Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-09-15 / 71. szám
Huszonhaícdih évfolyam 71 szám. Vác. 1912 szeptember 15. VÁCI HÍRLAP PolitiRai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. "Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Gazdasági szakiskolába! (Ilyenkor tanév elején minden újság kéziratfiókjában van egy „Tanév kezdeten“ cimü cikk, a mit rendesen néni olvasnak ei. A Váci liirlap tehát nem adhat ily vezércikket, e helyett a szülők figyelmét felhívjuk a gazdasági szakiskolákra. Ha csak egy-két szülőt is gondolkodóba ejt alábbi fejtegetésünk — elértük célunkat! Csodálatos dolog és igazan csak a magyar közönség kényelem-szeretet ével, lapjaink köz- gazdasági rovatainak csekély olvasottságával magyarázható, hogy ebben a mezőgazdaságból élő szép országban a mezőgazdasági szaknevelés intézményeiről alig tud valaki. Szeptember havában felpakolják a gyereket a gondos szülék s ha jól-rosszul bírja a latint, benyomják a gimnáziumba, ha gyenge a nyelvtudnmánya, polgáriba, reálba, vagy katona- iskolába. Ha akad olyan szülő, aki a többi gondosnál, gondosabban böngészi a pálya- választás lehetőségeit s a gimnáziumban nem boldoguló, gyakorlati ügyességek felé hajló fia számára megfelelő szakiskolát keres, hóbortos különcnek tartja az egész kisváros. És mig a szakiskolák úgy ipariak, mint mezőgazdaságiak, kis számuk dacára is csak gyéren látogatottak, a gimnáziumok túl vannak tömve nekik nem való tudományok nyűge alatt sínylődő diákkal,- garmadásan termelik a félbenmaradt existenciákat. Ismétlem, főképen az az oka annak, hogy a szülők nem ismerik kellőleg a szakintézeteket s azok előnyeit. Az akadémiákról még csak hullanak olykor, de teljesen idegenek előttük a kisgazdákat képző s a mezőgazdasági altiszt- képző intézetek, melyek pedig igen fontos szerepet játszanak fiaink gyakorlati nevelésében. Kisgazdákat képző iskola — célját a neve mutatja — hat van ezidőszerint az országban. Van pedig: Jászberényben, Kecskeméten, Nagy- kállón, Békéscsabán, Karcagon és Adán. Növendékanyagukat ezek az iskolák első sorban a kisgazdák népiskolát végzett serdiil- tebb fiai közül várják, de felvesznek ezeken kívül is bárkit, ha írni, olvasni és a négy alapművelettel számolni tudásukról, akár felviteli vizsgán is bizonyságot tesznek, 16 életévüket betöltötték, erőteljes testalkatuak és kifogástalan előéletüket erkölcsi oizonyitvánnyal tanúsítják. A tanfolyam tartama összesen 6 hónap, kezdete október elején, vége március havában. Ez az idő a fontosabb őszi és tavaszi munkálatok gyakorlati ismertetése mellett teljes egészében a szakmabeli tudnivalók, a gazdálkodás újabb és alkalmasabb módjai ismeretének megszerzésére van szánva. A tanfolyam télen tartásának indoka, hogy a növendékek a legdrágább munkaidőt, a nyarat el ne veszítsék s hogy a tanfolyamok még a legszegényebbeknek is hozzáférhetők legyenek, a fizetéses helyek mellett egész és félingyenes alapítványi helyek is szerveztettek. A fizető növendékek az oktatásért és teljes ellátásért 5 hónapra összesen 150 koronát fizetnek. Magasabb fokú mzzőgazdasági szakképzést lehet nyerni a gazdasági altisztképző iskolában, melyekben a tanulási idő másfél évig tart s melyeknek célja szakképzett gazdasági altiszteket nevelni a nagyobb uradalmak vezetőinek és tisztjeinek segédszemélyzetéül. Ennek inegfelelöleg felöleli a tananyag a növénytermesztést és állattenyésztést, a kertészetet a gazdaságok berendezését, kezelését és a számadások vitelét. A mezei, istállói majorbeli és kertészeti munkában a növendékek gyakorlatilag is résztvesznek. Az altiszti állás viselőjétől nemcsak nagyobb szakismereteket, de érett gondolkozást is követel, azért a gazdasági altisztképző nem is a kis nebulók, hanem a felnőttek iskolája. A felvétel ehhez képest az Írni, olvasni s az alapműveletekkel számolni tudókon kívül a betöltött 22 éves életkor igazolásához van kötve s a teljesitett katonai szolgálat és altiszti minőség a felvételnél előnyt is biztosit. Természetesen ez az iskola is megkívánja növendékeitől az egészséges testalkat és a kifogástalan előélet orvosi és erkölcsi bizonyítványokkal való tanúsítását. A tanfolyam időtartama az altisztképzőknél két évfolyamra