Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-02-19 / 14. szám
2 V A C í HIRLAl eszmecsere fejlődött ki, a melyben résztvett Miskei Pál, Ősz Kurdi Pál, Hevér István, D. Egytid Laios, Csereklye János, S. Kurdi Kálmán, Mizser András és még többen. Az értekezlet az eszmecsere után egyhangúlag hozzájárult, hogy az uj állatbiztosító ismertetése minél szélesebb körben történjék. Továbbá elhatározták, hogy a mozgalmat minden alkalommal támogatni fogják és tagoknak belépnek. Ezután Kazár Árpád köszönetét mondott a résztvevőknek a megjelenésért s kérte a jelenvoltak, hogy az érdemes gazdasági kérdés érdekében hathatósan működjenek közre. Végül elhatározták, hogy legközelebb a kisváci kát. gazdakörben, az ipartestületben és ipartársulatban fognak megjelenni, hogy ott is megnyerjék a tervnek polgárokat. HireK. A VÁCI FARSANG NAPTARA. Február 25. A kát. legényegylet második farsangi sjínelőadása és táncestélye a Kúrián. Február 25. A váci építőiparosok szövetségének táncestélye a Koronán. Február 26. Kísvácí kát. gazdakör táncmulatsága a Kúrián. Február 27. József kír. herceg szanatórium-egylet hangversenye és táncmulatsága a Kúrián. Március 4. A Kobrak-gyár tisztviselőinek és művezetőinek kabaréval egybekötött táncestélye a Kúrián. — A szanatórium.est. Rendkivül- érdekes, műsorában válogatott estére készül a József kir. szanatórium-egyesület váci fiókja e hó 27-én a Kúrián. Már széliében a városnak beszélnek a szanatórium-estéről, igy érdemesnek tartjuk, ha egyelőre a hangverseny műsorát ismertetjük meg olvasóinkkal : A prológust Pakots József, a Petőfi-társaság tagja, a A boszú órája most már vészteljesen közeledett. Petité koma úgy húsz kilót nyomható fejét, ujjait üstökébe mélyeszté és egy félóráig tartó izzasztó gondolkodás után hatalmasat rúgott, még nagyobbat csapott az asztalra és felorditott, hogy: megvagy. A légy nem tudta elgondolni, hogy ki van meg. 0 élt, Gömböc koma hasonlóképen, kinek szólt tehát a prófétai kijelentés!? Nagy Sándor a gordiuszi csomó megoldásának nem örülhetett annyira, mint izzadó kománk rettenetes tervének, a mellyel egy légy ellen a halál angyalait hívta elő. A tejes bögrében felfedezett néhány csepp tejet, mire az a mentőgondolata támadt, hogy kicseppenti az asztalra, maga pedig lesbeáll, várva az óriási vadat, nyugalmának legnagyobb megzavaróját. A terv sikerült. Szegény légy nem vette észre a kelepcét, vígan ugrált a tejcsep- pek körül, majd élvezettel sztircsölni kezdte az édes nedűt, miközben biztonságáról teljesen megfeledkezett. Pedig Demoklesz kardja ott lógott felette egy hatalmas ököl alakjában, várva az alkalmat, mikor sújthat le a szegény légy bűnös testére. Egyszerre iszonytató ordítás reszkedteti meg a levegőt, az ablakok meg- csörrennek és mint a feltámadásra hivó angyal szava dörög bele a levegőbe : agyonütöttem ! Ennek már fele sem tréfa, az állatok remegve néznek búvóhely után, a kutyák vo- nitanak, a szomszédok összeszaladnak, hogy lássák a rettenetes tett eredményét. Bedugja félénken fejét az első, majd a második látószanatórium-egyesület főtitkára fogja mondani. Eljön Jászai Mari, a nemzeti színház nagy tra- gikája és Vörösmarty. Petőfi költeményeket fog szavalni. Kramer Teréz, az operaház művésznője több operából fog szólószámokat énekelni. A fővárosi szereplők közt lesz Sey Dezsőné, a hires cimbalomművésznő, Horváth Elek zeneakadémiai tanár, ki zongorajátékát mutatja be. A helybeli szereplők közt lesz Lengyel Margit, a ki felolvasást tart, Preszly Pincsi és Szép József, kik a Rab Mátyás operettből énekelnek duettét, Biró Editke, a ki egy táncos énekszámot fog előadni, Csongor Gergely dr., ki költeményeiből szaval, végül a dalárda, mely a szózatot és a himnuszt énekli. A rendkívül érdekes műsort most állítják ösz- sze, jövő héten kimennek a meghívók is. — A hengermalom a pesti Keres= Kedelmi banK Kezében. A váci hengermalom részvénytársaság e hó 16-án, csütörtökön tartotta meg igazgatósági ülését, melyen dr. Zádor János elnöklete alatt résztvettek Nagy Sándor, Gosztonyi Tibor, dr. Huber József, Miltényi Aurél, Muslay Gyula és Gindrich József igazgatósági, dr. Galcsek György és Váró Károly felügyelő bizottsági tagok. Elmaradásukat kimentették Laszkáry Gyula és Schweitzer Lipót. Az üzemi és üzleti jelentés szerint az üzem nappalra redukálva a legnagyobb rendben folyik. Az üzlet menetele nem kielégítő, mert a nyerstermény áremelkedése folytán a lisztárak rendkívül emelkediek és a vevők a vásárlásban tartózkodók, de remélhetőleg ezen az állapoton rövid időn belül az üzlet fellendülése segíteni fog. A beterjesztett és a felügyelő-bizottság által átvizsgált és helyesnek talált 1910. évi zárómérleg' szerint a vállalat tavaly a rendkívül rossz viszonyok folytán nem tudott hasznot elérni, de sikerült a múlt év első félévi veszteséget