Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-07-09 / 52. szám
HuszonötödiK évfolyam 52. szám. Vác, 1911. julius 9. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Úi alapon. (Az állatbiztosító megalakulása.') Vác, jul. 8. ígéretünk szerint ismét a nyilvánosság előtt számolunk be az alapítandó kölcsönös állatbiztosítóról. Miután a belügyminisztérium a felterjesztett egyesületi alapszabályt jóvá nem hagyta, a kiküldött négy tagú bizottság az alapszabályt átdolgozta a törvény által kívánt szövetkezeti alapia. E bizottság munkáját bevégezve, e hó 2-ikára uj alakuló közgyűlést hivott össze. A gyűlésen, dacára a gazdaközönség nagy^munkaidejének, szép számmal jelentek meg a polgárok. Kazár Árpád az alapszabályt átdolgozó bizottság elnöke a megjelent polgárokat üdvözölve jelentette, hogy az alapszabályt át dolgozták szövetkezeti alapra és pedig úgy, hogy a legszegényebb polgár is, ha állatot tart, ne legyen az anyagi megterheltetés miatt a szövetkezetből kizárva. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag Kazár Árpádot választotta elnökévé, jegyzővé egyhangúlag Bakos Józsefet, jegyzőkönyvhitelesdőkké Nyáry Ferencet és Hevér- Istvánt. Ezután feltette az elnök a kérdést: kivánja-e az egybe- gyült polgárság Vácon egy kölcsönös állatbiztosító alakítását? A gyűlés egyhangúlag kijelentette, hogy kívánja. Majd az alapszabályok minden egyes pontját alaposan megvitatta az alakuló közgyűlés, melyhez módosítást egy pontnál ajánlottak. Felszólította ezután az elnök a közgyűlést, hogy válassza meg a szövetkezet vezetőségét. A tudomány „Az ember tragédiájáéban. Irta és felolvasta I9ÍJ. jún. í0-én a Váci Múzeum-Egyesület Madách irodalmi gyűlésén KISPARTI JÁNOS. A kutató értelem olyan jó hangzásúnak tartja egymás mellett ezt a két szót: tudomány meg tragédia, hogy mikor a Múzeum Egyesület elnöksége elhatározta a mai gyűlés megtartását, első pillanatra nem kínálkozott jobb tárgy felolvasásra, mint annak a megvizsgálása, hogy a filozófus Madách hogyan fogja föl a tudomány szerepét az ember, illetőleg az emberiség életében. Minthogy az ember tragédiájában tárgyuk különbözősége szerint szerepelnek egyes tudományok, sietek kijelenteni, hogy az alábbiakban nem a különböző tudományágakkal, hanem a tudománnyal általában szándékozom foglalkozni. Az ember tragédiája olyan hatalmas koncepció, az ember, illetőleg az emberiség életének olyan magas szempontból való tekintése, helyesebben értékelése, hogy az aprólékos részletekben való elmerülés az alapgondolat kídomborítása nélkül a költemény meg nem értését, legtöbbször félreértését eredményezi. Szép dolog a költő életének vízsgálása s annak a kapcsolatnak a földerítése, a mely a költő élete és műve között van, mi azonban a fejtegetésnek ezt a kétes értékű módját, hol a belemagyarázásnak és észre nem vevésnek tág tere van, nem választjuk. Ezt Elnökké egyhangúlag Kazár Árpádot, a három igazgatósági tagnak, Miskei Pált, Hevér Istvánt és Nyári Ferencet választották meg. A felügyelő-bizottság tagjai lettek egyhangúlag Fábián Lajos, Kurdy Károly, Csereklye János, Nell Pál, Füle Kálmán. A választmányba D. Együd Lajost, B. Rózsa József, Schulcz János, D. Együd János, Rákóczi János, Szabó Sándor, Lajer Mátyás, Soti Dávid, Kurdy Ferenc, Mi- zser Lajos, S. Kurdy Kálmán. Ősz Kurdy Pál, H. Kurdy János, D. Szíjgyártó János, ügyésszé dr. Preszly Elemért, pénztárnokká E. Kurdy Lajost, könyvvezetővé Bakos Józsefet választották. így alakult meg az uj alapszabály szerint a váci polgárok kölcsönös állatbiztosító szövetkezete, a melynek alapszabályait az elnökség felterjeszti a kereskedelmi és váltótörvényszékhez. Már most kötelességem az uj alapot, melyen újból megalakult a szövetkezet, nyilvánosságra hozni a következőkben: Minden belépő tag, köteles egy 4 koronában megállapított névértékű és 4 egymás után következő évben, előre fizetendő 1 koronás részletekben, részjegyet, illetve üzletrészt váltani. Továbbra köteles a belépni kívánó tag a bejelentett állat értéke után: szarvasmarhánál és lónál egy százalékot, sertésnél fél százalékot, de legkevesebb egy koronát beiratási dij címén fizetni. S végre, ha valamely tagnak állatja elhul, köteles a reá eső részhányadot a