Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-09-04 / 68. szám

2 VÁCI HÍRLAP mintha a nagy melegség piciny gombolyagba zsugorgatná. Nem tudok kiokoskodni szerel­memmel. De azért úgy érzem, ez a nagy, ez a szent, ez a mindennél drágább. Az asztalon heverő Browning-omat kezembe veszem, bab­rálni kezdem és elgondolom, hogy e kis jószág egy pillanat alatt végezne velem. Hogy fáj, hogy éget a fejem és milyen furcsa : néhány pillanat múltán hideg leszek, nem lesz fejfájásom, nem marcangolja szivemet semmi. De megint őt látom magam előtt. Nevet és azt mondja : ak­kor sem törődnék véled, ha megölnéd ma­gad érte. Milyen szívtelen, milyen kacér, gondolom. Futni szeretnék tőle, de nem lehet. Én gyö­nyörködöm benne, ha kínoz is, én imádom, még ha egy légy alkalmatlanságának veszi is. Szeretni nagyon, őrülten szeretni, életoltó ér­zésekkel, ez az egyedüli szép és ez volna vágyam. Csak az érzés az élet, csak az az igaz. Az az ember, a többi hazugság. Ha meg ég az ujjam, érzem, ha hátba rúgnak, érzem, ha rosszat, jót mondanak, érzem. Mindent csak érzek. Érezni vad, halálos vágyakban az egye­düli jó, az egyedüli szép. Érezni őt, érezni csókját, a szépségét, vágyni epedni utána. Nincs szebb ennél és nem lehet kifejezni ezt az ér­zést, Hazug lesz, bolondság lesz, ha kimon­dom, ha leirom. Mégis nekem van igazam : a mikor azt mondom nem szabad kifejezni az érzéseket, Elmondani bűn, hazugság, ostoba­ság. Miért van ez igy? Miért van az, hogy emberek, a kik egész életre egymásnak kötik magukat, csak annyira ismerik egymást, mint azok, a kik az utcán találkoznak és egymás mellett mennek el. Hát ismerlek én téged ? Vagy ismersz te engem ? Sejted-e, hogy mily hatalmas érzéssel, vad szenvedéllyel vágyom bírásodra; tudod-e, hogy ha már halált kellene halnom, akkor is vágynék bírásodra. Ha ki­nevetsz, kigúnyolsz, ha kikürtölöd őrült sze­relmemet, akkor se mondok le rólad. Nem, nem soha, inkább pusztuljak vad szenvedé­lyemmel, inkább beUhalok, de rólad lemon­dani soha, soha nem fogok. Várni és remélni fogok. Ha kezed másé lesz és ha sziveddel mást ajándékozol meg, ne feledd, hogy van még egy ember, a ki még akkor is vár, remél, a mikor te már az élettől mit sem vársz. — Preszly Elemér Mácsán. Preszly Elemér orsz. képviselőnk beszámoló körútját vasárnap Mácsán folytatta. A mácsai függet­lenségi érzelmű nép nagy lelkese (léssel fogadta a képviselőt, kinek meghallgatására Kisuj.alu- ról, Püspökhatvanból, Qalgagyörkről, Aszód­ról igen sokan mentek Mácsára. A független­ségi párt központja nevében Pozsgay Miklós képviselő jelent meg. A beszámoló gyűlést Bazsanth főtanitó nyitotta meg, mely után azon­nal Preszly képviselő mondotta el beszámoló­ját hosszú beszédben vázolván a politikai hely­zetet. Utána Pozsgay Miklós képviselő beszélt, majd Pelczer Béla plébános általános figyelem és érdeklődés mellett fejtegette, hogy a mai politikai viszonyok között a polgárságnak lel­kes buzdításával kell az alkotmányért harcoló­kat támogatni. Utána Holló János földműves a község nevében biztosította a képviselőt bi­zalmukról, majd az aszódi függetlenségi párt alelnöke, Bencsok János szólt. A gyűlést Ba­zsanth főtanitó beszédével ért véget, melyben a mácsaiak ragaszkodását és szeretetüket fe­jezték ki a képviselő iránt. Este társas vacso­rát rendeztek Preszly Elemér képviselő tiszte­letére. — Nem lesz olcsóbb a vasuti-jegy. Alag, Dunakeszi, Szöd