Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-06-28 / 49. szám

3 VÁCI HÍRLAP szára, megtapasztalni a csatateret, megszem­lélni az ellenfelet, felbecsülni annak erejét. Reggel kilenc órakor kezdődött a verseny. Úgy számolok be az egyes számokról, a hogy azok szemem láttára s a pályabírótól nyert értesüléseim szerint folytak le. Először az oár hajók versenyeit ismertetem. Ezek közül csak egy szám volt érdekes: a szövetségi vándor­díjért folyó küzdelem; Szolnoknak is, Vácnak is két-két győzelme volt már. Most kellett el­dőlni, hogy ki viszi a csinos ezüst serleget véglegesen haza. A starttól Szolnok ugrik el jobban. Vác azonban hamarosan egy vonalba kerül, majd félhosszal vezet. Ezer méternél öt erős csapással elhúz Szolnoktól messzire s tiszta két hosszal könnyen győz. A serleg tehát a mienk! Harmadik száma Pannóniának, ötödik Vác junior négyesének, a hatodik pedig Vác nyolcasának row-owere volt. A hetedik szám­ban a váci négyesben a senior négyes indult, azonban a nyolcasból kiszállva, nem tudott kellő időre fölállni a starthoz, úgy, hogy a fent levő szolnoki csapatot a váciak kivárása nélkül indították s a row-owerben evezte le a számot s vitte el a dijat. A skiff-versenyek leírását szándékosan hagy­tam utoljára. Ezek voltak a verseny igazi szép számai, melyekben egy evezősünk ismeretlen, de az eredmények szerint kiváló kvalitásai tűntek ki. A tiszai versenyeken mindig gyenge scullistákat láttunk. A budapesti versenyek után elhatározta az evezős osztály vezetősége, hogy Tóth Sándort skiffben indítani fogja. Megtörtént. A második számban indult Tóth a Neptuntól kölcsön kapott race skiffben, melyben összesen a verseny alkalmával ült hatodszor. Ellenfele Sofró Béla dr. temesvári evezős volt. Midőn a bírói páholy csengője jelezte az indítást, kíváncsian szaladtunk le a csónakház beszállójára, nézni a versenyt. Há­rom perc elmúltával a pálya kanyarulatánál feltűnt a két sikamló skiff egy vonalban. Remény éled Temesvárnak s Vácnak szivében is. A cél előtt 500 méterrel egyiknek reménye hanyatlik. Tisztán látható, hogy a gömbölyű fekete fejű, csokoládé szinű kis alak veszi át erélyes csapásokkal a vezetést s a finisben Tóth koma négy hosszal könnyen veri ellen­felét. Kitörő örömünket csak az hűtötte, hogy Tóthnak félóra múlva ismét starthoz kell állnia, még pedig két pihent vetélytárssal, Gergelyi aradi és Hábermann temesvári skiffistával szemben, kik közül az utóbbi tavaly Szegeden mindkét skiff-dijat megnyerte. Indítás után izgalommal lestük az érkezést. A távolban fel­tűnő evezősöket nem lehetett megismerni. Annyit azonban megállapítottunk, hogy több hajóhossznyi távolság van az egyes verseny­zők között. A csata végéhez közeledett. Az egyik skiff oldalt a part felé egy kanyarodót csinált s úgy fordult ismét az egyenesbe. 1500-nál kezd egyik élre állni s vezetni. Sofró dr. bizonyozik, hogy az a barna Háberman. Elhisszük. A Koma lemaradt — mondással belenyugszunk a változhatatlan, azonban na­gyon is érthető eredménybe. Még 100 méter hiányzik a céltól. Az egy és fél hosszal vezető néhány hatalmas csapással átfut négy hosszal elsőnek a célon. Ebben a pillanatban felkiállt Htibschl Kálmán a talpon1. „Hiszen ez a Koma!