Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-04-07 / 28. szám

4

VÁCI HÍRLAP

magyarázta meg a növendékeknek az évenkint ismétlődő szép ünnnep jelentőségét.

— Áthelyezett szemlész. A budapestvidéki pénzügyigazgatóság Gurszky Rezső szemlészt, a ki hosszú ideje működik Vácon s nagy baráti társaságot szerzett magának, Budafokra helyezte át. Gurszky utódja Rehák Ferenc szemlész lesz Kecskemétről.

— A vásártér megváltása felé. A város által kiküldött bizottság a múlt nyáron megszövegezte azokat a feltételeket, a melyek alapján hajlandó a püspökséggel és a káptalannal megegyezni a királyi kisebb haszon- bérleti ügyekben, melyet köznyelven vásártér megváltásának hívunk. A feltételeket közölték a két érdekelt féllel, a megyés főpásztor által kinevezett bizottság a város propozicióit megvitatás tárgyává tette s az év elején értesítette is kifogásairól a várost. Annak idején örömmel adtunk hirt arról, hogy az érdekeltek jóindulata a város irányában nyilvánvaló, mert a lényeges pontokban egyetértenek, elfogadták a város feltételeit, csupán kiegészítéseket indítványoztak. A regálé-bizottság immár három gyűlést tartott, melyen a püspökség és a káptalan viszonválaszával foglalkoztak. Lzeket a gyűléseket szóbeli tárgyalások előzték meg a három érdekelt között, hogy a megállapodások annál könnyeben formába önthetők legyenek. A bizottság ezt el is végezte utolsó gyűlésében, a válasz iegközelebb a püspök és a káptalan kezei közt lesz. Minthogy pedig ezzel a hármas faktor megállapodása lett írásba foglalva, nagy lépéssel haladtunk a vásártér megváltása felé s valószínű, hogy a nyár folyamán már a képviselőtestület elé terjesztik a tárgyalások aktáit, hogy az a végleges határozatot kimondja és a felsőbb hatóságok jóváhagyását kérje.

— NapfogyatKozás április 17=én.

Április 17-én igen érdekes napfogyatkozás lesz, a mely részlegesen egész Magyarországon is látható lesz. Ismeretes dolog, hogy ezeket a fogyatkozásokat a csillagászok másodpercnyi pontossággal ki tudják számítani, előre megtudják mondani, hogy a fogyatkozás mikor fog bekövetkezni s hogy a föld valamely adott helyéről szemlélve, milyen lesz a lefolyása, mikor kezdődik, mikor végződik stb. Az április 17-iki napfogyatkozásra az a szinte egyedül álló érdekes eset áll elő, hogy nem lehet teljes bizonysággal előre eldönteni, hogy a fogyatkozás hol és meddig lesz gyűrűs, illetőleg teljes. E bizonytalanságnak több, a nap és a hold mozgására és méreteiknek pontosságára vonatkozó adat hiánya az oka. A csillagászok számítása szerint a napfogyatkozás középeurópai idő szerint 11 óra 0 perc 45 másodperckor kezdődik Venezuelában. Madeira szigetén teljes lesz a napfogyatkozás. A teljesség tartama 6 másodperc. Magyarországban csak részleges napfogyatkozást látunk. A legnagyobb elsötétedés déli 1 óra 32 perckor fog beállani, ekkor a nap 0.77 része lesz eltakarva. A fogyatkozás vége 2 óra 51 perc 36 másodperckor fog teljesen beállani.

— Dalárda nagyheti szereplése. A Váci Dalegyesület nagypénteken délután öt órakor a felsővárosi plébánia-templomban tartott istentiszteleten részt vett s azon Jeremiás próféta siralmait énekelte. A megható dallamú énekek I. részét Roller Gusztáv énekelte csengő tenor hangon, a II. részt Bárdos Ernő mélabús basszussal, a III. részt pedig az egész négyes férfikar zengette Matzenauer Ferenc karnagy vezetésével. A jeremiádok után a dalárda egy igen szomorú, temetési egyházi éneket adott elő kvartettben. Szombaton délután négy

órakor a fehérek templomában tartott feltámadáson a szertartás összes énekszámait a dalegyesület négyes kara adta hatalmas erővel. A dalárda ezidei nagyobb nagyheti szereplése igen jó hatással volt a közönségre s egyházi körökben is dicsérettel találkozott.

