Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-09-17 / 72. szám

2 VÁCI HÍRLAP SPALDING ŐRNAGY NÁLUNK. A „meglátások“, a „megérzések“ korszakát éljük. A rendes „polgári“ érzékek már nem elegek, határtalan dimenziók kellenek a modern embernek. Mig egy része az embereknek tu­dománnyá akarja fejleszteni ezt, addig né­hány kevesen már prózaian kamatoztatják az uj érzéket és sokszor hasznára vannak vele az em­beriségnek, mellette persze jelentős jövedelmet biztosítanak maguknak. Ez utóbbiak közé tartozik F. Spalding őr­nagy, kivel és tudományával a fővárosi újsá­gok a nyári szenzációkat felülmúló terjedelmes cikkekben foglalkoztak. Spalding őrnagy ugyanis „megérzése“ folytán vizet keres és pedig oly sikerrel, hogy számtalan olyan viz- szegény vidéken, a hol soha sem találtak vi­zet, az ő útmutatásai alapján bő forrásokra akadtak. Miután a budapesti sajtó kellő reklámmal szolgált a vízkutató porosz őrnagynak (kinek tudását, mellékesen megjegyezve, a német csá­szár is szerette volna megtanulni, de a viz- keresésben kudarcot vallott) Spalding elindult Magyarország vizszegény vidékeinek segítésére. Ma itt, holnap ott talált vizet, a figyelmet pe­dig magára vonta. Az elsők közt, kik vizku- tatásra hívták fel Vigyázó Sándor gróf volt. A páratlanul szép rátóti kastélyhoz és kerthez tartozik Haraszti puszta, melyen, bár az uradalomnak nagy vagyona van lábas jó­szágban, vizet nem tudtak találni, akármily mélyen is ástak le többször is nagy költség­gel. Igás fogatok szállítják állandóan Harasztiba a vizet s igy elképzelhető mekkora költsége van az uradalomnak a vízhiány miatt. Spalding őrnagy szívesen fogadta a gróf uradalmának meghívását és a vizkereséshez fogott. Sikerült is vizbő forrást találnia rövid kutatás után. Azt mondják, 2000 koronát kapott ezért a kirándulásáért és pedig a bő­kezű főúr mindjárt ezer koronát adott neki, a másik ezret a fúrás eredményének konstafá- lása után kapta. Spalding őrnagy igy tehát szépen keres tu­dományával, de nem szalasztja el a kis hala­kat sem. A mint hire ment, hogy már a mi vidékünkön is sikert ért el a vízkutató őrnagy, Őrszentmiklós község bocsátkozott vele alkuba. Őrszentmiklós is — Áthelyezett igazgató. A közokta­tásügyi miniszter Acsay István besztercebányai főgimnáziumi igazgatót, Helcz Ferenc ítélő táblai biró vejét, Budapestre helyezte át és a Barcsay-utcai főgimnázium élére állította. — Névmagyarosítás. A m. kir. bel­ügyminiszter megengedte, hogy ifj. Schulcz János és kiskorú fia Scluilcz József János váci illetőségű váci lakosok családi nevüket „Szondi“-ra változtathassák. — Uj tanító a statusquo izr. hit­községben. A váci statusquo izr. hitközség iskolaszéke Révész Béla elnök vezetése alatt most töltötte be Natonek Dezső nyugdíjazta­tása folytán megürült tanítói állást. A sok pá­lyázó közül Neumann Nándort, Neumann Kál­mán kereskedő fiát választotta meg egyhangú­lag a hitközség tanítójává. — Riadalom a bécsi hajón. A Ferdi­nand Max jó magyar nevű személyszállító hajón nagy riadalmat okozott pénteken egy matróz rosszuliéte. Gönyőnél ugyanis kolera- gyanús tünetek között egy matróz rosszul lett, azon a talajon fekszik, a hol állandó a víz­hiány. A gazdálkodó népnek ez nagy kárára van, szívesen határozta el tehát, hogy meg­hívja a porosz őrnagyot, keressen nekik is vizet. Spalding jó érzését, vagy nemes gon­dolkodását igazolja az, hogy 90 koronáért keresett vizet Őrszentmiklós községnek. A reggeli gyors­vonattal érkezett meg és az állomáson várta őt Rónay Géza földbirtokos. Spalding őrnagy magas termetű, 45—50 év körüli férfi, modora rávall a poroszra. Rónayval együtt mentek ki Örszentmiklósra, a hova időközben megérke­zett Ivánka Pál főszolgabíró is. A formalitá­sokon rövidesen átestek és a porosz őrnagy hozzákezdett a vizkereséshez. Kabátja belső zsebeiből egy hajlított fűzfa­vesszőt vett elő s elindult útjára. A vesszőt kétkézzel maga előtt tartva, többször megállott s ilyen helyeken cöveket veretett a földbe. Mikor a cövekekkel már jó nagy kört bekerí­tett, ebben a körben folytatta munkáját. Óva­tosan lépett előre, néha megingott a teste. Egyszerre egésztestében összerázkódott, kezé­ben megmozdult a fűzfavessző s aztán igy szólt: — Itt húsz méterre bő vizforásra akadunk. A vizkutatás munkája ezzel véget ért, az egész nem tartott tovább egy óránál. Délután már utazott vissza az őrnagy, kinek tudománya érthető nagy érdeklődést keltett. Ma már az ország kitudja melyik vidékén keresi a vizet. Ámde Őrszentmikiősnak nincs vize még mai napig, pedig az őrnagy a község tó felé eső részén, közel a Kvassay-villához jelezte a bővizű forrást. Spalding őrnagy tudo­mánya eddig nem csalt (igaz, eddig csak a sikereiről olvastunk) hihető, hogy Őrszentmik­lós kilencven koronájáért is vízhez fog jutni. Hogy az eddig nem történt, egyedüli oka az, hogy az állami fúrógép még nem érkezett meg. A föld mi veléstigyi miniszter ugyanis beígérte a fúrógépet a községnek, de az most más helyen van elfoglalva. De Őrszentmiklós artézi vizé­nek helye ki van jelölve s ha más helyeken sikerült a porosz őrnagynak sajátos tudományá­val vizet találni, a község népe is méltán vár­hatja, hogy a csodálatos fűzfavessző megszün­teti náluk a vízhiányt, mihely- az állami fúrógép munkához fog. amire Komáromnál kitették és kórházba szállí­tották. Komáromtól kezdve Budapestig vala­mennyi kiszálló utast fertőtlenítettek, Budapes­ten pedig magát a hajót is kivették a forgalom­ból. Nálunk a legnagyobb részt harmadosz­tályú utasok között magától értetőleg vissza­tetszést keltett a hatóság ezen helyes óvintézke­dése. — Be Kell ruKKolni. A héten a kö­vetkező váci illetőségűek kaptak katonai be- hivójegyeket tényleges szolgálattételre: Roller Hermann egyévi önkéntes a cs. és kir. 32. gyalogezredhez, Aszódi István egyévi önkén­tes a cs. és kir. vasúti és táviró ezredhez, Kozmér Lajos ugyanoda három évre, Pálífy Lajos három évre a cs. és kir. 1. huszárez­redhez, végül Budapestre a m. kir. 1. honvéd gyalogezredhez két évre október hatodikára: Haydú Lajos, Szikora András, Simon János, Fábián Ferenc, Körner Rezső, llovszki (Tröszter) Ernő, Szili Lajos és Angyal János. — A siKetnéma-intézeti tanároK or­szágos egyesületéneK választmánya szept. 23-án d. u. 5 órakor a siketnémák váci kir. orsz. intézetében tartja gyűlését. Tárgyak ezek lesznek: 1. Jegyzőkönyvhitelesitők kijelölése. 2. Bejelentések. 3. A pénztárnok jelentése. 4. A szerkesztő jelentése. 5 Tagfelvétel. 6. Újítás a kézügyességi oktatásban. 7. A tanítási köte­lezettség ügye. 8. Indítványok. — Nem volt Kolerás. Múlt számunk­ban megírtuk, hogy az átvonuló honvédezre- dek egyikében, a besztercebányaiban, halál­eset történt. Mayer Klodiák Márton 27 éves közhonvéd őrségen állott a külső laktanyában s mikor felváltották, hirtelen rosszul lett és még ott a kaszárnya beteg-szobáján meghalt. A hullát felboncolták s a beleket elküldték a kolera-laboratoriumba megvizsgálás végett. A városban túlzott hírek kerültek forgalomba s arról szólt a híradás, hogy még hat honvéd betegedett meg. A hir nem volt igaz, a kato­naság el is vonult, csak az a század maradt Vácon, melybe Mayer Klodiák Márton tarto­zott. Így rendelte ezt a felsőbbség. Harmad napra megjött a laboratórium jelentése is, meiy szerint Mayer Klodiák közhonvéd halá­lát nem kolera okozta. Egyúttal megkapta a parancsot a század is, melyet most már nem az északmagyarországi hadgyakorlatokra, ha­nem haza, Besztercebányára dirigáltak. A szen­zációról ma már senki sem beszél, egy kis sirdomb révén egy század honvéd megmene­kült a fárasztó nagygyakorlatoktól. Felakadták a hajók! Megszüntettek a bécsi hajókat Sokan nem tapasztalt kis vízállás van a Dunán. A más években rejtett zátonyok most mind a viz fölött vannak, a Duna medre Vác tájékán alig éri el a két métert. A hajózás most a legveszedelmesebb s minden nap várható, bogy nagy értékeket képviselő hajók a zátonyokon tönkre mennek. Bár az idén megnőtt a dunagőzhajós társáság személyforgalma, mégis Linztől Bécsig és Bécstől Budapestig a személyhajók forgalmát a szokásos időnél hamarabb be kellett szüntetni az ab- normis vízállás miatt. A társaság közhírré is tette, hogy az utolsó hajó Budapesttől e hó 13-án, Bécsbő! e hó 15-én indul. Szeptember 12-én a Vesta gőzös indult Becsbe, 13-án utolsónak a Hildegarde. A Vesta, a mely pedig nem jár mélyen, Körtvélyesig jutott el s itt fennakadt egy zátonyon. Másnap hasonló kép járt a Hildegarde. Még zátonyon találta aVestát s alig ment néhány kilométerrel feljebb, hasonló sors érte: úgy oda ragadt a zátonyra, hogy mozdulni sem tud máig sem. A két peches hajónak visszafelé is az utolsó utat kellett volna megtenni, de szerdán és csütörtökön az egész bécsi vonalon nem volt hajó, pedig minden állomáson (igy Vácon is) akadt nem is egy utas, a kik Budapest felé el akartak utazni. Végül is a társaság a harmadik napon a Freudenau nevű gőzöst bocsátotta el Bécsből, hogy az utolsó utat befejezze. Ez a gőzös éjfél után három órakor jutott el Vácra este hat óra. helyett. A két személyszállító még most is zátonyon vesztegel utasaival. Az erős teherhajók állják körül s tanakodnak a kapitányok, hogyan kell a gőzösöket veszedelmes helyzetükből meg­szabadítani a nélkül, hogy a drága alkotmányok­ban kár essék. Vácnak szépe akkor lesz: Hogy ha Iza-púdert vesz.

Next

/
Thumbnails
Contents