“ mindenki megismeri Tóthot, a mint lassan le­úsztat a kiszállóhoz s nem győzzük üdvözölni őt igazán szép és értékes győzelméért. A versenyek után a pályabíró kereste nagy osztentációval a Komát s melegen, igazi elisme­réssel gratulált neki; nekünk pedig elmondotta a verseny kezdetét, melyet mi nem láttunk. E szerint az indulás után az aradi neki megy Tóthnak, úgy, hogy egy pillanatra megállni kényszerül, mellyel Haberman mögött 4—5 hosszat vészit. 500 méternél még mindig négy hossz hátránya van. Hátranézve észreveszi, hogy ellenfele háíratekintget; ezt fáradsága je­lének veszi s hatalmas csapásokkal elvonul mögéje, majd egy kanyaro-dóval mellé került s végzi úgy, mint fentebb leírtam. Összegezvén az eredményt, hét versenyben ötször repült a kék—vörös lobogó az árbocra. Evezőseink becsületet szereztek zászlójuknak, városunknak; elvárjuk azonban tőlük, hogy minden igyekezetüket, tudásukat és erejüket megfeszítve, fanatikus hévvel iparkodjanak a váci versenyen, a melyen előreláthatólag szí­vós, konok ellenféllel lesz dolguk, a kék— vörös lobogónak diadalt szerezni. A. Hírek. Schwanfelder felügyelő nyug= dijban. A máv. igazgatósága hivatalos lap­jainak értesítése szerint megengedte az üzlet- szabályzat 71. szakasza alapján, hogy Schwan­felder József felügyelő, a váci osztálymérnök­ség vezetője julius 31-ikével a szolgálatból ki­lépjen. Schwanfelder felügyelő távozásával jó emléket hagy hátra, mert ő alatta készült el a váci pályaudvar és felvételi épület terve, mely alapos változásokat tervez öreg állomásunkon. A másfél milliós építkezést azonban a pénz­ügyi okok hátráltatják. — Áthelyezett huszárszázados. Baitner László 6. honvédhuszárszázadost, ki Budapestre a törzstiszti tanfolyamra volt ve­zényelve s most a tanfolyam tagjaival tanul­mányúton van, az érsekujvári osztályhoz he­lyezték át. — Tűzoltóink szinielőadással egy­bekötött nyári mulatsága. A Váci Önk. Tüzoltótestület parancsnoksága az idén julius másodikán (vasárnap) tartja a Lövőházban nyári mulatságát. A mulatság esti nyolc órakor szinielőadással kezdődik és a „Sárga csikó“ népszínművet adják elő. A meghívókat a pa­rancsnokság a héten küldi szét, de előtte is jelezni kívánja, hogy a szinielőadáson a vétel szerint számozott ülőhelyek lesznek s jegyeket előre lehet váltani a szokott helyeken és Täuber Ferenc parancsnoknál. A mulatság és szinielőadás tiszta jövedelmét az új benzin- motoros fecskendő beszerzésére fordítják. — Megalakul az állatbiztositó szö­vetkezet. A Váci Polgárok Kölcsönös Ál­latbiztositó Szövetkezete julius másodikán d. u. négy órakor tartja az átdolgozott alapsza- bályszerint alakuló közgyűlését, melyre az ér­dekelteket ez úton is meghívják. Az alakulás kimondása és alapszabály elfogadása után az elnök, felügyelő és igazgatósági tagok meg­választása lesz. A gyűlést a felsővárosi ref. földmivelö gazdakör helyiségében tartják meg. — Apponyi Albert gróf a váci dal= egyesülethez. A magyar Védő-egyesület országos középpontjának Budapesten tartott évi rendes közgyűlésén tudvalevőleg a váci dal­egyesület négy énekszámot adott elő a buda­pesti középpont meghívására. Apponyi Albert gróf most sajátkezű aláirású levélben kö­szöni meg dalárdánknak a szereplését a kö­vetkező levélben: A Váci Dalegyesület tek. Elnökségének Vác. Folyó évi junius hó 11-én megíarlott elnökválasztó közgyűlésünk ünne­pélyességét a Váci . Dalegyesület