bejelentett állatjának vagy állatjainak értéke után fizetni. Eme csekély kötelezettségek teljesítése után joga van a tagnak a közgyűlésen szavazatával, indítványa munkát már sokan elvégezték. Azt gondolom, hogy a költő gondolatához legközelebb jutunk akkor, ha úgy vizsgáljuk művét, amint ő vizsgálta művében az emberiség életét. Nagy összefoglaló, az egész emberiség életét áttekintő értelme, azt kutatta, hogy mi ennek az életnek a jelentése, mi ebben az életben az, a miért érdemes ezt az életet élni, mi ebben az értékes, mi ebben maga az érték ? Mikor mi a tudománnyal foglalkozunk, úgy tűnik, föl, mintha mi is csak részletkérdésre keresnénk feleletet. Valójában azonban az egész mű alaggondolatát akarjuk egy szempontból, a tudomány szempontjából megvilágítani. Ez nem részletkérdés, mert szerintünk a tudományra vonatkozó nézeteiben jut Madách értékelése a legvilágosabb módon kifejezésre s így a mű alapeszméjének minden vonatkozásban való megértése is ebből kiindulva lehetséges. * Örök dicsősége a magyar költészetnek, hogy a világirodalom legkiválóbb alkotásai mellett a magyar Géniusz olyan termékét tudja fölmutatni, a mely az emberi élet fölfogásának mélységre és egységességére nézve egyáltalán nem marad- azok mögött, sőt ezen tulajdonságainál fogva minden nagyítás, vagy magunknak való hízelgés nélkül állíthatjuk a vele legtöbbször egyűttemlegetett Faust mellé. Szempontunkból pedig, mely szerint nem a tényleges emberi élet nyával és szólásjoga alapján a szövetkezet vezetésébe befolyni. Joga van az általa biztosított állatjának a nevetés folytán elért teljes értékének megtérítéséhez az elhullás esetén. Joga van midazon hasznok reá eső részéhez, a melyet az állatbiztosító vagy kényszervágás, vagy bármi módon értékesített állatból elérhet. A mint láthatja a város polgársága, az állatbiztosítónak célja nem az, hogy a tagoktól nagy hasznot elérjen, hanem kölcsönösen egymást segítő szövetkezet akar lenni, bízvást reméli a szövetkezet igazgatósága, hogy a polgárság állattartó része belép tagjai sorába, hogy magát az állat elhullása által történő kártól megóvhassa. Hogy világos képet alkothasson a közönség, számadással akarom megvilágositani, hogy minő nagy magán és közvagyon van most teljesen bizonytalanságban és hogy mily csekély összeggel lehet azt a kölcsönös biztosítás által teljesen biztos magán és közvagyonná tenni. Vác város a tavasz folyamán összeiratta a Vácon feltalálható haszon állatokat. Talált az összeíró bizottság 862 drb. szarvasmarhát, 1709 drb. sertést és 708 lovat. Már most ha egy szarvasmarhát átlag 300 koronára becsülünk, akkor ez 258990 korona értéket képvisel. Ha egy sertést átlag 50 koronára becsülünk, akkor ezeknek az értéke 85450 korona. Ha egy lovat átlag 150 koronára becsülünk, akkor ez 106200 koronát képvisel, Összesen tehát 452550 korona értékű állatja van Vác város közönségének teljesen bizonytalanságban, Már most lássuk mekkora összeggel lehetne azt úgy biztosítani, hogy ha abból eihull, annak értéke sokszerűsége, e sokszerűség mozaíkszerű föl- tűntetése a fődolog, hanem e sokféleségen fe- íölálló, rajta uralkodó egységnek, az eszmének a kifejezése, vagy legalább megsejtése, Az ember tragédiáját határozottan a Fauszt elé helyezzük. Madách főerőssége értékelésének mélysége, a melyben minden létező végső gyökerét megpillantotta s bár inkább sejteti nagy gondolatának végig gondolását, mint kifejezi, a mellette való megmaradás teszi művét egységessé. Lássuk ezt az értékelést a tudományra vonatkozó nézeteiben. A VII. szín végén így szól Adám Luciferhez : Vezess, vezess uj életre, Lucifer! Csatára szállfam szent eszmék után S találtam átkot hitvány felfogásban; Isten dicsére embert áldozának, S az ember korcs volt, eszmémet betölteni. Nemesbbé vágytam tenni élveink S bűn bélyegét Süték az élvezetre. Lovag-erényt állíték, s ez döfött Szívembe tőrt. El innét uj világba! A nemességet érző lélek magára eszmélése ez a néhány sor azé a léleké, mely érzi az emberi lét szűk korlátáit s vágyva vágyik abba a verőfényes, napsugaras világba, a hol megtisztulva minden földi salaktól, élvezi nemességét, értékét: az eszmények világába. Madách Adámja a tudomány szárnyain akarja ezt meg-
