Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-08-06 / 60. szám
2 váci hírlap nyer elméleti kiképzést, később ha a hangja beválik, gyakorlatit. Mindent egybevetve gimnáziumunk derék munkát végzett az elmúlt tanévben is. Sajnos, hogy a gimnázium épülete, annak hiányosságai, egészségtelen termei, az illetékes körök lassúsága miatt egyre deprimálóbb hatással van tanárra és tanulóra egyanánt. A felszerelés egy némely hiányossága és ennek tulajdonítható. Reméljük azonban, hogy hamarosan véget vet ennek az áldatlan állapotnak a kor szellemétől is sürgetett és érlelt pedagógiai belátás. P. Hírek. Meleg van . . . A hő, Mely hőbb, mint a leghőbb nő. A hő az, mely rendszerint rekken S ilyenkor hű nőd fürdőre rebben, Szörnyű zavart keltvén a zsebben. A méreg drága vízbe nyekken. A hő az, mely levág mintegy fokos, A hő az, mely harminc, negyven fokos, Sőt ötven is van celziusba, Mikor a Manci s Elza lusta És sok parfümöt vesz igénybe. A hő a szívnek nem idénye S ha rámutatnék Vácon számos úrra, Ki titkos, édes randevúra Egy apró hő-törő nőhöz megy; Ne légy irigy, Csupán azért történik igy. Mert hát a férfi szalmaözvegy.-- Aranymisés pap. A Ferenc-rendi klastrombán éli csendesen napjait Skultéty Pál kiérdemesült házfőnök, a város köztiszteletben álló Pali bácsija. Skultéty most oly nevezetes évfordulóhoz ért a melyet megérni kevés paptársának adatott meg: e hó 4-én, pénteken mondotta el Pali bácsi aranymiséjét legnagyobb csendben. Adja az ég, hogy a közszeretetben álló szerzetes gyémátmiséjét is megérhesse! Jön az államsegély! Gróf Khuen- Héderváry Károly miniszterelnök leiratot intézett valamennyi városi törvényhatósághoz, üszők, nyársok, miként a görögök nevezték ezeket a napistennek szentelt kösugarakat, felfelé vékonyodó kőhasábok voltak, tetejükön kis gúlát képezve. Ez a kifaragott egy nagy darab kő, hányféle népet látott, csak azóta is, hogy Strabo a földrajziró és Plato, az elmék homályát oszlató világbölcs, azt látta. Utoljára Alexandriában, Nagy Sándor városában állt, hova a rómaiak Krisztus előtt 20-ban cepelték s a hol én, 1887-ben, már csak a hült helyét találhattam és sajnáltam, mert csak tiz év előtt (1877) onnan az óceánon túlra, ide került, lsmael egyiptomi alkirály fejedelmi ajándékából. Milyen szerencsés mégis New-York, értékes ajándékokat kap a franciáktól, az egyiptomiaktól történelmi nevezetességűt, szobrokat más nemzetektől. London kapta ennek a Cleopatra tűnek a párját, a Waterloo hid mellett, a Temze partján azt is láttam, 200 tonna nehéz kődarab, öreg, vörös szeneit. Ezt a Mózes ideje előtti obeliszket, melyre én most a tekintetemet függesztem és arról levenni nem tudom, 1500 évvel Krisztus előtt III. Tutmes óegyiptomi király állitatta fel. Látta II. Ramsest, Egyiptom nagy királyát, a történelemnek e nagy tanúja. Jól lehet mellette az melyben hi m li, hogy a lehetőséghez képest még ez évhen törvényjavaslatot szándékozik előterjes/tem a törvényhatósági jogú. valamint a rend ~z ti tanácsú városok államsegély-kéréseinek szabályozására. Ez ügyben most folynak élő im ísálatok és addig is, amig ezek befejeztetueK s a törvényhozás elé terjesztheti, gond >skodni kívánt arról, hogy a városoknak az alamsegély az eddigi mértékben a költségvetés szankcionálása után rendelkezésre álljon es a be.ügyi tárca 1911. évi költsegve- téséhen előirányzott 9 millió koronából a mai napon két mi tip koronát kiutalványozott, mig a fenmaradt egy millió korona megállapításánál az államsegély hovaforditásáról rendelkező törvény lesz irá >yndó. — SimáK=ügy befejezése. Simák József városi ellen rnek egy éjszakai szórakozás alkalmával összeütközése volt a rendőrökkel. E miatt fegyelmi vizsgálatot is indítottak ellene és hosszan húzódott az ügye, mely végre is a törvényszék elé került. Itt azután kiderült, hogy a rendó ök bosszúból tettek ellene feljelentést es Sí mák, a mit tanuk igazoltak, nem követett el hatóság elleni erőszakot. A törvényszék kimentette a megvádolt tisztviselőt, a felső fórumokon szintén felmentő volt az Ítélet, mely után visszahelyezték őt állásába. A fegyelmmeK most lett vége s az alispán a legenyhébb büntetésre: dorgálásra Ítélte Simá- koí. E/zel a hosszan húzódó ügy aktái végleg lezárultak. — A Hirmann-gyár Kecskemétért. Hirmann I tváu mérőeszköz és szerszámgyárának tisztviselői múlt hétfőn kedélyes mulatságot rendeztek a Duna túlsó partján. Ezt a mulatságot a gyár tiszty-iselői és munkásai nagyobb keretekben augusztus 20-án megismétlik a Pokolban. A mulatság tiszta jövedelmét jótékony célra fordítják: a kecskeméti földrengés károsultjai kapják. A különféle játékokkal és szórakozásokkal tarkított mulatságra a jövő héten