magasztos énekelőadása nagyban emelvén, nem mulaszt­hatjuk el, hogy a közgyűlés bezárásakor élő­szóval mondott köszönetiink kapcsán, jelen sorainkkal is kifejezzük köszönetíinket. Hálá­val tartozunk úgy a tek. Elnökségnek, valamint a dalegyesület minden egyes tagjának, kik anyagi áldozatot és testi fáradságot nem kí­mélve, szívesek voltak önzetlenül közremunkál­kodni abban, hogy a magyar ipar pártolása érdekében mozgalmunk támogatásához szüksé­ges lelkesedést és ihletet előidézzék. Fogadják tehát valamennyien, a kik ebben a nemes mun­kásságban résztvettek, köszönetíinket és igaz hálánkat. A magyar Védő-egyesület nevében hazafias tisztelettel: Apponyi Albert gróf elnök, Dobieczky Sándor ügyvezető alelnök. — Visegrád a pénzügyminiszter= nél. Visegrád község küldöttsége tisztelgett Almássy László országgyűlési képviselő veze­tésével Lukács László pénzügyminiszternél, mint ideiglenes kereskedelemügyi miniszternél, hogy a nagy idegenforgalomra való tekintettel a község számára rév adományozását kérje. Lukács miniszter megígérte, hogy a kérést tőle telhetői eg támogatja. — A váci hengermalom részvény- társaság lisztárai 50 KgrmKént. Bnza- örlemény: Asztali dara AB szám 20 K 00 fill. — Asztali dara C szám 19 K 60 fill. — Ki­rály liszt 0 sz. 19 K 80 fill. — Lángliszt l.sz. 19 K 40 fill. — Eisőrendü zsemlyeliszt 2. sz. 19 K 00 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 18 K 60 fill. — Elsőrendű 'kenyérliszt 4. sz. 18 K 20 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 17 K 60 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 16 K 80 fill. — Barna­kenyérliszt 7. sz. 15 K. 40 fill. — 7 V2 sz. 14 K 80 fill. - 7s/4. sz. 12 K 70 fill. — Ta­karmányliszt 8. sz. 9 K 00 fill. — Korpa fi­nom F. sz. 6 K 00 fill. — Korpa goromba G. sz. 6 K 10 fill. — Ocsu 6 K 00 fül. Nyilt=tér. Nyilatkozat! A közel múltban két kedvezőtlen kimenetelű szülési esetből kifolyólag, városszerte a baj ódiumát rám hárították. Ha ezen híresztelések nem a kenyeremet támadták volna meg, nem is reflektáltam volna rájok. De ma kénysze­rülve vagyok arra, hogy ezen létalapomat tá­madó híresztelések ellen, a nyilvánosság elé lépjek, mert érzem, hogy azt nem érdemeltem meg. Tisztábban, asseptikusabban a jövőben sem tudok eljárni, mint a hogy eddig eljártam, csak arra a nagyszámú úri családra, a hol műkö­dést fejtettem ki, hivatkozhatom, hogy szülész­női kötelességemet mindig pontosan s lelki- ismeretesen teljesítettem, fogom teljesíteni a jövőben is. Weisz Mihályné oki. szülésznő. Születés—házasság—halál. 1911. junius 20-tól junius 27-ig. Születtek: Peruik Pál kőműves leánya Ilona rk.—Ro­senberg Salamon ruhakereskedő leánya Janka izr. —, Ambrus József fegyőr fia János rk. —, dr. Zádor János polgármester leánya Irén, Emma rk. —, Furulyás Ferenc földmives leánya rk. —, Velki Gábor földmives leánya Ilona rk. —, Meghaltak • Ludányi Etel hat hónapos rk. (tüdőgiimőkór) —, Ember György Lajos két hónapos, rk. (bél­hurut) —, Bodonyi Erzsébet 19 hónapos, rk. (akasztási baleset) —, Macska Mária három hónapos rk. (bélhurut). Házasságot kötöttek : Párniczai Párniczky Lóránt pesti hazai ta­karékpénztári számtiszt rk. és kornitzi Guretzky Ilona bárónő rk. —, Horváth István szoba­festő g. kát. és Pataki Julianna (özv.) rk.

Next

/
Thumbnails
Contents