Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-08-16 / 63. szám
2 VÁCI HÍRLAP a székeskáptalan előtt fekszik. Mind- ezideig azt hallottuk, hogy megyés fő- pásztorunk és a székeskáptalan jóindulata megvan a város irányában, csak a város álljon elé tervezetével. Hát itt van! Szeretnők érezni, hirdetni mindenfelé a hangoztatott jóindulatot. Ez a nemes érzés nyilatkozzék meg abban is, hogy mihamarább elfogadják az egyezséget, hogy ezzel Vác város fejlődésének uj korszaka megnyilhassék! — A szerkesztő távolléte alatt a szerkesztésért felelős : Borbély István (városháza,) Vallott a csomádi gyilKos. Múlt számunkban még nem tudtunk pozitív hirt adni róla, hogy ki volt a csomádi gyilkos, mert lapunk zártakor telefon útján csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a gyilkos a szerencsétlenül járt ifj. Matejkó Pál testvére lesz, a ki már-már bevallásban van. Szombaton délután hat órára világlott csak ki részletesen az eset s akkor már nem közölhettük azt. A kétszeres és kegyetlen gyilkosságot — mint tudjuk — csütörtökön hajnalban vették észre Csornádon, a mikor Matejko Zsuzsanna jelentette azt Magyar Béla községi jegyzőnek. Marschall váci járásőrmester, ki Dunakeszin volt, csütörtök délután ért ki biciklin Csornádra, Rögtön kérte Hasenfeld doktort, hogy mutassa meg a már akkor bekötözött sérülteket. A mikor Marschah megszemlélte a kegyetlenül összevagdalt áldozatokat, azonnal mondotta, hogy nem férfi lehetett a gyilkos, mert bár sok és súlyos sebesülés volt rajtuk, a baltavágások nem erőteljes férfikézből származtak. A község népe mind egy csomóba volt és Marschall kérdezgetni kezdte azokat, hogy voltak-e a faluban az ifj. Matejkó párnak haragosai ? Itt már sugdosni kezdtek a népek s mindannyian bizonyítgattak, hogy ifj. Matejkó Pái és felesége rossz viszonyban voltak a férj testvérével, Matejkó Zsuzsával. Többször veszekedtek, pörlekedtek, a bíróságnál is volt dolguk a vagyon miatt, de meg Zsuzsa gyűlölte is a fivére feleségét, mert nem akarta, hogy azt vegye el az ő fivére, aki a falu egyik legszegényebbje volt. Marschall rögtön előhivatta Zsuzsát s négyszemközt kezdte vallatni, de Zsuzsa mindent tagadott, nyom pedig, vagy bizonyíték semmi sem volt ellene. Az ügyes és élesszemű járásőrmester mindezek dacára meg volt győződve róla, hogy csak Zsuzsa lehetett a gyilkos, mely föltevésében mindinkább megerősítette őt az, hogy Zsuzsa, mint a vérben fekvő szerencsétlen Matejkó Pál testvére egy csöpp megindulást sem érzett, fájdalmat sem mutatott, sőt a boldogtalanok megtalálás sát egészen egykedvűen, nevetve beszélte el. Marschall most abbahagyta a 31 éves Zsuzsa leány vallatását, de azért folyton figyelemmel kisérte őt. így tartott ez szombat délutánig, mert abban is biztak, hogy majd csak észre tér valamelyik sebesült s talán az adhat föl- világositást az esetre. A sebesültek azonban egy percre se jöttek magukhoz s mikor Marschall látta, hogy Zsuzsa még mindig nem sokat hederit az esetre, föl se veszi a testvére és sógornője meggyilkolását, újból elővette Zsuzsát. — „No vald be Zsuzsa a tettedet, hiszen minden jel arra mutat, hogy te ölted meg őket! Látod ha őszintén bevallód, a büntetésed se lesz olyan nagy, s a megtért bűnösnek az Isten is megbocsát ! — így kérlelte és faggatta Marschall járásőrmester a leányt, a mikor belépett hozzájok Holéczy evangélikus lelkész, a falu papja s tótul kezdett Zsuzsa lelkére hatni. Ezek a vallásos szavak aztán megindították a gyilkost s egyszerre csak kijelentette, hogy igenis ö ölte meg a testvérét és annak feleségét. — „Pesten voltam szerdán tejföllel s a mikor visszafelé jöttem, elhatároztam, hogy megölöm őket, mert mindig bántottak, üldöztek s legutóbb is megvert a Pali a felesége miatt, annak a biztatására és azt is mondta, hogy ő fog engem megölni. Féltem is, hogy csakugyan agyonüt, mert Ígérte és azért akartam inkább én őket agyonüttetni. Újpesten vettem egy baltát s a mikor a fóti erdőn mentem keresztül találkoztam egy csavargó emberrel, a kinek elmondtam a bajomat és 10 forintot Ígértem neki, ha agyonveri a haragosaimat. A csavargó el is jött velem s éjfél után, a mikor a legmélyebben aludtak Pálék az ajtó küszöbön, a csavargó odajött és fejbe vágta őket, hogy meghaljanak. Én láttam az egészet, mert közel álltam oda, aztán megadtam a csavargónak a 10 forintot, a ki a pénzzel és a baltával mindjárt tovább is ment.“ így vallott Matejkó Zsuzsa, de természetesen Marschall egy szót sem hitt el a meséből. — „Ne hazudjál Zsuzsa, nem lehet az, hogy az a csavargó 10 forintért megtette volna ezeket akkor, a mikor a fóti erdőben a baltával sokkal egyszerűbben téged üthetett volna agyon könnyebben és többpénz reményében!“ Zsuzsa azonban egyre állította, hogy úgy történt. Hiába faggatta a járásőrmester, hiába Holéczy evangélikus lelkész, csak nem akarta az igazat megvallani. Végre is a hosz- sui és sok beszéd után úgy hat óra felé szombaton délután azt mondta Zsuzsa, hogy hagyják öt békében, majd holnap reggel elmond mindent, de ugyanekkor azt is kihökkentette, hogy reggelre már úgyse lesz ő Veiben. — „Csendőrök! mivel öngyilkossági szándéka van a tettesnek, tegyék rá a vasat!“ — Mikor ez megtörtént, megrázkódott, majd sírva fakadt Matejkó Zsuzsanna s mindent bevallott. — „Nem feküdtem én le, mikor hazajöttem, magam voltam, nem volt velem semmiféle csavargó, ha nem vártam, mikorra elalszanak a testvéremék. Éjfél után mentem hozzájuk s először a Pál fejére vágtam három csapást, aztán a feleségét vagdaltam fejbe a baltával. Mindaketten mélyen aludtak, egyik se ébredt fel. A baltát aztán a törvénybiró kazaljába dugtam. Hajnalban pedig magam mentem a jegyző úrhoz és elmondtam, hogy a Pálékat valaki meggyilkolta. Megérdemelték, nem sajnálom őket, mert nagyon rosszak voltak hozzám s ha én nem ütöm őket agyon, ők tesznek el engem láb alól!“ Evvel fejezte be a hitvány termetű, vézna, 31 éves Matejkó Zsuzsanna borzalmas vallomását. A csendőrök aztán tényleg megtalálták a baltát a mondott helyen, mely le is volt mosva a vértől, de nem volt az ujonan vásárolt balta, hanem az öreg Matejkó Pálé, melyre azt mondta az öreg, hogy már régen elveszett a háztól s Így valószínűleg régebben tervezte a gyilkosságot is a Zsuzsa. Vallomás után a gyilkost őrizet alá vették a csendőrök és hétfőn szállították el Budapestre a pestvidéki törvényszék vizsgálati fogságába. A két súlyosan sérült pedig otthon Csornádon fekszik, kik közül a férfi aligha marad életben, mig a nő talán fölépül. Vallani azonban