Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-07-23 / 56. szám
HuszonötödiK évfolyam 56. szám. Vác, 1911. julius 23. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Egy lépéssel előre a haladás útján. Vác, jul. 22. A Váci Hírlapban a nyilvánosság előtt tárgyalt és vitatott eszme készül testet ölteni. A város jóváhagyásával és esetleges anyagi támogatással egy fiú polgári iskola fog létesülni városunkban. Legyen szabad ez alkalomból véleményemet elmondani. Tisztelet és nagyrabecsülés ilieti meg úgy a város tanácsát, a pénzügyi bizottságot es a közgyűlést, hogy a felvetett eszméhez, abban az első percben, a melyben valóra válni készül, hozzá járult. Hozzá járult pedig pártoló határozatával és kilátásba helyezett anyagi támogatásával. Mindkét határozata helyes és tökéletes. A midőn kimondotta egy ilyen iskola szükségességét, a város polgárságának nézetét fejezte ki. A midőn pedig kimondotta, hogy az anyagi támogatást az elért eredményhez mérten adja meg, megnyugtatta a város polgárságát, hogy a közpénzt nem dobálja ki az első Ígéretre, az első percekben. Most pedig megteszem észrevételemet a kérvényben említett azon pontra, a mely szól arról, hogy a kérvényező tanár havi nyolc koronát akar tandíjnak megállapítani. Három okból nem helyeslem a tandíj ilyen magas ősz- szegben való megállapítását. Először, ha a polgári iskolában havi nyolc korona lesz a tandíj, akkor az majd drágább iskola lesz a gimnáziumnál. Akkor pedig a szülő aligha Dohtor Fantusz találmánya. Irta : Raucsik Sándor. Doktor Fantusz fanatikus meggyőződéssel hirdette, hogy az emberek millióit meg lehet javítani, átformálni, új erkölcsi alapra fektetni s ennek a hitének valóságos betege lett. Lázasan tevékenykedett minden ily célú egyesületben. Agitált szóval, tollal, Sodomát és Go- morrát kiáltva azokra, a kik nem sorakoztak zászlója alá és örök békét hirdetett híveinek. Az emberek meghallgatták eleinte és sokan fogadalmat is tettek Fantusz tanainak megtartására, de csak a mig hallgatták, mert már otthon elfelejtették, vagy azt mondták róla, hogy későn született! Az ilyen túlhaladott, ósdi paradokszonokat a mai modern, lüktető világ nem ismer el. Idegéletet él annak embere, a kinek a temparamentuma nem tűr békét. Izgalom, csalafintaság kell annak, nem pedig a Doktor Fantusz csendes, levendula szagú családi békéje. Megszomorodott szívvel látta Fantusz, hogy az ő tanai nem kellenek az embereknek és szánalommal gondolt a bünhődésre, amely — szerinte — osztályrésze leend a gyarló emberiségnek! Nemesitő ösztöne azonban nem hagyta nyugodni s a sikertelenség dacára sem adta fel a küzdelmet. A szóharc nem vezetett eredményre, jöjjön hát a tett! Bezárkózott a lombikjai közé és egy szérumot keresett a világ megváltására. Vélekedése az volt, hogy ha az emberek sziyébe az abszolút hűséget sikerül I fogja a gyermekét a polgári iskolába beíratni, mert bár nem felel meg annak a célnak, hogy ott fiát a gyakorlati pályára készíttesse elő, mégis az olcsóbbsága végett oda íratja be. Másodszor nem kell a tandijat ilyen magas összegben megállapítani, mert hiszen ezt az iskolát nem a vagyonos emberek gyermekei részére alapozzák meg, hanem a szerényebb viszonyok között élő gazda, iparos és kereskedő osztály részére. Harmadszor ennek az iskolának igazi célja csak az lehet, hogy a legkisebb jövedelmű polgárok is gyermekeiket tiz éves koruktól 14 éves korukig az iskolában elfoglaltassák, hogy igy ne csak a gyakorlati életre előkészítse, hanem megóvja őket a rossz társaságtól, az utcától, a mire ma igazán sok alkalom van emez iskola híján, mig a fiú praktikus életpályát választ. Felkérem tehát az iskolát tervezőket, hogy ejtsék el a nyolc koronás tandijat és szánják meg az igazi szükségletet képező iskolában a tandijat havi négy koronában. Én azt hiszem, hogy iiy tandíjjal és majdan a városi támogatással nem rövidül ezen iskola bevétele any- nyira, hogy az ott működő tauárok tisztessé- ges megélhetését ne .biztosítana és az iskoia fejlődését lehetetlenné tenné. De ha talán a négy korona kicsi összeg az iskola fentartásához, gondoljanak ki olyan arányos tandíjfizetési