Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-09-29 / 75. szám

iluszonhatcdiK évfolyam 75. szám. Vác, 1912 szeptember 29. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára )2 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora őO fillér. Telefon-szám 17. Vác vagyona és a lövő képe. Vác, szept. 28. Pontosan őszre ismét elkészült Fóti Gyula számvevő nagy munkájával : Vác város költ­ségvetési előirányzatává1 1913. évre. Dicsérő szó a munkálatról jabban már nem is esik, a pontos, lelkiismeretes szakembernek meg­szokott kiváló alkotása az, melyen sem a ta­nács, sem a pénzügyi bizottság, sem a köz­gyűlés változtatni nem tud, de nem is akar. Úgy reális az, a hogyan a város köztisztelet­ben álló szakmunkása megalkotta. Nem lesz érdektelen, ha ezt a munkát a vá­ros közönségével még a közgyűlést megelőzve ismertetni fogjuk. Vác városa már milliós költségvetéssel dol­gozik. A szükséglete 572,450 K 48 fdlér, be­vétele 438,236 K 91 fillér, pótadóval 134,213 K 57 fillér lesz a jövő évben fedezendő, va­gyis a jövő évben 50 százalékos lesz a városi pótadó. A költségvetés realitását mutatja, hogy a részletező rovatban a bevételek inkább csök­kenő, mint növekvő összeggel vannak felvéve, így pl. a vám- és helypénz lehetetlen, hogy 1913-ban ne legyen nagyobb, mint 1912-ben, a mikor 26779 K bevétel volt, jövőre csak 26240 koronát várnak. Hasonló a piaci tér­foglalás jövedelme, mely az idén 9858 K-val szerepel a költségvetésben, jövőre csak 9660 koronát várnak. Szomorú állapotát festené a városnak a költségvetés, ha a számok, melyek az ipar- és kereskedelem forgalmát jelentik, nem nőnének! A fogyasztási és italadóban 102,000 K lesz a bevétel, a fogyasztási pót­adóból 19321 K. Értékpapírokból csupán 8577 K a bevétel. Feltűnik a költségvetésben a villamos mű jövedelmének esése. 12499 K bevételt vártak 1912-re, de az 1911-ik évi eredmény azt mu­tatja, hogy 1913-ban 8000 koronánál nem lesz az nagyobb. Ellenben a szőlőtelep jövedelme több lesz : az idei 4000 koronával szemben 6800 K-t várnak. A városi földek után 12,035 K 66 fillér, a városi épületek után 23,641 K 67 fillér lesz a bevétel. Trágya és utcai sze­mét eladásából 1250 K-t várnak. Oly csekély összeg, hogy felvethető mindig itt a kérdés : ha trágyafeldolgozó telepet és gyárát építtetne a város, lehetetlen, hogy hasznát ne látnák a földtulajdonosok. A kiadások legnagyobo tétele a személyi kiadások: 111,659 K, melyben a tisztviselők, napidijasok, szolgák, szegödményesek fizetése és dija van. Feltűnik a költségvetésben egy 5000 koronás tétel, mely eddig nem volt s a me.yet családi pótlékra vettek fel. Ha az ál­lam családi pótlékban részesíti alkalmazottait, a város képviselőtestülete sem fogja megvonni ezt a különösen kisebb fizetésű tisztviselőinek és szolgáinak jól eső néhány koronát. A püspöki uradalomnak regalébérlet címén 6720 K-t fizet a város, a fogyasztási adó meg­váltási összege kerek százezer korona, a vám-, kövezetvám és helypénz szedés költsége 9500 K, megállapíthatjuk tehát, hogy a kövezetvám tisztád 17 ezer koronát fog jövő évben jöve­delmezni, mig a révátkelés 15700 K kiadással szemben 18073 K bevételt mutat fel. Épületek fentartása és oeruházása címén 22,000 K kiadást vettek fel, a mi valószínűleg nem lehet más, mint rejtett tartalékalap eset­leges épületvásárlásokra, mert lehetetlen, hogy ily nagy összeget emésztenének fel egy évben az épületek fentartása. A villamos vezeték ki­bővítésére és uj közvilágítási lámpákra 8000 K kell, igy ha, mint előbb említettük, a bevé­tel a villamos műnél 8000 K lesz, jövő évben a villamos telep nem lesz jövedelmező. Jelentős kiadási tétel a kövezésre és a csa­tornázásra fordítandó összeg: 36799 K. Alig hisszük, hogy felhasználják most, mikor a víz­vezetéknek a közel jövőben való megalkotá­sáról van szó. Az utcák tisztogatását jobban akarják teljesíteni: ez évben 11 ezer, jövő év­ben 14 ezer koronát fordítanak erre a munkára. Egyházi és iskolai kiadásokra 34,095 K 32 fillért költ a város jövő évben, ebből az Al- tán-féle szerződésből kifolyólag közel 20 ezer koronát a r. kát. iskolák kapnak. Keveset költ a város a főgimnázium két tanárának fizetésére (1200 K,) a