Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-09-03 / 68. szám

HuszonötödiK évfolyam 68. szám. Vác, 1911. szeptember 3. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán es vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Az elektromos vasutaknál. (Három cikk.) III. Vác, szept. 2. A nagy vasúti üzemben alkalmazható rend­szerek a következő csoportokba sorolhatók: 1. Egyenáramú rendszerek: a) egy oldalt elhelyezett, szigetelve felszerelt acélsínből álló munkavezetékkel. Ez az úgy­nevezett harmadik sin rendszere. Az alkalmaz­ható maximális feszültség 1000 volt. b) egy a pályatest fölött elvezetett vörös­rézből álló munkavezetékkel, kb. 3000 volt feszültséggel. 2. Forgóáramú rendszerek: a) 3000 volt munkadrótfeszültséggel, mint például a Simplon-vasutnál és az olaszországi államvasutakon. b) 5000 volt munkadrótfeszüPtséggel. 3. Egyfázisú rendszer 10,000 vagy 15,000 volt munkadrótfeszültséggel. Az elektromos energia távvezetése az egyen­áramú vasúti rendszernél forgóáram alakjában történik. Az egyenáramot az alállomáson forgö- áramú-egyenáramátalakitók segítségével állítják elő. A forgóáram vasúti rendszereknél a táp­pontokon a távvezeték 80,000 — 110,000 volt- nyi feszültségét egyszerű transzformátorok segítségével alakítják át a 3000 vagy 5000 volt feszültségre. Az egyfázisú vasúti rendszernél a 30,000 volt feszültségű távvezeték áramát szin­tén egyszerű transzformátorok segítségével alakítják át a táppontokon 10,000 illetve 15,000 voltra. A nagy vasúti üzemnél az egyfázisú áramú rendszer magában egyesíti az. egyenáram és a háromfázisú áram előnyeit. Az egyfázisú vasúti motor megfelelő kiképzése most már tökéle­tesen sikerült, a mi óriási haladást jelent az elektrotechnika terén. Kiképzésénél vezető szerepet játszott Németország. A németországi államvasutak igazgatóságai állandóan figye­lemmel kisérték az elektromos vontatás prob­lémáját és a részükről felállított követelmé­nyeknek az egész német elektrotechnikai ipar sietett eleget tenni. Az egyfázisú nagy vasúti rendszer tökéletes kialakítására hasznos szol­gálatot tettek a porosz államvasutak kísérleti üzemei, a melyek 1903-ban a spindlersfeldi és 1904-ben az oranienburgi vonalon kezdetben az „Union El. Ges.“, később az „Allgemeine El. Ges.“ Winter-Eichberg-rendszerű egyfázisú vasúti motorjaival voltak felszerelve. A Sie- mens-Schucker-művek 1905-ben berendezték az egyfázisú nagy vasúti üzemet a Murnau Oberammergau-i helyiérdekű vasúton és a Hamburg melletti Blankenese-Ohlsdorf vonalon. Rendkívül tanulságosak az 1904-ben Svédor­szágban és a Svájcban berendezett kísérleti vonalak, a melyek sikerében szintén részes a német elektrotechnikai ipar. Legújabb a porosz államvasutak Dessau-Bitterfeldi vonalán vették fel a rendes villamos üzemet. Az egyfázisú vasúti mótorokat 200 lóerős egységekben gyártják motorkocsik és 1000 lóerőt megha­ladó egységekben nehéz teher- és gyorsvonati mozdonyok részére. A munkadrót felszerelése a nagy menetse­bességek miatt nem oly egyszerű, mint a közúti vasutaknál. A munkadrótot, melynek minimális keresztmetszetét tekintettel a szükséges szilárd­ságra és nagyobb terhelésre, 100 négyzetmilli­méterre választják, lehetőleg vízszintesen kell kifesziteni, hogy az áramszedökengyel biztosan végigcsúszhasson rajta és az elektromos ára­mot megbízhatóan a járműhöz vezethesse. E téren kiválik a Siemens-Schuckert müvek munkadrótfelíiiggesztési rendszere, a mint azt például nálunk is most a budapest-gödöllő-váci villamos helyiérdekű vasútnál alkalmazzák. A vasrácsos vezetékoszlopokra kifeszitett erős acél- vagy bronzsodronykötélen egy segéd- hordhuzal van felfüggesztve. Ez utóbbira van azután kapcsok segítségével a tulajdonképeni munkadrót felerősítve, úgy hogy a hőváltozások következtében fellépő hosszváltozások kiegyen­lítődhetnek. Ezenkívül a vezetékoszlopok olda­lán súlyok vannak elhelyezve, a pielyek az 1—2 kilométer hosszú darabokra osztott mun­kadrótot állandóan kifeszitve tartják. Az egyfázisú nagy vasúti mólorkocsik alakja hasonló az egyenáramú vasutaknál szabvá­nyossá kialakult motorkocsikhoz. Egy kétten­gelyű forgó vázra felszerelnek két motort, a melyek fogaskerékkel dolgoznak