Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-09-17 / 72. szám
2 VÁCI HÍRLAP SPALDING ŐRNAGY NÁLUNK. A „meglátások“, a „megérzések“ korszakát éljük. A rendes „polgári“ érzékek már nem elegek, határtalan dimenziók kellenek a modern embernek. Mig egy része az embereknek tudománnyá akarja fejleszteni ezt, addig néhány kevesen már prózaian kamatoztatják az uj érzéket és sokszor hasznára vannak vele az emberiségnek, mellette persze jelentős jövedelmet biztosítanak maguknak. Ez utóbbiak közé tartozik F. Spalding őrnagy, kivel és tudományával a fővárosi újságok a nyári szenzációkat felülmúló terjedelmes cikkekben foglalkoztak. Spalding őrnagy ugyanis „megérzése“ folytán vizet keres és pedig oly sikerrel, hogy számtalan olyan viz- szegény vidéken, a hol soha sem találtak vizet, az ő útmutatásai alapján bő forrásokra akadtak. Miután a budapesti sajtó kellő reklámmal szolgált a vízkutató porosz őrnagynak (kinek tudását, mellékesen megjegyezve, a német császár is szerette volna megtanulni, de a viz- keresésben kudarcot vallott) Spalding elindult Magyarország vizszegény vidékeinek segítésére. Ma itt, holnap ott talált vizet, a figyelmet pedig magára vonta. Az elsők közt, kik vizku- tatásra hívták fel Vigyázó Sándor gróf volt. A páratlanul szép rátóti kastélyhoz és kerthez tartozik Haraszti puszta, melyen, bár az uradalomnak nagy vagyona van lábas jószágban, vizet nem tudtak találni, akármily mélyen is ástak le többször is nagy költséggel. Igás fogatok szállítják állandóan Harasztiba a vizet s igy elképzelhető mekkora költsége van az uradalomnak a vízhiány miatt. Spalding őrnagy szívesen fogadta a gróf uradalmának meghívását és a vizkereséshez fogott. Sikerült is vizbő forrást találnia rövid kutatás után. Azt mondják, 2000 koronát kapott ezért a kirándulásáért és pedig a bőkezű főúr mindjárt ezer koronát adott neki, a másik ezret a fúrás eredményének konstafá- lása után kapta. Spalding őrnagy igy tehát szépen keres tudományával, de nem szalasztja el a kis halakat sem. A mint hire ment, hogy már a mi vidékünkön is sikert ért el a vízkutató őrnagy, Őrszentmiklós község bocsátkozott vele alkuba. Őrszentmiklós is — Áthelyezett igazgató. A közoktatásügyi miniszter Acsay István besztercebányai főgimnáziumi igazgatót, Helcz Ferenc ítélő táblai biró vejét, Budapestre helyezte át és a Barcsay-utcai főgimnázium élére állította. — Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy ifj. Schulcz János és kiskorú fia Scluilcz József János váci illetőségű váci lakosok családi nevüket „Szondi“-ra változtathassák. — Uj tanító a statusquo izr. hitközségben. A váci statusquo izr. hitközség iskolaszéke Révész Béla elnök vezetése alatt most töltötte be Natonek Dezső nyugdíjaztatása folytán megürült tanítói állást. A sok pályázó közül Neumann Nándort, Neumann Kálmán kereskedő fiát választotta meg egyhangúlag a hitközség tanítójává. — Riadalom a bécsi hajón. A Ferdinand Max jó magyar nevű személyszállító hajón nagy riadalmat okozott pénteken egy matróz rosszuliéte. Gönyőnél ugyanis kolera- gyanús tünetek között egy matróz rosszul lett, azon a talajon fekszik, a hol állandó a vízhiány. A gazdálkodó népnek ez nagy kárára van, szívesen határozta el tehát, hogy meghívja a porosz őrnagyot, keressen nekik is vizet. Spalding jó érzését, vagy nemes gondolkodását igazolja az, hogy 90 koronáért keresett vizet Őrszentmiklós községnek. A reggeli gyorsvonattal érkezett meg és az állomáson várta őt Rónay Géza földbirtokos. Spalding őrnagy magas termetű, 45—50 év körüli férfi, modora rávall a poroszra. Rónayval együtt mentek ki Örszentmiklósra, a hova időközben megérkezett Ivánka Pál főszolgabíró is. A formalitásokon rövidesen átestek és a porosz őrnagy hozzákezdett a vizkereséshez. Kabátja belső zsebeiből egy hajlított fűzfavesszőt vett elő s elindult útjára. A vesszőt kétkézzel maga előtt tartva, többször megállott s ilyen helyeken cöveket veretett a földbe. Mikor a cövekekkel már jó nagy kört bekerített, ebben a körben folytatta munkáját. Óvatosan lépett előre, néha megingott a teste. Egyszerre egésztestében összerázkódott, kezében megmozdult a fűzfavessző s aztán igy szólt: — Itt húsz méterre bő vizforásra akadunk. A vizkutatás munkája ezzel véget ért, az egész nem tartott tovább egy óránál. Délután már utazott vissza az őrnagy, kinek tudománya érthető nagy érdeklődést keltett. Ma már az ország kitudja melyik vidékén keresi a vizet. Ámde Őrszentmikiősnak nincs vize még mai napig, pedig az őrnagy a község tó felé eső részén, közel a Kvassay-villához jelezte a bővizű forrást. Spalding őrnagy tudománya eddig nem csalt (igaz, eddig csak a sikereiről olvastunk) hihető, hogy Őrszentmiklós kilencven koronájáért is vízhez fog jutni. Hogy az eddig nem történt, egyedüli oka az, hogy az állami fúrógép még nem érkezett meg. A föld mi veléstigyi miniszter ugyanis beígérte a fúrógépet a községnek, de az most más helyen van elfoglalva. De Őrszentmiklós artézi vizének helye ki van jelölve s ha más helyeken sikerült a porosz őrnagynak sajátos tudományával vizet találni, a község népe is méltán várhatja, hogy a csodálatos fűzfavessző megszünteti náluk a vízhiányt, mihely- az állami fúrógép munkához fog. amire Komáromnál kitették és kórházba szállították. Komáromtól kezdve Budapestig valamennyi kiszálló utast fertőtlenítettek, Budapesten pedig magát a hajót is kivették a forgalomból. Nálunk a legnagyobb részt harmadosztályú utasok között magától értetőleg visszatetszést keltett a hatóság ezen helyes óvintézkedése. — Be Kell ruKKolni. A héten a következő váci illetőségűek kaptak katonai be- hivójegyeket tényleges szolgálattételre: Roller Hermann egyévi önkéntes a cs. és kir. 32. gyalogezredhez, Aszódi István egyévi önkéntes a cs. és kir. vasúti és táviró ezredhez, Kozmér Lajos ugyanoda három évre, Pálífy Lajos három évre a cs. és kir. 1. huszárezredhez, végül Budapestre a m. kir. 1. honvéd gyalogezredhez két évre október hatodikára: Haydú Lajos, Szikora András, Simon János, Fábián Ferenc, Körner Rezső, llovszki (Tröszter) Ernő, Szili Lajos és Angyal János. — A siKetnéma-intézeti tanároK országos egyesületéneK választmánya szept. 23-án d. u. 5 órakor a siketnémák váci kir. orsz. intézetében tartja gyűlését. Tárgyak ezek lesznek: 1. Jegyzőkönyvhitelesitők kijelölése. 2. Bejelentések. 3. A pénztárnok jelentése. 4. A szerkesztő jelentése. 5 Tagfelvétel. 6. Újítás a kézügyességi oktatásban. 7. A tanítási kötelezettség ügye. 8. Indítványok. — Nem volt Kolerás. Múlt számunkban megírtuk, hogy az átvonuló honvédezre- dek egyikében, a besztercebányaiban, haláleset történt. Mayer Klodiák Márton 27 éves közhonvéd őrségen állott a külső laktanyában s mikor felváltották, hirtelen rosszul lett és még ott a kaszárnya beteg-szobáján meghalt. A hullát felboncolták s a beleket elküldték a kolera-laboratoriumba megvizsgálás végett. A városban túlzott hírek kerültek forgalomba s arról szólt a híradás, hogy még hat honvéd betegedett meg. A hir nem volt igaz, a katonaság el is vonult, csak az a század maradt Vácon, melybe Mayer Klodiák Márton tartozott. Így rendelte ezt a felsőbbség. Harmad napra megjött a laboratórium jelentése is, meiy szerint Mayer Klodiák közhonvéd halálát nem kolera okozta. Egyúttal megkapta a parancsot a század is, melyet most már nem az északmagyarországi hadgyakorlatokra, hanem haza, Besztercebányára dirigáltak. A szenzációról ma már senki sem beszél, egy kis sirdomb révén egy század honvéd megmenekült a fárasztó nagygyakorlatoktól. Felakadták a hajók! Megszüntettek a bécsi hajókat Sokan nem tapasztalt kis vízállás van a Dunán. A más években rejtett zátonyok most mind a viz fölött vannak, a Duna medre Vác tájékán alig éri el a két métert. A hajózás most a legveszedelmesebb s minden nap várható, bogy nagy értékeket képviselő hajók a zátonyokon tönkre mennek. Bár az idén megnőtt a dunagőzhajós társáság személyforgalma, mégis Linztől Bécsig és Bécstől Budapestig a személyhajók forgalmát a szokásos időnél hamarabb be kellett szüntetni az ab- normis vízállás miatt. A társaság közhírré is tette, hogy az utolsó hajó Budapesttől e hó 13-án, Bécsbő! e hó 15-én indul. Szeptember 12-én a Vesta gőzös indult Becsbe, 13-án utolsónak a Hildegarde. A Vesta, a mely pedig nem jár mélyen, Körtvélyesig jutott el s itt fennakadt egy zátonyon. Másnap hasonló kép járt a Hildegarde. Még zátonyon találta aVestát s alig ment néhány kilométerrel feljebb, hasonló sors érte: úgy oda ragadt a zátonyra, hogy mozdulni sem tud máig sem. A két peches hajónak visszafelé is az utolsó utat kellett volna megtenni, de szerdán és csütörtökön az egész bécsi vonalon nem volt hajó, pedig minden állomáson (igy Vácon is) akadt nem is egy utas, a kik Budapest felé el akartak utazni. Végül is a társaság a harmadik napon a Freudenau nevű gőzöst bocsátotta el Bécsből, hogy az utolsó utat befejezze. Ez a gőzös éjfél után három órakor jutott el Vácra este hat óra. helyett. A két személyszállító még most is zátonyon vesztegel utasaival. Az erős teherhajók állják körül s tanakodnak a kapitányok, hogyan kell a gőzösöket veszedelmes helyzetükből megszabadítani a nélkül, hogy a drága alkotmányokban kár essék. Vácnak szépe akkor lesz: Hogy ha Iza-púdert vesz.
