Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-05-28 / 41. szám
Huszonötödik évfolyam 41. szám. Vác, 1911. május 28. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A „forint“ halála. Vác, máj. 27. A pénzügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be nemrég a képviselőháznak uj egy és két- koronások veretése tárgyában. Az egyik javaslat magába foglalja a koronaértékben való kötelező számítás kimondását, a mi Ausztriában már rég megtörtént. Ez a koronaérték obligo- riussá tételének legutolsó fázisa. A kategorikus kijelentés mellé a javaslat azt a magyarázó megjegyzést fűzi, hogy: ennek következtében tiltva van más, mint a koronaértéknek használata ajánlatokban, számlákon, árjegyzékekben, hirdetményekben és egyéb a nyilvánosság számára rendelt közleményekben, továbbá kirakatokban, üzlethelyiségekben, kiállításokban, vásárokon és más hasonló alkalmakkor. E tilalom ellen vétők 200 K pénzbüntetéssel sujtatnak. Nem véletlen szeszély az, hogy a törvény- javaslat a kereskedőkkel és iparosokkal való forgalmat emeli ki a kötelező koronaértékben való számítás terrénumául. Mert tény, hogy a kereskedőink legnagyobb része különösen vidéken, még mindig forintban beszél és számol. Igaz, hogy a nagyközönség nehezen szokik uj pchZOgyScgliéz., nioZcii á mag/SiT Vidc.iCllvn még most is sok helyütt pengőben és garasban beszélnek a parasztok. A" kereskedelem ehhez a konzervatizmushoz kényelemszeretetből többnyire alkalmazkodott éppen úgy, mint a hogy még most is belemegy abba, hogy méter helyett rőffel, liter helyett itcével mérjen. Hogy a gazdasági forgalomnak ez a kétféle egységben való számítás nem válik előnyére, hogy a kisebb pénzegység majd az élet általános olcsóbbodásra fog vezetni, holott a valóságban épen áz ellenkezője történt, nem ugyan a forintérték további használata folytán egyedül, de viszont kétségtelen, hogy a kisebb pénz- egységben való számítás az élet számos terén jótékonyan hatna, ha általánossá és kizárólagossá 'válnék. Ettől azonban mind e mai napig nagyon távol állottunk. Kirakatokban az árak, hol forintban, hol koronákban vannak megjelölve. Étlapokon az ételek árai is kétféle valutában szerepelnek. Sohasem tudhatja az ember, hogy koronában, vagy forintban beszélnek-e vele, holott egyenesen abszurdum, hogy egy országban és egy időben kétféle valuta legyen érvényben. Ámde viszont tagadhatatlan, hogy a vegyes pénzegység használatának nemcsak a lakosság konzervatizmusa és a kereskedő és iparosvilág indolenciája volt az oka, hanem legalább is ugyanily mértékben az állam érmepolitikája; a mely a régi ezüst egy forintost a forgalomba meghagyta és kényszerárfolyammal, törvényes ércpénz jellegével ruházta fel. Bátran elmondható, hogy a jó ezüst forintos volt eddig legfőbb akadálya a valutaszabályozás teljes befejezésének és annak, hogy a koronaérték uralma teljessé és kizárólagossá váljék. Az ezüstforint forgalomba való meghagyása állandó á:: szor-zási nré'vcöetc's feltételi c. Edző:. - ségtől és még ma is a közönség széles rétegei a forintot forintnak és nem két koronának mondják. Három darab ezüstforintos a közönséges ember képzeletében három forint, nem pedig hat korona, még ha teljesen el is tekintünk attól, hogy minden uj pénzegység a nép gondolat- és érzésvilágában csak igen lassan képes tért hódítani. Minthogy a tilalom egyenesen a kereskedőkkel és iparosokkal szemben áll fenn — a forintban beszélőt büntetés nem éri — ez a kereskedelem szörnyű vexálására vezethetne, a mi sajátos viszonyaink között, ha a közigazgatási hatóságokra volna bízva a kihágási eljárás. A független bíróságok a reáják ruházott jogkört bizonyára nem fogják a kereskedelem és ipar szorongaíására felhasználni. Az öreg forint meghalt. Éljen a korona! fiirek. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Rappensberger Andor m. kir. erdőtanácsost főerdőtanácsossá nevezte ki. Rappensberger néhány év előtt lépett elő s most újabb előléptetésben részesült, a mi azt jelenti, hogy minisztere a kiváló szakférfiú tudását nemcsak értékeli, de meg is becsüli. A gratulálókkal együtt mi is szívesen üdvözöljük az új főerdő- tanácsost! — Évzáró ünnep a főgimnáziumban. A vá^ci kegyes-tanitórendi főgimnázium június 4-én délelőtt fél 10 órakor az intézet rajztermében rendezi évzáró ünnepélyét. A műsor ez lesz: 1. Gaudeamus igitur . . . Előadja az énekkar. 