a hajóten­gelyekre. Sokkal fontossabb volt ezeknél a tehervo­natok és gyorsvonatok von.atására alkalmas villamos mozdonyok kiképzése. Üzemtechnikai szempontból a motoroknak az alvázon való elrendezése hátrányos, mivel igy csak nehezen közelíthetők meg. Ezt a hátrányt kikerülhetjük, ha a szükséges mozdonyteljesitményt legfeljebb két mótorra kioszthatjuk, a nyitott szerkezetű mótorokat magasan a mozdonykeretben, köny- nyen hozzáférhetően felszerelhetjük és ha a mótorokat hajtórudakkal egy vaktengely köz- beiktatásával a hajtókerekre működtetjük. A nagy teljesítményű motorok gyártása nem ütközik már nehézségekbe. A tengelyek rudak­kal való hajtása azonban egy párhuzamosan dolgozó forgattyúhajtómüvet követel, a mely­nek helyes megszerkesztése sok nehézséget okozott. A fenti elvek alapján az első mozdonyt a Wiesenthalbahn részére a Siemens-Schuckert művek és a Maffei J. A. mozdonygyár építette. Ezen a vonalon 180 tonnás teher- és szeméiy- szállitókocsikat 10 százalékos emelkedés mel­lett 60 kilométer óránkinti sebességgel kell vontatni. A mozdonyon két egyenként 400 lóerős 300 voltos mótor van felszerelve. Az „Allgemeine Elektr. Ges.“ a francia Déli vasút részére egy hasonló mozdonyt szállított nehéz teher- és személyszállító vonatok számára, a melyen két egyenként 800 lóerős mótor van. Mintaszerűek a porosz államvasutak egymo­toros gyorsvonati mozdonyai. Ezek egy 1100 lóerős motorral vannak felszerelve, a mely egy merőleges hajtótengellyel egy vaktengeiy közbekapcsolásaval két hajtótengelyre dolgozik. Ezek a mozdonyok 130 kilométer óránkénti sebességgel képesek járni. A németországi vasutak igazgatóságai, vala­mint a villamos nagy vasutak kérdésének tanulmányozására kiküldött osztrák, svédor­szági és svájci bizottságok a nagy vasutak elektrifikálására legalkalmasabbnak találták az egyfázisú váltakozó áramot. A porosz állam­vasutak a Dessau-Bitterfeld vonal után most rendezi be a villamos üzemet a Magdeburg- Halle-Leipzig és a Lauban-Königzelt vonalon. Ezek alkalmat adnak a viilamos mozdonynak gyorsvonati és nehéz tehervonati üzemben való alapos kipróbálására. A viszonyok elég ked­vezőek, mivel ezen a vidékeken gazdag szén­telepek vannak, úgy hogy az elektromos üzem gazdasági szempontból is versenyképes lesz a gözüzemmei. A badeni államvasutak jelenleg 12 villamos mozdonnyal rendezik be a Basel- Sáchingen-Zell vonalon az elektromos üzemet. A szükséges energiát a Rajna folyamon Angst mellett épülő nagy hidroelektrikus telep fogja szolgáltatni. A bajor államvasutak a Salzburg- Bad Reichenhall-Berchtesgaden és a München- Germisch-Kochel-Mittenwald-Griesen vonalon fogja a villamos üzemet berendezni. A szük­séges energiát a Salzach és Walchensee hidro­elektrikus telepei fogják szolgáltatni. — 10,000 koronát küldött grófpüspökünk a kecskeméti róm. kát. egyháztanácsnak, hogy egyik legtekintélyesebb hitközsége, Kecskemét templomát, melyet a földrengés annyira meg­rongált, mielőbb felépíthesse. Mindjárt a föld­rengés után négy ezer koronát küldött gr. Csáky Károly a város polgármesterének s ez újabb adományával újból tanujelét adta aggódó atyai gondoskodásának. Banda Marci az ország első cigányprímása jubilál. A nevét, ha váci ember hallja, büszkeség tölti el: a mi Marcink ő, ha régen elpártolt is az ország fő­városába. De sok jó órát szerzett hegedűjével Vácnak, a hol mindenki ismerőse a régiekből, de sok örömet Budapestnek s az egész or­szágnak, mert, a ki igazi cigányzenét akart hall­gatni, az nem a divatos prímásokat kereste fel, hanem a MeUopolba, a jó öreg Banda Marcihoz vándorolt. A Bunkók, Sárköziek, Berkesek utolsó, méltó és nagy utódja öt A mi Marcink jubilál. Ötven éve, hogy ke­zébe vette a vonót. Valamelyik jó kedvű tár­saságnak mondotta el mulatás közben s hogy a mámor elmúlt, e jó kedvű társaság gondol­kodni kezdett, hogy az ország első cigány­prímásának jubileumát emlékezetessé kell tenni. Megalakult rögtön az öreg Marci tisztelőiből a jubileumot rendező bizottság. Az ország szive tehát jubilálni fogja Banda Marcit, vájjon a ritka évfordulón gondol-e rá szülővárosa és szülővárosában azok, a sokak, kiket gyönyörködtetett valaha hegedűjével ?

Next

/
Thumbnails
Contents