módozatot, a mely lehetővé teszi a legegyszerűbb jövedelmű munkásembernek, kisgazdának, kisiparosnak, szóval kis beplántálnia, akkor eléri azt, a mit óhajtott. Mert, ha a házastarsak, valamint a szülök és gyermekeik között feltétlen hűség uralkodik, megszűnik a házasságtörés, a gyermeki engedetlenség, a szülői önkény. Az ilyen családok lnvebb tagjai lesznek a társadalomnak és mert az államférfiak is hasonló anyagból formálód nak, természetes, hogy azok is önzetlenebb sáfárai lesznek a polgáregyetem vagyonának. Ezzel aztán megszületik a béke és a szeretet állama! A hűség legeklatánsabb példájának a kutyát tartotta, tehat a kísérleteit arra alapította. Tanulmányozni kezdte a katya-sziv és agy sejtéinek összetételét és sok évi idegölő munka után sikerült neki ahhoz minden tekintetben hasonló anyagot teremteni, amely, ha az emoeri szervvel jön érintkezésbe, egyszeriben átformálja azt, érzésben, gondolatban egyaránt. A találmány hire bejárta az egész világot, érthető izgalmat keltve mindenütt. Fantusz közkincscsé tette a találmányt, hogy részesedjék abban boldog, boldogtalan. Nyíltan senkinek sem kellett a csodaszerből. A női nem a férfiak részére tartotta kívánatosnak, mig a férfiak hatalmasan protestáltak ellene, azt mondván, hogy ők öröktől fogva befolyásoltatnak az asszonyok által, tehát ők alapjában véve nem rosszak, ellenben az asszonyok rászorulnak a javításra! Titkon azonban, mindkét nembeliek megszerezték doktor Fantusz medicináját és észrevétlenül megetették egymást. Rövid idő alatt észrevehetőleg elterjedt a polgárnak is, hogy fiát a gyakorlati pályákra előkészíthesse a váci polgári iskolában. Ezt óhajtottam elmondani az iskola megteremtése elolt és minden tényezőt, a ki csak ebbe befolyni tud és fog, arra kérem, hogy az alapítását előmozdítani szíveskedjék, fennállását biztosítani törekedjék és hasson oda, hogy ez az iskola egyszersmind a kisemberek iskolája legyen a mi városunkban. Bakos József. Hírek. Részvét és pénz Vácról KecsKemétneK. Az egész ország, de különösen Pestvármegye lakossága részvéttel tekint Kecskemétnek, ennek a virágzó szinmagyar városnak pusztulására. Meg is indult rögtön a segélyakció országszerte, melyhez a részvét is járult. A mi városunkból 3100 koronát kapott eddig Kecskemét népe: a város 500, a megyés főpásztor 2000, a székeskáptalan 500 és a váci takarékpénztár 100 koronát küldött. Vác város képviselőtestülete foglalkozott először a nagy csapással és ötszáz koronáját a következő sorok kíséretében küldte el : Nagyságos Kada Elek polgármester úrnak Kecskemét. Tisztelettel értesítem Polgármester urat, hogy Vác város képviselőtestülete f. hó 13-án tartott gyűlésében igaz részvéttel emlékezett meg szérum használata s Fantusz boldogan látta az emberek átalakulását. Esetről esetre bevált a találmányához fűzött reménysége. A hűség és szeretet lett a föld lakóinak a fő jellemvonása. Kevésbbé erkölcsös, vagy éppen erkölcstelen foglalkozást űző egyének, társaságok ön- maguktól megszűntek es más tisztes foglalkozás után néztek. A házaséletben, az úgynevezett „harmadik“ ismeretlen fogalom lett és a Don Jüanok kolostorba vonultak. Rendre bezárultak az éjjeli mulatók és gomba módra szaporodtak a vallásos és szentimentális körök. Az állam csökkentette az adóterheket. A bírák, ügyészek, ügyvédek és fegyház igazgatók, — mint felesleges intézmény • - nyugalomba mentek. Az országgyűlés tagjai csak kuriózumképpen jöttek össze nagy ritkán, hogy egymás egészségi állapotáról érdeklődjenek. A A véres szájú szocialista orgánum báránnyá szelídült és propagandát csinált a használatlan területeken való szerzetesek telepítése érdekében. Szóval: általános béke és csend lett minden vonalon és az emberek elkezdtek penészed™ . . . A mikor doktor Fantusz csodálatos találmányát megalkotta, a hűség volt a vezér motívuma és nem számított arra, hogy széruma, minden más indulatot, tetterőt, ambíciót kiöl az emberből s évek múltán megdöbbenve észlelte, hogy bár az emberek jók, sőt nagyon jók, de azontúl nem emberek! Puha, akaratnélküli bábuk lettek, nem izgulva semmin, semmiért ! Az iró agyában nem született isteni
