Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-09-27 / 75. szám
2 VÁCI HÍRLAP tengelye eltörött, miután már előbb a szirtes japáni beltengerben csavarjait megsebezte. Tehetetlenül állt ott a hatalmas vizen s a rajta lévő hajómérnök csak annyira tudta rendbehozni, hogy a jokohámai kikötőbe tudott bevánszorogni. Visszautazása sem volt rendes, vihar volt osztályrésze napok hosszat. Postáját a kis Sado Mura japáni gőzös vette át, de utasait a magasan járó hullámok miatt vissza kellett vinnie Jokohámába. Száraz dockba vitték később Nagasaki-ba s derék tisztikarának csak az volt a vigasza, hogy sikérült mégis szerencsésen parthoz jutni, mert ilyenkor a gőzös, ha nagy viharba kerül, könnyen elpusztulhat. A nagy vihart azonban a gondviselés távoltartotta tőle s „Japán hercegnőjének“ az „Empress of Japán“ gőzösnek juttatta. Szegény kis fehér (3000 tonnás) kosztümbe járó hercegnő, micsoda táncot járt a szélben s hogy a hatalmas hullámoknak nem is öleléseit, de agyontörési támadásait mennyi erővel tudta csak leküzdeni, az bámulatos. Csak ilyen óriás, vihar alkalmával szerezhet fogalmat az ember magának arról, hogy mint van megépítve egy gőzös. Elvitték díszei legjobbjait a habok, a midőn a kétszer betörő hullámok letépték két legnagyobb mentő csónakját. Bizony a mentő- csolnak az a legtöbb esetben disz a hajón s nem mentési eszköz, mint e példa is igazolja. Az Empress azonban állta a hullámok csatáját s 12 nap alatt oda vitte utasait az Olimpic hókoronás bércei alá. Mintha csak tudták volna a hegyek, hogy micsoda veszélyen mentünk át, oly alázattal fogadtak. A déli ' órákban még a fejükön lévő felleg s köd kalapot mikor oda értünk szinte lábukig emelték le s a nyugodni készülő nap színes sugaraiban tündökölvén, tudatták, hogy Amerika partjaihoz értünk. Még egy éjjel s a hosszú, harminchatnapos tengerészeskedés után Vancouver kikötőjében örülhetett a hajó Minnesotáról átszállt valamennyi utasa a reggelnek. Hétfőn hozta hírűi Sátoraljaújhelyről egy egyszerű gyászjelentés, hogy Halmi László, főgimnáziumunk volt igazgatója 70 éves korában, rövid betegség után meghalt. Azt mondhatjuk, hogy csak a minap költözött el közülünk, hogy hosszú fáradságos munka Után élvezze a jól megérdemelt nyugalmat s pihenést, üdülést szerezzen beteges szervezetének. Emléke még frissen él mindnyájunk lelkében kik nem is olyan régen búcsút vettünk tőle. Az egykori nagykárolyi káplán és tanár, sátoraljaújhelyi igazgató sok szép lelki tulajdonsággal vette át városunkban a főgimnázium igazgatását s vitte azt pontossággal, erős kezekkel s az ifjúság iránt érzett igazi atyai szigorúsággal tizenkilenc esztendeig. Megjelenése egy hivatásos paptanár komolyságával imponált, egy kötelességtudó és teljesítő elüljáró erejével hatott. Alapjában véve mégis ez a magábazárkozott lélek kedves, előzékeny volt. Azok a tanítványai, a kik egyháztörténeti előadásait hallgatták a lelkes és képzett tanárban a jószivü embert is észrevették. Észrevették és a hálás ragaszkodás és tisztelet minden jelével elhalmozták. Ezt a hálás tiszteletet, mely életében övezte, az őszinte kegyelet váltja föl, benn a szivek mélyében, a honnan mély megindultságunkban tör elő az imádságszerű óhaj: Nyugodjék békében ! — Kinevezés. A kir. ítélőtábla elnöke dr. Renes Sándor végzett joghallgatót a kecskeméti kir. járásbírósághoz joggyakornoknak nevezte ki. — Véglegesítés. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Papp József váci kir. orsz. fegy- intézeti ideiglenes minőségű börtönügyi fogalmazót ebben az állásában véglegesítette. — Református egyházi ünnepély Veresegyházán. A veresegyházi újjáépített református templomot most vasárnap délelőtt 11 órakor szentelték fel nagy ünnepségekkel. A felszentelésen megjelentek a dunán- inneni ref. püspök képviseletében Petry Elek teológiai tanár, Mády Lajos újpesti esperes, a gödöllői, szadai, őrszentmiklósi, váchartyáni, lajosmizsei, üllői és rákospalotai ref. lelkészek, továbbá Kvassay István, gróf Odonell Roderick, Vicián Antal főgondnok, dr. Peszly Elemér orsz. gyűlési képviselő, Ivánka Pál főszolgabíró, Fóth, Szada, Őrszentmiklós, Vác- hartyán, Váckisujfalu, Gödöllő községek küldöttségei. Az ünnepély Mády Lajos imájával kezdődött, utánna a gödöllői ref. lelkész szent beszédet tartott, majd a hívők az Ur vacsorájához járultak. Délben az iskola termében 100 terítékű bankett volt, melyet az egyház adott. Az ebéd alatt felköszöntőket mondottak Vi- czián Antal, Petry Elek, dr. Preszly Elemér, Nagy Ferenc veresegyházi, Mátis Márton szadai lelkészek, Ivánka Pál és Puskás Sámuel- A templom újjáépítése 21,000 koronába került, mely összeg közadakozásból folyt be. — A sihetnéma intézeti tanárok gyűlése és a Cházár-ünnep. A siket- néma-intézeti tanárok országos egyesületének választmánya f. hó 23-án Vácott Klis Lajos igazgató, ö. íb. elnök részvételével, Borbély Sándor elnöklésével gyűlést tartott, — a melynek a folyó ügyeken kívül — legfontosabb tárgya volt az „érzéki és értelmi fogyatkozásban szenvedők oktatásáról és gyámolitásáról“ szóló törvényjavaslat ügye. Gyűlés után volt a Cházár ünnep. Szept. 