Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-07-21 / 56. szám
Hus/ZonhatodiK évfolyam 56, szám. Vác, 1912 julius 21. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévbe 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. A lövő nemzedék. \ (Húrom cikk.) «>■ \ Vác, jul. 20. Önzők volnánk, \ia mikor városunk jövő nemzedékének és erkölcsi elhaladásáról szóló jelentéseké olvassuk, egész figyelmünkkel, minden érdeklődésünkkel a legnagyobbak felé fordultunk volna csak. Helytelen volna az egyes ember eljárása, mikor, a szerint értékelné az utána következőket, hogy azok milyen közel vannak a rájuk váró feladatok teljesítéséhez, épen ilyen helytelen a társadalom eljárása is mikor később érdeklődéssel nézi a jövő nemzedék azon tagjainak előhaladását, a kik már-már célhoz érnek. Egy értelmes, becsületes, erkölcsös gondolkozású, tisztán látó nemzedék képzése nemcsak az iskola vágya, a család feladata, hanem a társadalomé is. Sőt azt mondhatnám, hogy az iskola és család feladata, a társadalom érdeke. Ennek a belátása jellemzi a kuiturnépeket s meg is látszik iskoláikon. A mi iskoláink fejlődése, iskoláink világának a kialakulása is legnagyobbrészt a társadalmi közönségnek irályukban tanúsított megtartásától függ. Városunkban az elemi iskolai tagozatnak kiépítése a polgári fiúiskolával a köz- kivánsá.g eredménye, de fejlődése szerintünk csak úgy lesz biztosítva, hogy ha az a közönség, a melynek az érdeke létrehozta, fenn is tartja. Ez persze problematikus. Egy nyomasztó hiány, hogy vaiami égető baj az iskola életben felsziszenésre bírja a társadalmat, de ezután bizonyos stagnálás áll be. Érthető nálunk, a hol a társadalmi tényezők ezer felé vannak elfoglalva s igy az iskolák iránt való érdeklődésüket legfeljebb csak az érdekeltségük kelti fel. Sokan megmondták már, hogy komikus a mi kis városunkban a sok (hirtelen nem is lehet megmondani hány) egyesület de még komikusabb, ha meggondoljuk, hogy a sok egyesület közü alig hogy törődik a jövő nemzedékkel. Bizonyos kisszerüség kell a gondolkodásban ahhoz, hogy valaki az elemi, de annál fontosabb feladatokról megfeledkezzék és erőik felülmúló nagy dolgukhoz fogjon. Kis ember nagy bottal. A társadalom észrevétele nem csak az elemi oktatási tagozatoknál nélkülözhetetlen, hanem a középiskolánál is szükséges. Városunknak ennek a legfelsőbb közoktatási szervéről a jelen évben, a múltakhoz hasonló tartalmas értesítőből szerzünk tudomást. Az értesítő elején megemiékezésket olvasunk. Az egyiket Kisparti János tanár irta Halmi Lászlóról, a gimnázium hosszú időn át volt igazgatójáról, a ki a muh év szeptemoerében halt meg sátoraljaújhelyi nyugalmi helyén, a másikat dr. Károlyi János ta/iár irta Arányi Béláról, a ki a múlt tanév végén ment negyvenhat évi tanítás után nyugalomba. A képekkel ellátott megemlékezések egyikét igaz kegyelet, másikát a nagyrabecsülés sugalta. A tanári kar tizenhat tagból állott. Nem akarunk a tanári karnak jobbra és balra csavarhatóértelmetlen frázisokkal kedveskedni, hanem egyszerű szavakkal, de őszinte érzéssel tolmácsoljuk neki nehéz, fáradságos és nagy gonddal végrehajtott munkájáért a nagy nyilvánosság háláját és elismerését. Az egyes osztályok olvasmányai, gyakorlatai a tanítás szellemére vetnek világot, mely eleven, színes, nem megszokott sablon. A rendkívüli tárgyak közül nem volt a múlt évben francia, de a mint az érdemsorozatból látható : volt zene. Volkóber János zenetanár sikeres tanításának különben az iskolai ünnepélyeken is tanúi voltunk. A főgimnázium történetéről szóló részben feltűnő a sok változás, a mely a műit évben a tanári karban előfordult. Oka az, hogy a piarista rendnek a múlt évben több világi tanárt kellett alkalmazni, a kiket időközben az állam saját intézeteibe nevezett ki. Itt olvassuk Nemes Endre volt igazgató meleghangú elparentálását. Az iskolai ünnepélyekről szóló jelentés rövid összefoglalása annak, a mit az év folyamán maga a közönség látott, hallott, egyúttal bizonysága a piarista-nevelés ama történeti hagyományának, mely a vallásos és hazafias érzület kialakításában látja a nevelés helyes irányát. Az ünnepélyekkel kapcsolatban két beszédet olvasunk, dr. Károlyi Jánosét, melyet a Calasanzius-ünnepen mondott el