beosztott másfél év. Az első évfolyam tart október 1-től, szeptember végéig, a második október 1-től a következő év márciusának végéig. Vannak az aitisztképzőknél fizetéses, állami és magánalapitványi helyek s a fizetéses helyeknek félévenkénti dija 150 korona, tandijat, lakást s ellátást beleértve. Gazdasági altisztképzö intézet van ezidőszerint Rimaszombaton, Lúgoson, Pápán, Somogy- szentimrén és Kisszebenben. Olvasóinknak figyelmébe ajánljuk ezeket az intézeteket s azoknak, akik egyikbe vagy másikba belépni óhajtanának s bővebb felvilágosításokat kivannak, tanácsoljuk, forduljanak mielőbb az illető intézet igazgatóságához. Barna hal, szőke haj. (Jelenet.) Irta : Raucsik Nándor, (Baróthyné 28 éves szép, barna asszony. Lajos, unokaöccse, sugár növésű, leányos arcú 22 éves fiú. Evelin 17 éves rokon-leány szőke hajjal és méla szemekkel. Baróthy csak egyszerűen férj, nem szereplő. Baróthyné nappali szobája, kertre néző nyitott ablakkal.) Baróthyné (egyedül, néhány pillanatig elmélyedve olvas egy zsöllyében, majd az ölébe engedi a könyvet és karjait a fejénél összekulcsolva, álmodozón lecsukja szemeit. Kis szünet után halkan) : Maupassant. . . Maupassant ! Lajos (nesztelenül lép be, Baróthyné mögé áll és látható gyönyörűséggel nézi az asszony fehér karjait, melyet a kimonószabasú ujj egészen a válláig szabadon hagy, aztán hirtelen vággyal, szenvedélyesen megcsókolja a felső karját.) Baróthyné (sikoltva felugrik, remegő izgalommal): Ah! Lajos, ez... ez vakmerőség! Lajos (erősen elpirul, mindamellett zavartalanul): Bocsáss meg, Adél... nem tudtam el- lentállni, hiszen tudod, hogy szeretlek ! A testedből kiáradó illat megrészegített és nem láttam mást, csak a gyönyörű fehér karodat és elfelejtettem, hogy mit teszek! Baróthyné (engedékenyebben, de azért komolyan) : Ismételten mondottam már, hogy bejelentés nélkül ne jöjj szobámba és te mégis megteszed ! Lajos: Ne vedd zokon. Csak kél napja vagyok nálatok és még nem tudom a házirendet. Azt hittem, hogy ilyenkor a kertben vagy ! Baróthyné : Azt hitted? Hát akkor mit kerestél a szobámban ? Lajos: Az uradat kerestem! Baróthyné (arcát vizsgálva, kétkedőén) : Nem láttad volna, hogy még reggel kikocsizott a földekre ? Lajos: Nem láthattam, mert mostanáig aludtam. Csak téged láttalak álmomban . . . szüntelenül . . . Mióta vissza jöttem, újra kitört elfojtott szerelmem és vágyom érted nagyon! Baróthyné: Ha tudtam volna, hogy még most is olyan gyerekes vagy, akkor nem engedtem volna meg, hogy a nyarat nálunk töltsd. Lajos: Téged nem lehet elfelejteni, ezt magad is jól tudod, tehát nem én vagyok a bűnös ezért a jelenetért, magad okoztad. M'rt engedted meg, hogy mégis eljöjjek ... és hát mért vagy olyan szép ? Mért olyan a szemed, mint a nap sugára ? Vagy mért fekete a hajad, mikor tudod, hogy azt szeretem ? Hát bűn ez ? És ha az, hát az én bűnöm ? Baróthyné (kissé megijedve a szenvedélyes szavaktól, gyengén, védekezve): Lajos, ezt nem szabad nekem hallgatnom ... ne kényszerils arra, hogy az uramhoz forduljak ellened . . . Menj ki a szobámból és ne beszélj többet erről. Lajos (észre véve az asszony gyengülését, önkénytelen mozdulattal közeledik feléje, lágyan, szenvelgőn) : Hát azt hiszed, hogy ez lehetséges? Hiszed, hogy a te bűvkörödben lehet másról beszélni, mint a szerelemről ? Hiszen te vagy a megtestesült vágy ! Aztán látod, mit kérek én tőled ? Semmit ! Neked semmi, nekem az egész világ! Csak az ajkadra akarom szorítani az ajkamat . . . (mindig forróbban beszélve, megfogja az asszony kezét) Csak azt akarom, hogy a lelkedböl egy szikra pattanjon az enyémre, a mi engem akkor is boldoggá tenne, ha talán megölne . . . Baróthyné (bíboros láng önti el az arcát, kiakarja kezét vonni, de a fiú vad szorításán megtörik erőlködése, elhaló parancsolássai) Lajos . . . bocsásd el a kezemet . . . Lajos (lázasan egészen az asszonyhoz hajol, forró lehelete perzselt annak arcát): Ne légy kegyetlen . . . csak az ajkadat add ide, hiszen arra van teremtve! Nagyon szeretlek . . . nézz a szemembe ! (mindakét kezével megfogja az asszony fejét és lihegő száját ajkára szorítja). Baróthyné (legyőzve, szédülten, susogva): Lajos . . . (aztán a felszakitott szenvedély ki