— A grófpüspöK a régi egyházi ruhákat megmenti. Ismeretes, hogy az egyházmegye főpásztora a váci székesegyház kincstárában számos oly régi egyházi szerelvényt helyezett el, a melyek a vidéki plébániákon használaton kívül állottak, de a melyek nem csak egyháztörténeti, de magyar műtör- téneti szempontokból egész kis vagyont érnek. A grófpüspök azt a munkásságát tovább folytatja és most felhívást intézett a plébánosokhoz, hogy mindazokat a templomi ruhákat, szerelvényeket (kazulák, csipkék, kelyhek stb.) melyek közel jövőben leltári törlés alá kerülnek, jegyzékbe foglalva hozzá terjesszék fel, hogy azoknak esetleges helyreállítása, vagy megmentése iránt az intézkedéseket megtehesse.

Eljegyzés. Schönberger Lipót Vacról eljegyezte Winter Gyula leányát, Rózsika kisasszonyt Léván. (Minden külön értesítés helyett).

— Vác és a járás mint selyem= hernyótenyésztő. Bezerédy Pál orsz. selyemtenyésztési felügyelő ez évben is kiadta jelentését Magyarország selyemtenyésztésének és selyemhernyó iparának 1911. évi állapotáról. Ebben a kimutatásban fel van véve Vác városa és a járás is, de bizony vajmi kis eredményt látunk. Vácon, mint ? statisztika mondja, van 767 lombszedésre alkalmas fa (van 780 eperfa még, a melyről nem lehet lombot szedni). Termeltek összesen 480 korona értékű gubót, az átlagos kereset 13 korona. A legnagyobb összeget, 42 koronát, Schultz János kapta termelt gubóiért. Tiz év alatt selyem- hernyókat tenyésztő váciak 1728 koronát kaptak az államtól gubóikért. A váci járásban Felsőgödön Gubics Rezsőné 45 K-t, Rákospalotán Vázsonyi József 45 K-t, Dunakeszin Lehóczky Flórián 156 K-t, Kisnémedin Balázs János 51 K-t, Váchartyánban Godár Margit 32 K-t, Váckisujfalun Karváz János 46 K-t, Alagon Menczer Samu 16 K-t és végül Pestújhelyen Dominek Dezső 15 K-t keresett selyemgubóból.

A lótulajdonosoK figyelmébe. Vác

városában a lóosztályozás e hó 12-ikén (péntek) reggel 8 órakor lesz a marhavásártéren. Hivatalosan felhívják az összes lótulajdonosokat, hogy lovaikat az osztályozáshoz okvetlenül vezessék elő, mert igazolatlan mulasztásukért a városi szegényalap javára minden ló után 30 K-ig terjedhető bírsággal büntetik s ezenkívül még lovaiknak utólagos elővezetésére lesznek utasítva.

— A Kötelező Koronaszámitás. Kereskedői körökből kaptuk alábbi felszólalást:

A pénzügyi m. kir. miniszter szigorú rendelettel behozta a kötelező koronaszáinitást. De úgy hisszük, hogy a mikor Lukács László pénzügyminiszter toliba mondta ezt a szigorú rendeletet, nem gondolt a — saját pénztárcájára. Mert ha gondolt volna, elővette volna és ott bármelyik forintos pénzdarabon meglátta volna, hogy arra bizony nem „2 korona“ hanem „A Frt“ van verve. Vagyis ha némi csekély logikával tiszteli meg a saját rendeletét a pénzügyminiszter, akkor a rendelet érvénybelépésének napján a legelső járásbíróságnál fel kell önmagát jelentenie, hogy ő, mint az állami pénzverdék felügyelője, pénzen, tehát törvényes forgalmi eszközön, még mindig a forint elnevezést használja. És ekkor megbüntetik ő excellenciáját, a saját rendelete, értelmében 200 koronára, nem fizetés esetén megfelelő idejű fogházbüntetésre. De ez az ő privát dolga. Mit csináljon azonban a közönség és a kereskedő világ, a mely eleinte igen gyakran fog fizetni kihágásért több-kevesebb koronákat és ezzel szemben az államnak egy más kiadványán, a forintos pénzdarabon ott látja azt az elnevezést, a melyért őt megbüntetik? Hogy ez a logikátlan, sőt abszurd ellentmondás meg ne essék a magyar kormányon, vonja ki a forgalomból -a forintos pénzdarabot és bocsásson ki helyette „2 korona“ felirattal ellátott ezüst pénzt, addig pedig tartsa jégen a kötelező korona-számitást, mert forintos pénzdarabbal koronában számítani, vagy fából vaskarika — vagy önkényes kötekedés a legközönségesebb józan ésszel.