gazdasági ismétlőiskolára (400 K,) az iparostanonciskolára (1940 K.) Egészségügyi kiadások cimmén közkutak fentartására 1000 K (múlt évben 1600 K,) a létesítendő vízvezeték kisebb kiadásaira 1500 K van felvéve. Fertőtlenítő szerekre a múlt évi 2000 K helyett 1500 K-t fognak kiadni, kolerajárványelleni védekezésre 5000 K-t, a utóbbi kiadást azonban megtéríti a belügy­miniszter. A Schuszter Constantin-szoboralapra 2000 K-t tesznek el (már elkészülhetne a szobor, elég nagy az alap.) A szegénységet mi sem illusztrálja jobban mint az, hogy szegények heti segélye jövő évben 12500 korona lesz. A rendőrségi kiadások 42,842 koronát emész­tenek fel. Ebből 5121 K a mezőrendőrségre, 12740 K a tisztviselők és segédszemélyzet fi­zetésére, 18549 K 18 rendőr és 2 lovasrendőr fizetésére kell. Mi a város vagyona ? Azt hisszük ezzel ke­veset foglalkoztak még, hát ideiktatjuk szám­beliértékét: 3,228,248 K 92 fillér, a mely ösz- szeg igy oszlik meg: jövedelmező ingatlan 1,039191 K, nem jövedelmező ingatlan 109,297 K, értékpapír és alapítvány 319,251 K 31 fill., jogok és javadalmazások 1,180,000 K, jöve­delmező ingók 553,968 K, nem jövedelmező ingók 26,441 K 61 fill. Erre van teher a szé­keskáptalannál (villamos műre) 300,000 K, a székeskáptalannál 100,000 K, ugyancsak a káptalannál a városházbővitésére 100,000 K, a villamos mű pótmunkáira 50,000 K, a duna- ipolyvölgyi vasút részére megszavazott 64,000 K és a váci takarékpénztárnál 280,000 koro­nás folyószámlakölcsön. E terhek törlesztésére és kamataira a jövő évben 50,857 K 72 fillér kell. Megemlítjük, hogy a szántók közül leg­több jövedelmet a homoki földek (3834 K) az épületek közül az iparudvar (4470 K 50 fill) hoz. A számvevő ebben a költségvetési irányzat­ban a kórházról és az alapítványokról is ké­pet ad. A város magán kórházának 43440 K va­gyona van. Bevételeit ennek kamata, adomá­nyok és engedélydijak 6629 K összegben ké­pezik. A kórházra 6424 K lesz a kiadás a jövő évben, igy 205 koronával több a be­vétel. A szegény alapnak 10,392 K a vagyona, en­nek kamatait szegények segélyezésére fordítják, Schuszter Constantin szobrára 41,319 K ka­matozik már. Itt az ideje, hogy a szobrot el­készítsék. Luczenbacher Jenő közel 24 hold földet adott a városnak a kálvária alatt, hogy azon árvaház épüljön. A bérleti összeggel (1398 K) nő az alap jövő évben. Van a városnak városrendezési, szépitési és középitkezési alapja is 12,971 K értékben. En­nek 447 K kamatját utcarendezésre fordítják. Újhelyi Istvánnak különféle címeken elhe­lyezett 2000 koronás alapítványát kezelik. A A csekély kamatösszeg gyümölcsfaoltványok, méhtelep fentartás, fajtyúkok beszerzése címén lesz kiosztva. Argenty Döme 4535 K-ás alapítványának kamata (181 K) városszépítésére fordittatik. Kovách Pál két alapítványának 21 K 12 fillér kamatát a főgimnázium kapja. A Matuskovich- alapitvány 81 K 60 fillérnyi kamatát két elemi iskolás növendék közt osztják fel. A városi tisztviselők nyugdíjalapja áll 3000 K-ás földtehermentési kötvényből, 21,089 K tőkéből és a tisztviselők és a szolgák által jövő évben befizetendő 5000 K-ás járulékból. Kiadás nincs, mig a szabályrendeletben meg­állapított összeg egybe nem gyűl. Végül a munkás segélypénztár költségvetése foglal helyet a 40 oldalas füzetben. A pénz­tár 800 K-t vesz be bírságpénzekből, 2274 K tőkéje után 90 K kamatja van, az egész 890 K bevételt segélyezésekre fordítják. Fotograf iáK. A selyem. Egy fiatal ur filozófiával foglalkozott és az­zal lopta a napot, hogy eldöntse: tulajdon­kép melyik bölcseleti rendszer közeliti meg leginkább a végső okot. Ebben az időpazar­lásban minden rendszer mellőzésével belesze­retett egy asszonyba. Szép volt a nő és egész­séges s a filozóf ifjú egyszeriben napirendre tért eddig való rossz szokása, a lélek elemzése fölött, ellenben esténkint, Íróasztala mellett, nagyokat sóhajtozott és belebámult a lámpába. Azután verseket kezdett érezni és irt is egyet, de igazán szépet, sokkal szebbet, mint a mi­lyenről az állami poétáknak csak sejtelmük is lehetett légyen. A szép és egészséges asz- szony a névnapjára kapta ajándékba a verset. — Kedves figyelem!.— köszönte meg me­legen.

Next

/
Thumbnails
Contents