községek kérvénnyel fotdultak a kereskedelmi miniszterhez, hogy a vasut-jegy árát a főváros környékén 40 kilo­méter távolságban ne emelje. A miniszter most válaszolt a kérvényekre, mely, mint a többi község kérvényére küldött válasz, elutasító. A miniszter azt monjda, hogy 4—8 fillérrel emelte a jegy árát, de füzetjegyeket, menettéri jegyeket is ad ki, mellyel nem oly drága az utazás. Ezeken kívül havi bérletjegyek állanak az utazók rendelkezésére, a melyek olcsóbbak a régi jegyek áránál, ezért tehát egy község sem számíthat arra, hogy vasútjegyeinek árát leengedjék. A váci céhek. A Magyar Ipar legu­tóbbi száma nagy elismeréssel ir muzeum- egyesiiletünk újabb kiadványáról: A Váci Múzeum-Egyesület kiadásában megjelenő váci könyvek 5, kötete a váci céhek történetét tar­talmazza dr. Duray Kálmán tollából. Szegény gazdaságtörténeti irodalmunkban figyelmet és elismerést érdemel ez a munka, a mely a váci céhek keletkezésének és történetének érdekes monográfiájában kicsinyített, de hű képét adja a céhek egész világának. A mű hét fejezetben feldolgozza a céhek életének és tevékenysé­güknek összes mozzanatait, az alakulásukat, belső és külső életüket, a legénykedést, reme­kelést, a mesterség védelmét, vallási és erköl­csi életét. Gondos, igen lelkiismeretes adat­gyűjtés és adatcsoportositás, értelmes, tiszta stilus jellemzik Duray Kálmán könyvét, amely a jövőben megírandó összefoglaló magyar gazdaságtörténet forrásmunkái sorában előkelő helyet foglal el. A műnek, mint forrásmunká­nak a becsét emeli a hozzácsatolt függelék, a melyben az iparosok - céhlevelei és névsorai vannak összegyűjtve 1699-től kezdve. — Ki építi a tótfalusi Kisduna-hi= dat ?Az állainépiíészeti hivatal pályázatot és ár­lejtést hirdetett a tahitótfalusi Kisduna hídjá­nak elkészítésére. A tahi-tótfalusi Dunahid építésére ajánlatokat benyújtották: Közmunka cs közlekedési rt. 292.557 K, Schlick, Nichol­son és Rényi és Bottenstein 293.279 K. Zsig­mondy Béla 295.476 K, Grünwald és Schiffer 296.842 K, alternative 311.684 K, Gregersen G. es fiai 315.572 K, Fischer Henrik 435.820 K. A vasszerkezetre legolcsóbb ajánlatot a Waggon- és gépgyár rt. (Győr) tette; 2720 mm. 44 K 65 f egységárral. — Nem volt Közgyűlés a munKás- biztosítóban. A váci kerületi munkásbizio- sito pénztár Két Ízben hirdetett közgyűlést. Az elsőt, melyet múlt vasárnap kellett volna meg­tartani, azért halasztották el, mert a közgyűlési kiküldöttek törvényszerű száma nem volt együtt. Most vasarnap kellett volna, tekintet nélkül a megjelentek számára, megtartani a gyűlést. Az elnökön és a pénztár tisztviselőin kívül mind­össze három munkaadó jeient meg, a pénztár biztositottai közül egyetlen egy sem. Gindrich József elnök konstatálta, hogy bár a meghí­vóban a közgyűlés második határnapját hir­dették, mégis formahiba történt, hogy az első összehívás sikertelenségét nem adták tudtul a kiküldötteknek, ezért uj közgyűlési határnap kitűzését javasolta. A pénztár közgyűlését szep­tember 22-«kére tűzték ki. A munkásbiztositó pénztár viszonyaival foglalkozik mai vezér­cikkünk. — Milyen lesz a szeptember? Me­teor következőket jósolja szeptember haváról: Szeptember hó 5-ikén Szaturnusz befolyása alá kerül újra légkörünk, mely együttállás már reggel 3 órakor megy végbe, igy még aznap érvényesülhet is az, vagyis változhatik még hűvös szél, szeles, sőt csapadékossá az idő­járás, hatáskörében azonban mindenesetre a 7-iki csak elősegíti a csapadékos jelleget. Szep­tember 12 szeles, de meleg jellegű, a midőn Mars szeles s Venus meleg befolyása küzde­nek egymással. 