2. Tárkányif: Boldogasszony anyánk. Q vo/rV* o T. '' Izo e é'zcof TI? ^ f ^ P-..].-»?-* \fi gyár táncok, Zongorán előadja Szarnék László VII. o. t. 4. Búcsúzó beszéd. Mondja ifj. Andre- ánszky István báró, az önképzőkör főjegyzője. 5. Horváth: Három magyar zenekép. Zongorán előadják Szarnék László VII. o. t., Rostetter János IV. o. t. 6. Beszámoló- az önképzőkör munkásságáról. A szavalóverseny és a pályázatok eredményének kihirdetése, a jutalmak átadása. 7. Záróbeszéd. Mondja Schandl Miklós igazgató. 8. Zsasskovszky F.: Zárhangok. Előadja az énekkar. A villamoskocsin. A Boráros-téri végállomásról a nyugati pályaudvar felé megindul egy villamoskocsi. Egyetlen utasa egy úri asszony. 30 évesnek látszik, de negyven is lehet már. Öltözködése úrimódra vall, jó Ízlést árul el, divatos, mégsem fényűző. Arca, termete olyan, mint a nők vagy 30 százalékáé, nem szép, nem mintázni való, mégis csinos, megtekintésre méltó. Miután megváltotta jegyét, kinéz a kocsi ablakán. A kirakatokat, az utcán járó-kelőket nézi. Figyelmét azonban az sem kerüli el, hogy a kalauz vágyódó szemekkel nézegeti. A kalauz néma, de mégis kifejező hódolata is jól esik szivének. A hódolat mindenkitől szives fogadtatásra talál bennünk, ellenségünk is igy fegyverezhet le legkönnyebben. Kovácsné — nevezzük igv ! — különben oly helyen ül, a honnan az egész körút átláthatja. Mi pedig figyeljük őt. Nézzük — gondolatának kifejezőjét — arcának játékát, szemeinek beszédét. A szembeszéd a legtökéletesebb közlési nyelv. Egy tekintette] többet fejezhet ki e beszéd hivatott művelője, mint a hangzó beszédben méteres körmondatokkal. A szem őszintébb is a nyelvnél. A gyűlöltséget szító szavak egész özönét semmivé silányitja egy, a szemünkben megjelenő könycsepp. „A szem a lélek tükre.“ Valóban sokszor szemének játékával mutatkozik be a maga valóságában egy-egy gyarló embertársunk; ha értünk szemnyelven: egy kis mulatságban is lehet részünk olykor-olykor. A villamosba egy másik nő is felszáll. Szegény asszony lehet, a milliók sorából. Talán kofaasszony. Szerényen foglalja el helyét az ajtó közelében, kosarát ülőhelye alá teszi, köhög néhányat s aztán legtöbbnyire Kovácsnét nézi. Ez egyetlen egy, fél pillanatig sem tartó tekintettel emigy szólott hozzá: „Sajnállak szegény asszony, de hát hiába ! Ilyen az élet. Te nem tehetsz róla, azért tehát ne búsulj, hogy a Teremtő engem, hozzád képest, minden földi jóval áldott meg, te pedig nyomorult vagy. Én szép és fiatal, elegáns, te pedig, óh, rossz még csak kimondani is! . . . Különben pedig, ha elmegyek egyszer a piacon melletted, majd vetetek a cselédemmel tőled zöldséget, a szakácsnémnak is megmondom . .. A szoba ányom nagyanyja — ócska ruháimat szoktam néki ajándékozni — azonban mintha hasonlítana hozzád . ..“ A legközelebbi megállónál többen szállottak fel. Egy 20—25 évesnek látszó úrihölgy — leány lehet — Kovácsné közelében foglal helyet. Az újonnan jött ruházata, első pillanatra észrevehető, hogy finomabb, drágább, egyebekben azonban semmi feltűnő sincs rajta. Ehhez ily tekintetet küld Kovácsné : .ß 1 „Látom, pénzed az van. A divatarusná! megvetted a legdrágábbat s azzal slussz. De .ez édes-kevés. Ezt a sült paraszt is megteheti. Csak pénze legyen hozzá. Tudod-e, hogy a jó ízlés, az öltözködni tuáás művészettel, reléfo íehetseg ? Az en ruhám kel.meje tálán egyszerűbb, kalapom lehet, hogy olcsóbb? TÍÉégis mennyivel, de mennyivel elegánsabb,ÁféltünőbÖ vagyok én. Érted? Én. Hiszen láthatod-; a ferß fiák is, itt is, most is — látom1 esz~nz htösájf — engem s nem téged bámul^ák-Ái-AlzDtagyahí igaz, hogy valamivel fiatalabb li!va^yyß1bäny: vagy, de azért — Isten bríönyip^^hiégséttí cserélnék veled, hiszen lgöz^'úá'égeö íaz-i'&rcoé$ a termeted pórias, szóval Tűt vagiD-ped dig szép, kívánatos —vgíjiztö.Satfí vén 'leáh^ maradsz!14 ,ß{u.c aßblpcj ns nasaiH A villamos haladj Ah^allóiknál utassal szaporodik a'? beniílé^($j{v szátna^rtíCő^ vácsné az ablakon-^ííéá (ki.noA1 Ráfióc z^frthál* megtelik a villamoSg(Hblgyék,'Té¥fiák%ié^töltikÍ a kocsi belsejét, elejét, hátulját, a kalauz har-