annyira leszállítani, hogy a tavalyi 23,000 kor nyereség átvitelből még 6566.36 összeg áll a közgyűlés rendelkezésére. Az igazgatóság a mérleget elfogadta és a jövő hó 6-án tartandó huszadik évi rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja beterjeszteni, hogy gató és nem látnak semmit, csak Gömböc koma ül győzőhöz hasonlóan a karosszékben, dagadó kebellel, arcán fenséges mosollyal, szeméből a hatalmas büszke lángjait lövelve kiáltja oda: agyonütöttem. Mit? zengték kórusban az érdeklődők. Választ nem is ad, csak bütykös ujjával mutat a szerencsétlen légy szétroncsolt tetemére. Hogy erre milyen „homéroszi“ kacaj támadt, arról már Írni sem merek. De hát tényleg olyan veszedelmes az a légy, hogy az külön krónikát érdemet? Valóban úgy van, mert közvetítője minden betegségnek. Vé= gigjár mindent, Gömböc koma orrától egész a szemetes ládáig, miközben a baktériumokkal megrakott részecskék seriéihez, nyúlványaihoz apadnak. így megterhelve fertőző csirákkal más tárgyakra mászik, ahol lekeni azokat magáról mászkálás, tisztogatás közben. Nem az veszedelmes, hogy szemtelenül arcunkra száll, hanem, hogy ellepi asztalunkat, ételeinket és emiatt súlyos betegségek csiráival fertőztethet meg bünntinket. Más vidékek légyfajai még veszedelmesebbek. így a kolumbácsi, hesszeni légy, az amerikai moszkitó, Afrikában a csecselégy, stb. csjpése és fertőző képessége még sokkal nagyobb. A mi közönséges házilegyünk is átolthatja csípésével az u. n. hullamérget, ha előtte rothadó, mérges anyagokon nyalakodott, de ez ritka eset, mig a többiek csípésükkel majdnem nyereség maradványból 328.32 K-t a rendes tartalékalap javadalmazására, 3300 K-t igazgatósági jutalékra, 1800 K-t felügyelő-bizottsági tiszteletdijra, a fennmaradó 1138.04 K pedig tisztviselők jutalékára fordítsák. Gindrich igazgató kijelentette, hogy az általa a vállalati részvényekre eddig beszerzett 4544 darabra szóló vételjogot a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése alatt levő szindikátusra ruházta át, mely az opciót gyakorolva a részvények átvételét holnap megkezdi és kötelezte magát minden átvételre felajánlott részvényt jövő hó 15-ig 100 K névértékben átvenni. — A jelentést az igazgatóság örömmel vette tudomásul abban a tudatban, hogy a részvényesek érdeke legjobban meg lett védve, mert minden részvényesnek megtérült a befektetett pénze és annak megfelelő kamata az eddigi osztalékok által. Végül kimondta az igazgatóság, hogy tekintettel azokra a részvényesekre, a kik eddig az opcioadásra fölszólítva nem lettek, a két helybeli újságban hirdetés tesz közzé, hogy a részvények jövő hó közepéig 100 kor. névértékben átadhatók a tavalyi szelvénnyel együtt. — Halálozás. Részvéttel emlékezünk meg arról a súlyos csapásról, mely Mischkr Kornél iparospolgártársunkat, városi képviselőt érte. Neje 43 éves korában, 25 évi boldog házasság után meghalt. Temetése, melyen az ipartársulat és tűzoltóság testületileg vett részt, pénteken ment végbe nagy részvét mellett. Ny. b! — ÖKrös Bálintné hagyatéka. Néhai Ökrös Bálintné budapesti házát a Szabolcsújában jótékony célra hagyta. A házat egyenlő részben a debreceni főiskola, a közjegyzői ka- mara és a váci gyennekmenhely örökölte. A házat, mely 130—140 ezer koronát ér, nagyobb adóság terheli, most az örökösök arról tanakodtak, hogy kölcsön4; vesznek fel s ebből ki- fizetik az apró járulékokon kívül az örökösödési illetéket is. Az iskolaszék, mely a men- hely gazdasági ügyeinek vezetője, ez ügyben rendkívüli gyűlést tartott, melyen megbízták Schmidt János elnököt, hogy a debreceni főmindig veszedelmes betegségbe döntik az embert. Az anapheles nevű szúnyog oltja bélénk a maláriának bacillusát, az amerikai moszkitók pedig a sárgalázét. Ezek a parányi állatok sokkal több embert öltek már meg eddig, mint a világ összes fenevadjai együttvéve. Az orosz-japán háborúban a japán orvosoktól kezelt sebesültek legnagyobb része meggyógyult, járvány náluk nem dühöngött, amiben lényeges szerep jutott annak a szigorú elővigyázatnak, a mellyel az orvosok távol tudták tartani a kórházaktól a legyeket. Üdv és hála Gömböcnek azért, hogy egy ellenségtől megszabadított. A diadaléneket, vele fujhatjuk, de ne feledkezzünk meg az óvószabályokról sem, a melyeket a legyek ellen alkalmaznunk kell, amennyire emberileg tőlünk kitelik. Legradikálisabban jártak el velük Új-Or- leansban, Amerikában, a hol befedték sűrű hálóval az összes víztartó edényeket és kutakat, hogy a vízben levő álcákból kikelő rovarok el ne menekülhessenek, a kifejlett mosz- kitókat pedig kénnel, olajjal, füstöléssel pusztították ki, a minek eredménye az lett, hogy az addig évenként megújuló sárgaláz megszűnt. Képzelhetjük, Gömböc koma mily diadalérzettel nézett volna végig az elesett moszkitók élettelen hullái felett. Dr. Horválh Károly.