— Ki lesz a széKesegyház Karnagya ? A váci székeskápíalan Ulrich Károly nyugdíjazásával megüresedett székesegyházi karnagyi és kántori állásra pályázatot hirdetett. Mire a pályázat lejárt, összesen tizenketten jelentkeztek, de csak négyen feleltek meg annak a képzettségnek, mint a pályázóktól kívántak. Ezt a négy pályázót most a káptalan felhívta, hogy a következő hét szerdáján és csütörtökén a székesegyház kórusán jelenjenek meg. A két nap délutánján ugyanis orgona- és énekpróbat fognak tartani s a kinek orgonajátéka és hangja megnyeri a káptalan tagjainak tetszését, az lesz a székesegyház karnagya.

— Az önKéntes tűzoltóK benzin= fecsKendőt KapnaK. Ismeretes, hogy a váci önkéntes tözoltótestület egyike a legjobb anyagi viszonyok közt élő egyesületeknek. Csakhogy évek óta nem ruháztak be s szerelvényeik lassankint ócskaságok lesznek. Most azonban modern tüzoltóeszközről gondoskodnak, a melyből aligha van egy-kettő is még a vidéken. Önkéntes tűzoltóink ugyanis benzines fecskendőt szereznek be. melynek ára nem kevesebb, mint tízezer korona. A modern tűzoltógép hat sugárból ontja a vizet s per- cenkint 600 litert szolgáltat, a gép hajtásához pedig nem kell több, mint egy liter benzin egy órára. Ezzel azután megszűnik az az állapot, hogy a fecskendők nyomásához karhatalommal kellett embereket szerezni. A viz nyomását emberi erőnél tökéletesebben most elvégzi a modern gép. Ambiciózus tűzoltóink büszkesége már legközelebb megérkezik.

Prof. Tauffer Vilmos a m. k. tud. egyetem nő- gyógyászati klinikájának igazgatója Írja: „A természetes Ferencz Jozsef-keserüvizet, mint kitűnő hashajtót. a legjobb sikerrel rendelem.“

— Legolcsóbb a napszámbér — Vácon. A magyar királyi földmivelésügyi minisztérium a magyarországi 1910-iki napszám béréről állított össze kimutatást, a mely most jelent meg. A magyar gazda megváltozott helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint a napszámbér nagyfokú emelkedése, a mely tiz esztendő alatt némely vidéken a száz százalékot is meghaladja. Az országos átlag növekedése nem ilyen rohamos ugyan, de azért óriási fejlődést mutat. A férfi-napszám például tavasszal 1910- ben 112 fillér volt, 1910-ben már 185 fillér. Nyáron pedig ugyanezen idő alatt 175 filléröl 293 fillérre nőtt. Az évi átlagbér 126 fillérről 211 fillérre emelkedett. Hasonlóképpen fejlődött a nő napszámbére. Hogy a gazda kiadásában mit jelent ez a folytonos és nagyfokú bér- emelkedést, a mely különben csak része az összes kiadásában mutatkozó emelkedésnek, bővebben nem kell magyarázni. Bizonysága azonban, hogy a folyton hangoztatott vád a mezőgazdasági munkás nyomoráról, mennyire alaptalan. A hol belterjesebba gazdálkodás és sok ii; a erőre van szükség, ott a napszám tenné-