17 eleinte még meleg, de kö- vetőleg hűvös, szeles, esetleg viharos jellegű időjárást van hivatva hozni s csak a 21-iki lesz újra meleg lefolyású és száraz jeliegű, mely utóbbi egész a hónap végéig marad meg. Szeptember hó változási napjai: 4 —9—11 — 12 —17—18- 21—26-ra esnek. — Sztrájkol a színházi zenekar. A színházi hét szenzációja, hogy az újpesti színház zenekara megtagadta a szolgálatot s ma már nincs zenekar, a darabok zongoraszó mellett mennek. Papír Sándorné igen jó ze­nészeket hozott társulatával. Az újpestiek váci sikerének egyik titka talán éppen ebben rej­lett s ha talán mások nem, de a zenészek ezt észre vették. Ez időtől kezdve kiváltságos lé­nyek lettek a társulatnál. Ők kapták legelső sorban a fizetést, ők kaptak drágasági pót­lékot, hogy Siófokra mentek. Hát az is tudva van, hogy a színtársulat tagjainak igen jó nya­ralásuk volt Siófokon, de annál rosszabb sze­zonja az igazgatónak. Nrigy anyagi gondok­kal jöttek meg Vácra. És a muzsikusok me­gint az első sorban voltak. Eljött szeptember elseje és kijelentették, hogy addig nem ját­szanak, mig mindegyik kezében nincs a szep­temberi fizetés. Vasárnap olyan háza volt a társulatnak, minő még talán nem akadt. Zsú­folva a Kúria és a zenészekkel kezdődött az alku. Esti öt órától majd féitizig tartott tartott és a közönség jogosan zúgolódni kezdett. Baróti tit­kár felajánlotta nekik a nem megvetendő va­sárnapi bevételt, eleinte hallani sem akartak róla, később miután a közönséget megvárat­ták, mégis csak elfogadták és játszottak. De hétfőn már zongora került a színpad elé, nem volt egy zenész sem. Nálunk talán a közön­ség múló kellemetlenségnek vette, Újpesten pedig valósággal felzúdultak. Azok, a kik szer­vezik az uj részvénytársaságot, kijelentették, hogy nem is akarnak tudni a mai színházi zenekarról. Újat szerződtetnek Újpestre. Ezért nem játszik s nem fog játszani már Vácon sem a sztrájkba ált zenekar s ezért kell szín­műveket előszedni a társaságnak, melyet így megbénítottak a muzsikusok. Azért a közön­ség dicséretére legyen mondva, az előadások látogatottsága nem csökkent. — Váci footfoallistáh Balassagyar= maion. A balassagyarmati sportcgylet meg­hívására vasárnap mentek fel a V. S. E. foot- baliistai Balassagyarmatra, hogy ott barátsá­gos mérkőzésben vegyenek részt. A váci fiukat kitüntető figyelemmel fogadták, bár a mérkő­zés iránt nem sokan érdeklődtek. A váciaknak egyik legjobb játékosuk, kiváló Rosenfeld centerhalf nélkül kellett végigjátszani a meccset s a tiz ember nem volt elég ahhoz, hogy a győzelmet kierőszakolja. Így a mérkőzés 2:1 arányban a gyarmatiak javára dőlt el. Este bankettet adtak a váci fiuk tiszteletére. Szep­tember 15-én reváns mérkőzésre a balassa­gyarmatiak Vácra jönnek automobilon. — Felgyújtott jégverem. Básti József egy 16 éves fiú beleesett a Dunába. Vizes ruhával nem mert hazamenni, hát a közelben levő Jakabovics Ferenc-féle jégveremben húzta meg magát. Összekaparta a szalmát, meg- gyujtotta és annak lángjánál melegedett. A tűz azonban tovább terjedt és a nádból ké­szült jégverem csakhamar lángokban állott. Básti menekült, de a ligetben járó őr megfogta. A jégverem teljesen elpusztult. Básti József ellen megindították ez eljárást.

Next

/
Thumbnails
Contents