ktbdik szét a meghívókat. — A legényegylet működik. A kath. legényegylet ez idén gyakran ad hirt magáról. Tagjainak talán soha sem volt alkalmuk szórakozásra, színjátszásra mint az idén. Most augusztus 15 én ismét mulatságot rendeznek, időről, múlásáról gondolkozni s arról, hogy mennyivel élik túl az embert az alkotásai. Tavaszkorban élő, kalászszőke hajú szép leányka, bajos érintetlenség, mellcsokorral díszítve, elmerülve néz a történelmi korral biró, mellette szinte zord kőre. Ruhájának lengő díszei, ott is sejtetnek valamit, ahol talán még semmi sincs. Az öreg kő, a fiatalok. A leányka mellett egy pelyhes álló ifjú, aféle hetedik osztályos gimnazista, illedelmes, akár mint egy apród a francia király udvarában volt, ami azonban nem zárja ki az első, félénk vallomást. Szemérmes pirulás önti el a lányka arcát. „A szemérem az erény testszine“ Diogenes szerint. Múlt és jelen szép képben. Derű az égen. Virág is van közel, távol amerre látok mindenütt. „Virág és leány.“ Ez a cime Dömötör Pálunk egy bájos költeményének: „Virág körül, leány körül, Derült legyen körös-körül Az Alkotó nyílt ege, — És minden szem tekintete: Mi zord, mogorva, bánt, Szelíd fény üdvözölje itt Az Alkotás legszebbjei: Virágot és leányt.“ További sétámban megfigyelem az amerikai emberek miként köszöntik egymást. Nem miként mi, kalapleemeléssel és hajlongással, melyet szinelőadással kötnek egybe. Csepreghy Ferenc Piros bugvelláris népszínművét adják elő Nagyboldogass-zony ünnepén a lövőházban s a szinelőadás után tánc lesz. — Hübschl Kálmán otthoni mun= Kája. Emlékezhetnek otyaspink a város mérnökének ama kérelmére, melyet a város képviselőtestületéhez intézett, hogy egy évig engedtessék meg neki, hogy a városi munkákat otthon végezhesse s ez idő alatt sem mérnöki rajzolóra, sem hivatalának gazdasági költségeire nem reflektál. A képviselőtestület hosz- szan tárgyalta a kérelmet és voltak sokan, a kik nem mutattak hajlandóságot a kedvezmény megadására. Végre is hosszú vita után úgy döntöttek, hogy Hübschl Kálmán lakásán végezheti el a városi ügyeket, de ha azt tapasztalná a tanács, hogy ez a közönségre nézve hátrányos, a kedvezményt bármelyik percben meg is vonhaija. A mérnöki hivatal azóta üres a városházán s a közönség nemcsak megszokta, hogy a város mérnökét a dunaparti otthonában keresse fel, de már talán el is felejtette, hogy Hübschl a várostól ezt a kedvezményt kérte. Csak Novák István mérnök, városi képviselő nem feledkezett meg róla, mert a képviselőtestületnek ezt a határozatát múlt héten Írásban megfelebbezte. Novák elég húmorosan fogja fel az ügyet, mert felebbezésében azt a kérdést teszi fel, mit szólna a város közönsége ahhoz, hogy a rendőrkapitány a felső határban tartana hivatalos órákat, a közpenztár pedig kijelentené, hogy ezentúl a sződrákosi téglagyár környékén fogja az adókat elfogadni. Végül azt kéri a vármegyétől afelebbező, hogy a lakosság érdekében állítsa helyre a régi rendet, a képviselőtestület határozatát semmisítse meg s kötelezze a város mérnökét, hogy hivatalos óráit a városházán tartsa meg. — Lebirságoltáh a villamost. Többször irtunk már arról, hogy a budapest—vác— gödöllői villamos vasutat nem lehet átadni a forgalomnak, mert különböző építési hibák és mulasztások történtek részben az áramvezetés, részben a biztonsági berendezések körül. A kereskedelmi minisztérium az elkövetett hibákar több pótlást rendelt el, a melyeket a vasúttársaság végre is hajtott, azonban a munkálamert ez nem felel meg az amerikaiak demokratikus hajlamának. Fejbólintás és kézmozdulatból áll a köszönésük. Csak biccentenek egymásnak a fejükkel. Ha nagyobb barátságot akarnak valaki iránt mutatni, akkor „Hello“ szóval félkörbe hajlítják meg a jobb karjukat. Nők előtt azonban a férfiak köszönéskor mégis megemelik a kalapjukat, de csak azután, mikor már a nő is köszönt. így a hölgy, csak annak a köszönését fogadja, a kiét akarja. Hallom, hogy az amerikai kalapot emel még az Unió elnöke, a tartományi kormányzó és a polgármester előtt, én azonban láttam, hogy más előtt is, de azért ez mégsem hajlongó világ. Észreveszem, hogy a nő, gyengéd figyelemben részesül a férj és más férfiak részéről. Láttam több férjet, aki karján vitte a kis gyermeket, kocsiban tolta azt, mialatt a neje kényelmesen sétált mellette. Amerikai sajátosságok ezek. A zöld gyepen footbal, egyéb angol játékok. Azzal a benyomással távoztam a rezgő lomboktól, hogy ez a park a Manhattan-szigetnek gyöngye, legnagyobb ékessége. Láttam ugyan már ennél a nagy parknál is még nagyobbat, néhányat, de ilyen gazdagon tele tűzdelve ékességgel, egyet sem. Tisztán tartott, rendes, elvétve sem láttam korhadt gombát.