eddig még egyik sem bir. — Nagyboldogasszony és szent RóKusz ünnepe. Magyarország védasszonyának, Nagyboldogasszonynak ünnepét a szokott fénnyel és pompával tartotta meg az idén is nálunk a r. kath. egyház. A székes- egyházban gróf Csáky Károly megyés püspök nagy misét mondott, mely alatt a kórus Wol- kóber János püspöki jubileumi zenéjét adta elő. Mise után az ünnepi szónoklatot Kolozs- váry Mihály apátkanonok, alsóvárosi plébános tartotta. A város fogadott ünnepén, ma, szent Rókusz napján Vác katholikus népe szintén szokásszerüen ünnepelt, mikor is körmenet indult a rókusz kápolnához, ahol ünnepélyes mise és háromnyelven beszéd volt a nagy számú hívekhez. — Az új polgári isKola tanerője. A r. kath. iskolaszék elhatározta, hogy városunkban polgári fiúiskolát létesít. Tudomásunk szerint Sebestyén Ernő letett tervéről, hogy ő is létesítsen polgári iskolát s igy mégis csak egy polgári fiúiskolánk lesz. Az iskola a régi székesegyháztéri fiúiskolában kap helyet, melyet most fognak átalakítani és renoválni erre a célra. Egyelőre csak az első osztály nyílik meg, de már szeptember elsején. Az új polgári fiúiskolának egy tanára lesz, akit az új férfi- tanitóval együtt választ majd meg augusztus 27-én az iskolaszék. A polgári iskolai tanár fizetése évi 2000 korona és 520 korona lakbér lesz. — József Kir. herceg Vácon. Pillanat felvétel a Constantin térről: A fegyház felöl kis tülköléssel, de annál nagyobb sebeséggel, rohanva közeledik egy automobil. Nagy a porfelhő, ami utána támad, az emberek szétrebbennek, a lovak ágaskodnak. Hiába a soffőröket figyelmeztető tábla, gyors tempóban száguld az autó. De nem azért kipróbált rendőrünk ám a Szemerád, hogy ezt észre ne vegye. Épp a kellő pillanatban lép ki a városháza kapujából s a gépkocsi vezetőjét figyelmeztetni akarva, kinyújtja karját, mutatóújját a „Vigyázat!“ táblára irányítja. S csodák, csodája! Az autó talán még gyorsabban vágtat tova. ... Ne csodálkozzék senki, még kevésbbé a kötelességét híven teljesítő Szemerád. Az autót József kir. herceg vezette, Hontmegyéből, vadászatról jött haza Budapestre Libits Adolf jószágkormányzó társaságában. Talán jó is, hogy a királyi herceg nem vette észre a figyelmeztetést s nem lassított! Hátha megállította volna az autóját? Mi lett volna? — Japán estély. Raucsik Nándor „Otáki“ című japán énekes játékából, — melynek zenéjét, dr. Gergely Mihály verseire Wolkóber János szerzetté — már serényen folynak a próbák. A kedves tárgyú, bájos zenéjű darabhoz fényes új díszletek és jelmezek készülnek. A jövedelem egy részét a kecskeméti földrengés által sújtottak javára fordítják. Az előadás egyik főérdekessége az lesz, hogy az ének számokat a külön ez elkalomra szervezett 16 tagú úri zenekar fogja kisérni, a zeneszerző személyes vezetésével. — Az új férfitanitói állás betöltése. A róni. kath. iskolaszék egy új férfitanitói állást szervezett, melyre a folyó évi iskola évre pályázatot is hirdetett. A pályázat tagnap járt le s tizenötnél többen pályáztak az új állásra, többen fiatalabb tanítók. Érdekes, hogy a sok pályázó közül váci egy sincs, de sokan vannak jeles képesítéssel s egy olyan is akadt, akinek gimnáziumi érettségije és két jogi alapvizsgája is van a jeles tanítói oklevélen kívül,