és Schand! Miklós igazgató nagy hatást tett záró beszédét. Az önképzőköri jelentés a körben uralkodott eleven életről tesz tanúságot, egyúttal a közönség fokozódó érdeklődéséről. A jelen tanévben Schandl Miklós, Hübschl Kálmán, Lukács István, Gombos Antal, a Magyar Védő Egyesület járultak hozzá pályadijak jutalmazásához. Nem látunk ilyen érdeklődést a jótékonyság emui rovatban, a mely nemcsak más gimnáziumok hasonló rovatainál, de talán a váci elemi iskolai jótékonyságnál is szerényebb aránylag egyes adakozókban. A tanuló ifjúság száma441 volt, ebből vizsgálatot tett 408, még pedig jeles eredménnyel 36, jó 85, elégséges 205, elégtelen 72, a mi 17% bukást jelent; aránylag nagyon is kielégítő, majdnem enyhe. i\ fényes sikerű érettségi eredményről már más alkalommal számoltunk be olvasóinknak. PDivatról — a hölgyeKneK. Bár júliusban tetőpontját éri el a nyár divat, mégis érdekes megfigyelni, mint tűnik föl, itt is, olt is egy-egy „újdonság“, mely hivatva van arra, hogy az új képet új varázszal öltöztesse föl. Mindenekelőtt meglepő, hogy inig a tavaszon nem tudtunk hova lenni a sok szin- pompálól, ez idő szerint csak a fehér uralkodik mindeneken, különösen pedig a hímzett ruhákon: fehér hímzés fehér alapon. Igen nagy választék van hímzett szövetekben, a milyen az úgynevezett angol vagy lika- csosan hímzett, a hímzett batisz, indiai moll; a szegélyzett anyag belehiinzett keskeny csikókkal, hímzett fodrok voálból, markizetíböl, batisztból és mohból. A hímzett szövetek természetesen a minőségük szerint változó árban, oly elfogadható áron kaphatók, hogy még az is szerezett belőlük, akinek az erszénye csak a szerényebb igények kielégítését engedi meg. Igaz, hogy valamennyire fényűzés marad mégis, mert — hacsak, hogy otthon nem mossák, a fehér holmi tisztítása bizony elég drága. A fehér ruha csak úgy szép, ha teljesen kifogástalan és ha nem kell is mindannyiszor mosni, a mikor viselték, de mindenesetre át kell vasalni, még pedig kellő hozzáértéssel. Újdonságnak mondhatjuk a voál és mar- kizett szélmintás fodrot, mely harminc-negyven centiméter magas domborműszerű virágos vagy arabeskes hímzett szélmintát mutat. Az ebből készült ruhák, a mint azt néhány modellen láttuk, igazan gyönyörűek. Az alsó szélet többnyire egyenes és likacsos szegély fejezi be. A készítés módja az anyag szerint változik: a voál vagy markizet fodrot fönn ráncolják, vagy keskenyen szegélyezik. Batiszt és molihimzésből szeretik a szoknyát kéí halom sor egymás iöíé illesztett füdoroól összeállítani. A deréknak mindig van egy kis kivágása, kerek vagy négyszögletes formában fisiidisszel. Még is készítik egyszerű kimono formában is kurta lebennyel. Sétányra igazán elegáns csak az a ruha, ha van hozzá elől nyitott színes tafotakabát és ez aztán készülhet a legélénkebb színekből. Ha a ruhának inkább célszerűnek kell lennie, az említett kabát elmarad és helyébe a leb- benyes blúz kerül, színes lakkővvel, melynek azonban három centiméternél szélesebbnek nem szabad lennie. A hizett ruhákat vert vagy valansziencsipkével díszítik. Természetesen sok a gépcsipke is és itt nem mindig az egyéni ízlés dönt, mert sokszor az elég szép gépcsipke mégis olcsóbb, mint a kézimunka, ha csakhogy nincs meg az az ügyessége, hogy akár a csodaszép csetneki csipkét is maga készíti el. Nagy értéke van a kézihirnzésnek és mennéi régibb a hímzés, annál értékesebb a ruha. Ehhez a sok habos fehérséghez diadalát ül a fiorentini kalap. Meghagyják a lengő, hajló formájában és lazán kötött virágkoszorúval díszítik, melyet hátul tetszetősen tör meg a fekete b usor.y szalagcsokor. Nagyon szép fiorentini kalapot láttunk, mely idősebb nőnek is megfelel, fekete és sárga tüllcsipke dísszel, aranybarna árnyalatú mályvával és fehér kócsaggal. Az övbe olyan virágot tűznek, mely illik a kalap virágjához. A fiorentini kalap különben teljesen kiszorította a panamakalapot és tengerpartra is az előbbi a divatos. Tengerpartra piros, sárga, de fehér kabátos ruha is járja az annyira fölkapott frotté-szövetböl. Még meg kell említenünk a legújabb divathóbortot, a nyári karmantyút, mely csipkéből, batisztból, virágból, különösen rózsából készül. Hogy mi a célja, azt igazán nem tudjuk, ha még olyan szép is.