24-e emlékezetes nap a magyar siketnema-oktatás történetében, 1799-ben e napon irta jólészi Cházár András Gömör és több vármegyék táblabirája ama hires nevezetes első levelét a Magyar Kurírba, a mely alapja, kiinduló pontja volt az egész országra kiterjedő további apostoli munkálkodásának és a melynek eredménye az 1802-ben aug. 15-én Vácott megnyílt hazai első siketnéma- intézettink. A siketnémák tanárai — akik immár 16 intézetben váltják valóra Cházár Andrásnak nemes eszméit — hálás kegyelettel a magyar siketnéma-oktatás megalapítója emlékezetének szentelték szept. 24-ét és évről-évre Cházár- üunepet tartanak Vácott. Az ünnepen ezúttal is képviselve voltak az ország középpontjához közel levő siketnéma intézetek tanári testületéi; a távolabbiak levélben, táviratban fejezték ki az ünneplőkkel való együttérzésüket. Az ünnepi szónok ezúttal Klug Péter a siketnémák szegedi intézetének igazgatója volt. — Haláleset. Dr. Dobos Károly budapesti VI. kerületi állami főgimnáziumi tanár hosszas szenvedés után Budapesten folyó hó 22-én 38 éves korában meghalt. Az elhunyt tanár Vácon végezte középiskolát s mint korának a váci főgimnázium legjelesebb tanulójára sokan emlékezhetnek még. A nagytudo- mányú pedagógus igen szegény szülők gyermeke volt, ő maga magát taníttatta s már mint diáknak is a tanulótársai tanításából kellett föntartania magát. A földhözragadt szegény diáknak azonban még igy sem jutott pénze fűtésre és világításra s föladott leckéit a vasúti váróteremben szokta megtanulni. A filozófiát elvégezve gyorsan haladt előre az ifjú. Először Aradon tanároskodott, majd pár év múlva Budapestre helyezték, ahol most meghalt. Temetése tanártársai nagy részvételével vasárnap ment végbe a r. kath. szertartása mellett. Hogyan bosszantja a munkásbiztositó a munkaadókatT A munkásbiztositó intézmény eljutott már odáig, hogy sem a munkások sem a munkaadók testének, lelkének nem kell. A biztosítottaknál már régen betelt a pohár, a munkaadók pedig most már torkig vannak ezzel a humánus intézménnyel, mely nem elégszik meg azzal, hogy a legtöbb munkaadóra több járulékot vet ki, mint annak az adója, most a munkaadó iránt bizalmatlanságát jelenti be. Az összes pénztárak, igy vácia munkásbiztositó is felsőbb rendeletre körlevelet intézett a munkaadókhoz, melyben bejelenti, hogy ezentúl külön felszólítás és kivetés nélkül a járulékokat tartoznak hetenkint befizetni. A felszólítás ezeket mondja: Figyelmeztetnek és felhivatnak a munkaadó urak az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztositó Pénztár folyó évi augusztus hó 17-én megjelent 42215. számú körrendeletére, amely szerint a munkaadó urak a járulékokat külön felszólítás és kivetés nélkül is hetenként tartoznak a munkásbistositó pénztárnál befizetni. Ezt a munkaadó urak annál könnyebben tehetik, mert a biztosítottakra eső járulékrészt kétségtelenül hetenkmt vonják le alkalmazottaik béréből és másrészt a pénztár a kirovást havonként, vagyis oly időben eszközli, a mikor a munkaadó uraknak — az alkalmazottaktól való téves levonás esetén — idejük és módjuk van az 1907. évi XIX. t.-c. 41. §-ának második bekezdésében meghatározott jogaikat érvényesíteni. Előnyös a munkaadó urakra azért is a hetenkénti fizetés, mert hetenként könnyebb csekélyebb összeget fizetni, mint havonta a felszaporodott teljes négy heti járulékot egyszerre. Végre hangsúlyoznunk kell, miután az Országos Pénztár alapszabályainak 34. §-ának második bekezdése értelmében a megelőző hónapra kirótt járulék, mely külön felszólítás és kivetés nélkül is hetenként befizetendő volt; a kivetéskor már hátralék, tehát a törvény 46. §-a és az Országos Pénztár alapszabályai 37. §-a értelmében azonnal behajtásra mindazon munkaadó uraknál kimutatható, kik a hó folyamán esedékes volt járulékra fizetést nem eszközöltek. Ez a rendelkezés nem tesz kevesebbet, sem többet, mint megszaporitja a munkaadó munkáját s a pénztár pedig el fog merülni a restanciákban. Bosszantja a munkaadó bizalmatlanságával, tenger munkát követel a pénztáraktól. Igazán- itt az ideje, hogy az élet követelményei szerint átdolgozzák a munkásbiztositó törvényt s az okvetlenkedő országos pénztárt eltiltsák oly rendelkezésektől, melyeknek egy oldalon sem látják hasznát s egy őrült agy szüleménye miatt munkaadónak, pénztárnak indokolatlanul rabolják el drága idejét. — Vívás a sportegyletben, A sportegyesület vezetősége közli az érdeklődőkkel, hogy az Iparudvarban levő téli helyiségében a vivószezont október elsején kezdi meg Hollósy mester vezetése alatt. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást az osztályvezetőnél, ifj. Pintér Gyögynél nyerhetnek.
