­kedni fognak. Hát a vásártér megváltása ? A polgármester: A tárgysorozatban nincs ugyan felvéve, de éppen az én indítványomra kötelességemmé tette a képviselőtestület, hogy minden közgyűlésen számot adjak, mennyire haladtunk a regálé-tárgyalásokban, a mit köz­nyelven vásártér megváltása címen ismerünk. Kötelességem kijelenteni, hogy ez a nagyfon­tosságú ügy ma is úgy áll, mint utóbbi jelen­tésemkor. A nyári vakáció miatt, mikor az ér­dekeit felek egyike, másika távol volt, együt­tesen nem tárgyalhattunk, de a megállapodá­sok készek, csekély mar az eltérés a püspökség, káptalan és város között. A tárgyalások so­rát most újra felvesszük és biztosíthatom a képviselőtestületet, hogy még ennek az esz­tendőnek befejezte előtt módomban tesz a három faktor közt létesített egyezségi okiratot itt be­mutathatni. MiKor leszneK a vásároK? A képviselők helyeseitek (e tudósítás során minden sorhoz tessék ezt a stereotip kijelen­tést hozzágondolni) azután Göndör Sándor fő­jegyző egy csomó bejelentését vették egyhan­gúlag tudomásul : az elhunyt Almásy József helyett Heinisch Richárdot hívjak be, Layer Mátyás utóda pedig Stark György lett. A jövő esztendőben a viragnapi vásár március 16, 17-én, a sarlós junius 29-éu és 30-án, a Gál- vasár október 12-én és 13-án a Tamás-vásár december 14-én és i5-én lesz. Ezekre a na­pokra kivéteíkép nem esnek a zsidó-ünnepek, igy az idén a vásárnapok kijelölése ellen nem volt kifogás. Most a közel hatvan tárggyal bíró közgyű­lésen Bárdos Ernő tanácsos vélt segíteni, hogy a városatyák soká ne unatkozzanak : négy és fél perc alatt tizenhét ügyet referált le. Ez alatt a pillanatok alatt beadta a szédítő számo­kat, hogy az 50 ezer koronás kölcsönből már csak 41,311 korona, a százezres kölcsönből 97,835 korona, a másik százezresből 95,932 korona, végűi a háromszázezer koronásból pe­dig 288,818 korona tartozás áll fenn a törlesz­tések után. Még idejük sem volt az összegek után gondolni a varosatyáknak, mikor már illetőségi ügyeket referált s hogy ebben is — kivételesen — változatosság legyen, a tizenegy közül kettőben Pucher Ilona és Sándor, Schultz kiskorúak — elismerték a váci illetőséget, a többit régi jó szokás szerint, elutasították. Egy millió: Két perc alatt. Most megint Göndör főjegyző referált. Egy csomó telekügyet: Mészáros János a Rákóczi- téren 13 négyszögölet vett a várostól négy- szögölenkint 12 koronáért, F. Kurdi Ferenc a Bukisoron, 67 négyszögölet 4.50 koronáért, Schneller Miksa a Szent János-utcuban 13 négyszögölet ölenkint 12 koronáért, Kurdi Károly pedig két négyszögölet ingyen kapott a kisváci-főuton mindegyik házának építkezé­sekor a várostrendező szabályozási vonal alkalmából. Franyó István dr. a polgármestert helyette­sítette négy hónapon át, mikor az beteg volt. Ezért helyettesítési dijat kér, melyért 400 ko­ronát állapítottak meg. Majer József dr. kije­lentette, hogy neki nem tetszik, ha mindenért fizetnek, de itt megnyugszik a díjazásban. A polgármester felolvasta a szabályrendeletet, hogy a mely szerint mindenki köteles felebb- valóíiszttá: sát h elyettesitení, de az ha egy-egy negyedéven túl történik, külön díjazást várhat érte. Franyó dr. pedig négy hónapon át volt helyettes. Belenyugvás stb. mint fentebb. Most az 1913. évi költségvetés következett. Galcsek György dr. mint a pénzügyi bizottság elnöke ajánlotta elfogadásra és nem feledke­zett meg Fóti Gyula számvevő dicséretéről, a ki páratlan lelkiismeretességgel állítja össze azt évről-évre. Ha Galcsek dr. meleg szavai nem hangzanak el, egy perc alatt végeznek a a költségvetéssel. így két percbe telit : ötszáz­ezer korona bevétel, ötszázezer korona kiadás, ötven percent a pótadó — kész, mehet. Egyet­len képviselőnek nem akadt kérdése, kifo­gása . . . MunKásoK gimnáziuma. A főjegyző melegebb hangon a szokottnál referált: a főgimnázium tanári kara a munká­sok képzésére tanfolyamot állított, ennek lak­bérét és fűtési költségét, vagy 460 koronát ké­rik a várostól. Más helyen sokkai nagyobb összeggel áldoznak ilyen okos célra, fedezze ezt a város. Váró megszavazza az összeget de azt kérdi, hogy ki számol a város adomá­nyáról? Tragor Ignác dr. erre megtartotta a szűzbeszédét, hogy a muzeúm-egyestiletből indult ki a munkásgimnázium eszméje, a támo­gatást ne féltsék, a polgármester meg felvilá­gosította Várót, hogy a legényegylet, a mely­nek helyiségeiben van a munkásgimnázium, fogja nyugtatni a házbérre és fűtésre szüksé­ges összeget, külön elszámolás nem szük­séges. Most még egy jótékonykodás következett: a rendőröknek és a szolgáknak megszavazták a múlt évben is megszavazott fizetési pótlékot. Hogy itt a vásár és felvehessék a koronákat, rögtön hitelesíteni akarták a határozatot. De előbb a polgármester megkérdezte az oldalán ülő Kálló Antalt: — Ha megnyugtat a rendőrkapitány úr, hogy nem lesz felebbezés, mindjárt kaphatnak pénzt a rendőrök ............ — Kérem, ilyenbe nem avatkozom, mondja Kálló. Múlt évben pedig megfelebbezte, mert ő nem fizetési pótlékot, hanem fizetésrende­zést kért a rendőreinek. Hörl Péter is az olda­lán volt akkor. Most azután a polgármester referált egy igen érdekes ügyet,

Next

/
Thumbnails
Contents